Egyre inkább úgy tűnik, hogy az uniós segélycsomagból Magyarországnak járó rész a politikai harcok túszává vált. Az Európai Bizottság szóvivője hétfőn azt mondta, hogy csúszik az úgynevezett Helyreállítási és Rezilienciaépítési Alapra (RFF) beadott magyar pályázat elbírálása, ami akár hónapokig is tarthat.
Ez önmagában is kérdéseket vet fel, de érdemes az elejéről kezdeni. Ezt az alapot az Európai Unió hétéves költségvetésével együtt fogadták el az uniós országok vezetői tavaly év végén. Erre onnan emlékezhetünk, hogy a magyar és a lengyel kormány hónapokon keresztül vétóval fenyegette a csomag elfogadását azért, mert az unió elfogadni tervezett egy olyan eszközt, amellyel meg lehet vonni az egyes tagországoknak járó pénzeket, amennyiben az adott ország megsérti az EU alapértékeit. Végül mindkét ügyben kompromisszum született, a jogállami mechanizmusként ismert eszköz gyengült, Magyarország és Lengyelország pedig igent mondott a segélycsomagra és a hétéves költségvetésre.
Korábban már írtunk arról, hogy ez a segélycsomag önmagában is hatalmas lépés, mert méretben majdnem akkora, mint az EU hétéves költségvetése, és ezzel a modern idők egyik legnagyobb gazdasági élénkítőcsomagjának számít. Ráadásul ahhoz, hogy ez átmenjen, az EU tagországainak fel kellett adniuk valamennyit a saját pénzügyi függetlenségükből, mert a segélyek fedezetéhez az unió országai közösen vesznek fel hitelt. Erre korábban nem volt példa, egy ilyen döntés hatalmas lépés a pénzügyi szövetség szorosabbá tétele felé. De mindezeknél is fontosabb,
Sok tagországnak gyorsan kellene is a pénz. Magyarország számára összesen hatezer milliárd forintnyi forrás volt ebben a segélycsomagban, amelynek körülbelül a fele hitel, a másik fele vissza nem térítendő támogatás lett volna. Orbán Viktor korábban többször elmondta, hogy a hitelt nem szeretné felvenni, pedig az a konstrukció, amellyel az EU hitelt ad, sokkal olcsóbb lenne, mint a legtöbb keleti forrás, amit Magyarország eddig igénybe vett. Az is kiderült már, hogy a támogatások egy részét egyszerűen nem igényelte a magyar kormány, mert komoly politikai vitákra számított az Európai Bizottsággal.
A támogatásokat hat jelentős témakörben adják, és a magyar kabinetnek bizonyos politikai döntéseket – például az egyetemek alapítványokba szervezését – alaposan meg kellett volna indokolnia a pénzért.
A trükk többek között az, hogy a teljes pályázati összeg tíz százalékát már azután le lehet hívni, hogy a bizottság jóváhagyta a pályázatot, így nem kell megvárni, hogy utána a tanács is megszavazza azt.
Erre a pénzre a kormány a 2022-es parlamenti választási kampányban előre számolt, most azonban úgy tűnik, egy darabig nem lesz belőle semmi. Az utóbbi hetekben a magyar kabinet azzal háborította fel az európai közvéleményt, hogy a pedofília elleni törvénybe olyan módosítást írt bele, amely összemossa a homoszexualitást a gyermekbántalmazással. Ennek nemcsak az Európai Tanácsban, a miniszterelnökök és államfők között lett nagyon durva visszhangja, de az Európai Parlamentben is.
Az Európai Bizottság viszont kínosan figyel arra, hogy az RFF-re leadott pályázatok elbírálásának semmi köze ne legyen az ilyen politikai küzdelmekhez. Az is látványos viszont,
A viták részleteit nem kell feltétlenül tudni, ugyanis az Európai Bizottság ilyenkor azt nézi meg, hogy a kormány a pályázat összeállításánál figyelembe vette-e az országspecifikus ajánlások összességét vagy túlnyomó többségét. Úgy tudni, hogy a mostani vita egy konkrét ügy körül alakult ki. A bizottság ugyanis keményebb antikorrupciós keretrendszert szeretne kialakítani a pénzek elköltésére, de vita van az ügyészség és a bírák függetlenségéről is. Ez pedig pont egy olyan absztrakt probléma, amellyel sokáig el lehet húzni az időt.
Az a kérdés, hogy pontosan meddig. A bizottság valóban nem dobta vissza a tervet, a magyar kormány ezt is emelte ki a kommunikációjában. A terv értékelésére a benyújtástól számított két hónap áll rendelkezésre, ez pedig hétfőn reggel lejárt. Ha a tervet visszadobták volna, az Európai Bizottságnak közzé kellett volna tennie egy értékelést, amelyben megindokolják, hogy miért nem fogadták el. Ilyet viszont nem tettek közzé.
Akkor viszont az a kérdés merül fel, hogy mire hivatkozva nyújtják el a tárgyalásokat. Az RFF-ről szóló jogszabály elég határozottan fogalmaz az időkorlátokról, és nincs benne szó halasztásról. Egy olyan kitétel szerepel, amely szerint, ha módosítást kérnek a tervben, akkor újabb két hónapja van a bizottságnak a jóváhagyásra. Ezután pedig a tanácsnak egy hónapon belül rá kell bólintania.
Az Európai Bizottság a 24.hu kérdésére azt írta:
Az EB még nem fejezte be a terv értékelését, sem el nem fogadta, sem el nem utasította azt, hanem tovább folytatja a terv vizsgálatát. A magyar hatóságokkal szoros kapcsolatban vagyunk, és mindenről tájékoztatjuk őket. A folyamat jelenleg ott tart, hogy a magyar kormány utolsó, múlt pénteki válaszát elemezzük. Konstruktívan dolgozunk azon, hogy amilyen gyorsan csak lehet, befejezzük az értékelésünket. Ha ennek az időigénye inkább hetekben, mint napokban mérhetőnek bizonyul majd, akkor két hónapos hosszabbítási időt fogunk javasolni Magyarországnak. A célunk mindig az, hogy konstruktívan dolgozzunk együtt a tagállamokkal, és biztosítsuk, hogy a terv összhangban legyen a helyreállítási terv szabályainak céljaival és követelményeivel.
Ebből tehát kiderül, hogy a pályázat elfogadása akár hónapokkal is csúszhat, mert egy két hónapos hosszabbításnál még az előleg lehívása is az év végére tolódna nyár helyett, ráadásul utána még a tanácsnak is döntenie kell a pályázatról.
Az Orbán-kormánynak mindenképpen fájni fog a csúszás, mert pont a választás előtti időszakban nem fog megérkezni Magyarországra ez a támogatás. Márpedig az összeg van annyira jelentős, hogy a következményei bárki számára érzékelhetők legyenek.
