A hét eleji híreknél – miszerint a hétvégén mutatják be – korábban, már szerdán ismertette koalíciós megállapodását a szeptemberi német választás első, harmadik és negyedik helyezettje, vagyis a szociáldemokrata SDP, a Zöldek és a liberális FDP. Az előzetes tárgyalások után egy hónapja kezdték meg a koalíciós egyeztetést 22 munkacsoportban, mintegy 300 szakértővel, és nagyjából a terveknek megfelelően fejezték be mostanra, így
A 177 oldalas koalíciós szerződés magyar szempontból két kérdés miatt kiemelten érdekes:
- Hogy látja Magyarország fontos gazdasági partnere, Európa vezető gazdasági és politikai hatalmának leendő balos-centrista kormánya a jövőt, mit szeretnének elérni?
- Mit jelent a magyar vezetés számára a kormányváltás? Folytatódik-e a merkeli megengedő politika, vagy nagyobb ellenállás fogadja Orbán Viktor kormányzásának bizonyos lépéseit?
A jövő
A koalíciós tárgyalásokról nem sok minden szivárgott ki, tulajdonképpen csak az elmúlt napokban írt konkrétumokról a német sajtó. Ez jó hír a következő német kormány pártjainak, hiszen a fegyelmezettségüket jelzi, dacára annak, hogy ilyen hárompárti kormány még nem fordult elő a történelemben. Ugyanakkor olyan sürgető dolgokról is hallgattak így, mint a fehérorosz válság és az újra súlyos helyzetet okozó pandémia.
A fontosabb és/vagy érdekesebb célok:
- Németországban kiemelt jelentőséggel bír a környezetvédelem, a digitalizáció mellett (ugyanis meglepően rossz az internet és a digitális szolgáltatások elérése az országban) ez az egyik legfontosabb téma. Főként a Zöldek követelésének eleget téve 2030-ig az energiatermelés 80 százalékát megújuló forrásokból akarják előállítani (jelenleg ez az arány 35 százalék). Az eddigi céldátumnál nyolc évvel korábban, 2030-ig teljesen le akarnak állni a szén használatával az energiatermelésben. A tervek szerint 2035 után nem vesznek nyilvántartásba belső égésű motorral ellátott járműveket. Jövőre pedig elő akarnak állni egy klímavédelmi programmal, ezután minden jogszabálytervezetnek át kell esnie egy „klímaellenőrzésen”.
- A pénzügyi céloknál nagyjából a szabaddemokraták kívánalmai teljesültek, így 2023 után újra úja életbe lép az „adósságfék”, és nem emelik a vagyonadót, a jövedelemadót, a társasági adót és az áfát sem.
- Az SPD ígéretei közül bekerült a megállapodásba az óránkénti minimálbér 12 euróra (jelenleg 4300 forintra) növelése, évente 400 ezer lakás építése, amiből százezer állami támogatású szociális lakás lesz, a bérleti díjak befagyasztását 2029-ig meghosszabbítják az új bérleményeknél, míg a legérintettebb területeken három év alatt nem nőhet a bérleti díj 11 százalékot meghaladó mértékben (ez eddig 15 százalék volt). A nyugdíjkorhatárt nem emelik, de átalakítják a rendszert, és bevezetik a nyugdíjkötvényeket.
- A választási jogosultság életkorát 18-ról 16 évre csökkenthetik.
- Legalizálnák a felnőtt lakosság körében a marihuána fogyasztását, amit erre engedélyt kapó üzletek árusíthatnának (majd négy év után felülvizsgálják, hogy ez milyen hatással van a társadalomra). Ez és az előző pont sem független attól, hogy az első szavazók csaknem fele az FDP-re és a Zöldekre szavazott.
- A bevándorlással kapcsolatosan több könnyítést terveznek a már az országban tartózkodnak. Azok a menedékkérők, akiknek a kérvénye elbírálás alatt áll, munkát vállalhatnak, és az állampolgárság megszerzését is megkönnyítenék nekik. Fő szabályként a honosításra öt – bizonyos esetekben három – év után kerülhetne sor. Lehetővé tennék a kettős állampolgárságot is. Ugyanakkor a beérkezőkkel kapcsolatban arról írnak, az európai menekültügyi rendszer alapvető reformjára van szükség.
- Szigorításokat terveznek a nők és a gyerekek védelmében, erősíteni akarnak a szexizmus elleni küzdelmen, eltörölnék az abortusz bizonyos korlátozásait, liberalizálnák a névtörvényt úgy, hogy egy gyerek mindkét szülő nevét viselhesse. Bevezetnék a felelős közösség intézményét, hogy „két vagy több ember felelősséget vállalhasson egymásért szerelmi kapcsolaton vagy a házasságon túl”.
A kormány
A koalíciós megállapodás szerint az eddigieknél eggyel több, 17 minisztérium alakul Scholz vezetésével, a nevük már megvan, de hogy pontosan milyen feladatkörök tartoznak hozzájuk, még nincs. Ahogy az sincs, hogy ki vezeti majd őket, csak az, hogy melyik párt adja a minisztert. Ez tette lehetővé azt, hogy a vártnál előbb megállapodjanak a pártok.
Az SPD Scholz kancellár mellett hét minisztert ad: az 1990 után újra létrejövő, a grandiózus lakásépítési programmal megbízott építésügyi, illetve a belügyi, az egészségügyi, a védelmi, a – humanitárius feladatokat is ellátó – fejlesztési, valamint a munka- és a szociális ügyekért felelős tárcát vezethetik politikusai.
A Zöldek adhatják az alkancellárt társelnökük, Robert Habeck személyében, aki egyben a klímapolitikával kibővített gazdasági csúcsminisztérium élére is kerül. A szintén kiemelt jelentőségű külügyet a másik társelnök, a volt kancellárjelölt, Annalena Baerbock kaphatja, és a Zöldek lesznek a felelősei a családügynek, a természet- és fogyasztóvédelemnek, valamint a földművelésügynek.
Az FDP elnöke, Christian Lindner már a választás előtt bejelentkezett a pénzügyminiszteri posztra, és meg is kapja azt. A liberálisok irányítása alá kerül még a képzés és kutatás, az igazságügy, illetve a digitalizációval is foglalkozó közlekedésügy.
Mit várhat Magyarország?
Sem az új kormánykoalíció külpolitikai céljai, sem a külügyminiszter személye nem sok jót ígér az Orbán-kormánynak. Bár radikális változásra nem lehet számítani, mert a német gazdasági érdekek megkötik majd a kezét Baerbocknak is (ahogy ez Merkel esetében történt, mert ő sem feltétlenül azért volt sokszor csendben, mert egyetértett Orbán politikájával), az új kormány vélhetően sokkal konfrontatívabb lesz a jelenlegi magyar kabinettel szemben.
A Zöldek politikusai többször is felszólaltak a Fidesz-kormánnyal szemben, az Európai Bizottságtól is keményebb fellépést sürgettek, például a helyreállítási alap esetében. Baerbock a nyáron arról beszélt, hogy nagyobb diplomáciai nyomást kell gyakorolni Magyarországra az alapvető jogok betartásának érvényesítése érdekében.
Egy kancellárjelölti vitában felhozta, hogy a Magyarországnak szánt EU-s forrásokat meg kell kurtítani, amennyiben Budapest nem tartja be a közös uniós értékeket. Scholz ugyanitt szintén a keményebb fellépés mellett állt ki, ugyanakkor jelezte Baerbocknak, az EU-s források korlátozása jelenleg nem lehetséges, illetve ő megvárná az Európai Bíróság döntését, hogy Magyarország vétett az EU-s alapértékek ellen, például az igazságügyben.
A zöldek és a szociáldemokraták keményebb fellépését vélhetően nem blokkolják majd a liberálisok, ugyanis az Európai Parlamentben ők, illetve frakciójuk is hangos kritikusai a Fidesznek, valamint ők is kiállnak a jogállamiság és a demokrácia mellett.
Sürgetjük az Európai Bizottságot, hogy következetesebben és időben alkalmazza a meglévő jogállami eszközöket
– áll a szerdán közzétett koalíciós megállapodás szövegében, szerintük ugyanis a bizottság nem élt minden büntető jogkörével. Azt is megemlítik, hogy a helyreállítási források kifizetését Magyarországnak és Lengyelországnak csak akkor hagyják jóvá, „ha biztosítottak az olyan előfeltételek, mint a független igazságszolgáltatás”.
Ráadásul támogatják Emmanuel Macron francia elnök terveit, aki bevezetné a transznacionális listás szavazást az európai parlamenti választáson. Létrehoznák az EU-s külügyminiszter intézményét, és bizonyos kérdésekben elegendőnek tartanák tagállamok minősített többségét az egyhangú döntések helyett. Például olyan eseteknél, amikor a magyar vétó akadályozta meg, hogy az EU elítélje Kínát a hongkongi események miatt.
Ami érdekes lehet még magyar szempontból, hogy az egyezség szerint a következő EP-választás után a Zöldek adhatják az Európai Bizottság német tagját. Már ha nem Németország adja a bizottság elnökét – ez bizonyos értelmezések szerint azt jelenti, Scholzék nem akarják, hogy Merkel szövetségesének, Ursula von der Leyennek újabb ciklus megadasson ezen a poszton, mások szerint viszont az, hogy az új német kormány is támogatja a csúcsjelölti rendszert (vagyis hogy a győztes pártcsalád által megnevezett jelölt legyen a bizottság elnöke), éppen von der Leyen maradását célozza.
A következő lépések
A tervek szerint a december 6-i héten választja meg a német parlament Scholzot kancellárnak, és hagyja jóvá az új kormány névsorát. Addig még az SPD és az FDP kongresszusának is el kell fogadnia a koalíciós megállapodást, a Zöldeknél pedig csütörtöktől szavaztatják meg a tagságot erről és arról, hogy kit látnának szívesen a miniszteri székekben. Hogy mindhárom pártnál rábólintanak az egyezségre, az nem kétséges, még akkor sem, ha klímaaktivisták és a Zöldek ifjúsági tagozata sem elégedett a lefektetett klímacélokkal, amit ők keveselnek, sokan viszont megvalósíthatatlanul ambiciózusnak tartanak.
A célokat el kell fogadtatni a szövetségi szinten ellenzékbe vonuló CDU/CSU-val is. A német felsőházban, a Bundesratban ugyanis a tartományok kormányainak képviselői ülnek, és a jelenlegi 69 tag közül 44 olyan tartományból jön, ahol a kereszténydemokraták részei a kormányzatnak.
