Meg kell ölnünk mindet.
Ezzel a felszólítással küldte el főnöke a főleg ujgurok lakta kínai tartományba, Hszincsiangba a CNN-nek csak Jiang álnéven nyilatkozó egykori kínai rendőrt, akit annyira megviseltek az ott átélt rémségek, hogy elszökött Kínából, és jelenleg menekültként él egy európai országban. A férfi részt vett az ujgurok tömeges letartóztatásában és kínzásában, elmondta, még mindig szenved tetteinek pszichológiai következményeitől, álmatlanság gyötri és csak az a rengeteg ártatlan ember jár a fejében, akik szörnyű körülmények között senyvednek a kínai fogolytáborokban.
A világ 2017-ben figyelt fel a Kína észak-nyugati részén található, és gazdasági okokból Peking számára fontos Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen zajló eseményekre, aminek fővárosában, Ürümcsiben 2009-ben több száz halottal és több ezer sebesülttel járó etnikai zavargások voltak az évszázadok óta ott élő, nagyrészt muzulmán ujgurok, és az oda az ötvenes évek óta betelepülő han kínaiak között.
Terrorizmus elleni harc vagy népirtás?
Peking totális elnyomással válaszolt. Hszi Csin-ping kínai elnök irányítása alatt példátlan keménységgel léptek fel az ujgurok, valamint a szintén nagy számban ott élő kazah kisebbség ellen. Hivatalosan a terrorizmus, a vallási fanatizmus és a szeparatista csoportok ellen küzdenek, de a jogvédő szervezetek, valamint a nyugati országok egészen más szavakat használnak: rendszerszintű diszkrimináció, elnyomás, etnikai tisztogatás, emberiesség elleni bűncselekmény és népirtás.
Az amerikai kormány, a kanadai, a holland és a brit parlament is népirtásnak minősítette az ujgurok elleni fellépést, míg a német kormány egy belső jelentésben taglalta, hogyan nyomják el az ujgurokat.
Az elmúlt években megjelent beszámolók szerint Peking valódi célja kínaivá tenni az ujgurokat és kazahokat, ennek szellemében módszeresen tüntetik el kultúrájukat. Több mint egymillió ujgurt és kazahot zártak ideológiai átnevelő táborokba, ahol az ok nélküli fogvatartás mellett kínzásoknak vannak kitéve.
Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet nyáron közzétett jelentése szerint ezekben a táborokban rendszeresen verik az embereket, kényelmetlen pozíciókban kötözik ki, akár napokra is kínzószékbe zárják, áramütésekkel, alvás- és ételmegvonással kínozzák, valamint magánzárkába teszik őket.
A CNN-nek nyilatkozó egykori rendőr elmondta, eleinte elhitte a kínai kormány propagandáját, hogy a terrorizmus és szélsőséges csoportok tagjai ellen harcolnak Hszincsiangban, ahova több mint 150 ezer rendőrt vezényeltek nagy fizetést biztosítva nekik.
A nyugati sajtóban megjelent beszámolók szerint már az is elég ok volt a letartóztatáshoz, ha valaki külföldön lévő rokonaival beszélt telefonon, külföldön tanult, hosszú szakállat növesztett, nem ivott alkoholt, nem cigarettázott, imaszőnyege volt, vagy a hátsó bejáratot használta a főbejárat helyett. Kínai tisztségviselők a BBC-nek nyíltan beszámoltak róla, hogy olyan emberek kerülnek a táborokba, akik ugyan nem követtek el semmit, de meg tudják róluk állapítani, hogy közel voltak ahhoz, hogy bűncselekményt hajtsanak végre.
Ezt megerősítette az elmenekült rendőr is, aki a CNN-nek kijelentette, hogy szerinte az általa letartóztatott több száz ember közül senki sem követett el semmilyen bűncselekményt, nem voltak sem terroristák, sem pedig szélsőségesek, hanem „sima átlagemberek voltak”. Jiang elmondása szerint meghatározott számú ujgurt kellett elfogniuk, és ezt mindenáron teljesíteniük kellett.
Éjszaka vittük el őket. Ha több száz embert kellett letartóztatni egy megyében, akkor annyit tartóztattak le.
Őket aztán a rendőrségen addig kínozták, amíg beismerő vallomást nem tettek. „Addig rugdostuk és ütöttük őket, amíg térden állva nem sírtak a padlón.”
Elmondása szerint mindenki más módszert használt. Volt, aki feszítővassal verte az őrizetbe vett embereket, volt, aki elektromos sokkolóval kínozta őket, vagy a kínzószéket alkalmazta, és voltak őrizetbe vett emberek, akiket nemi erőszaknak tettek ki.
Jiang elmondta, hogy egy elektromos gumibotot használtak a verésre, elektromos sokkolásra, és szexuális kínzásra. „Ha azt akartad, hogy valaki vallomást tegyen, akkor áramvezetéket kötöttél a gumibot sokkolójára, a vezetéket pedig a megkötözött személy nemi szervére erősítetted.”
Emellett megszokott gyakorlat volt, hogy más rabokat kényszerítettek arra, hogy nemi erőszakot kövessenek el az újonnan érkezett férfi rabokon – közölte Jiang a CNN-nel. A hírtelevíziónak ezt megerősítette az egyik átnevelő táborba zárt Abduweli Ayup is. A 48 éves férfit 2013-ban tartóztatták le. Az volt a bűne, hogy egy olyan óvodát vezetett, ahol ujgur nyelven foglalkoztak a gyerekekkel.
Ayup elmondása szerint a rendőrségi fogdában az őrök arra utasítottak kínai foglyokat, hogy erőszakolják meg, miközben az őrök ezt végignézték. Az átnevelő táborból pedig csak azután engedték el, ha aláírt egy kikényszerített vallomást. Ma már Norvégiában él, menekültként.
Peking szerint „nincs itt semmi látnivaló”
A kínai kormány évek óta tagadja, hogy elkövetné azokat az atrocitásokat, amikről az elmúlt években nyugati újságírók riportjaiból, valamint szemtanúk százainak elmondásaiból, nemzetközi jogvédő szervezetek és egyetemi kutatók nyomozásaiból, valamint a kínai kormány belső irataiból értesülhetett a világ. A tartományból kitiltották a külföldi újságírókat, a kínai állami propagandagépezet pedig igyekszik elhitetni a nemzetközi közönséggel, hogy Hszincsiang egy békés, rohamosan fejlődő területet, ahol idilli körülmények között élnek a különböző népcsoportok.
A CNN-nek nyilatkozó kínai rendőr, aki egy meg nem nevezett európai országban él menekültként, és akinek nevét, arcát nem hozták nyilvánosságra, hogy megvédjék Kínában élő rokonait az állami szervek zaklatásaitól, közölte a hírtelevízióval, hogy soha többet nem mehet haza, mert ott rögtön letartóztatnák, és félholtra vernék. És ez még csak a kezdet lenne. Biztos benne, hogy terrorizmussal vádolnák meg, csak azért, mert felszólalt az ujgurok védelmében.
A férfi elmondta, hogy saját magát is bűnösnek tartja azért, mert részt vett az ujgurok elleni hadjáratban, annak ellenére, hogy őt is letartóztatták és megkínozták volna, ha nem teljesíti a parancsokat.
Még ha csak egy katona vagy, akkor is felelős vagy a történtekért.
