Toby Melville / WPA Pool / Getty Images
Nagyvilág

Sokan tekintenek bizalmatlanul Biden európai körútjára

Nyolcnapos látogatásra érkezett Joe Biden amerikai elnök Európába, hogy megpróbálja helyreállítani a Trump-korszak által okozott károkat. Elemzők szerint az Egyesült Államok megpróbálhatja bevonni Európát a Kína elleni fellépésébe is, de a nyilvánvaló érdekkülönbségek mellett erre most nem sok esély mutatkozik. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.

Joe Biden múlt szerdán érkezett meg Európába, hogy lényegében a kontinens minden jelentős vezetőjével találkozzon a nyolcnapos körútja során. Az amerikai elnök a januári hivatalba lépése óta először utazott külföldre, és arra készül, hogy normális mederbe terelje a korábban jóval erősebb lábakon álló transzatlanti kapcsolatokat. Biden június 11-től részt vett a G7-államok vezetőinek háromnapos csúcstalálkozóján, amelyet ezúttal Nagy-Britannia elnökletével tartottak Cornwallban. Hétfőn aztán Brüsszelbe látogat, hogy a NATO-csúcson a katonai szövetség stratégiájának megújításáról tárgyaljon partnereivel, ide értve Recep Tayyip Erdogan török államfőt is. Biden találkozik továbbá Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. A tárgyalássorozat végén, szerdán pedig megbeszélést folytat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Noha a NATO és az Európai Unió vezetőivel folytatandó megbeszéléseken más-más kérdésekről lesz szó, van átfedés. A sűrű napirend nem véletlen, a The New York Times elemzése szerint az alábbi témák jó eséllyel előkerülnek majd a találkozókon:

  • Oroszország és Kína viszonya a nyugati világhoz,
  • kereskedelmi viták és vámkérdések,
  • éghajlat- és oltásdiplomácia,
  • új kihívások a kiberhadviselésben a mesterséges intelligencia területén és a dezinformációs háborúban,
  • a közel-keleti és afganisztáni kivonulás.

Ami a brüsszeli NATO-csúcsot illeti, a találkozó fajsúlyosnak ígérkezik, hiszen stratégiaalkotásra a NATO-ban tízévenként kerül sor. Elemzők ugyanakkor nem számítanak hangosabb vitákra, ha lesznek is, azok nagy eséllyel nem a nyilvánosság előtt zajlanak majd.

A terepet nehezíti Biden számára, hogy az európai közvélemény és bizonyos európai vezetők bizalmatlanul fordulnak az új amerikai adminisztráció felé. Szakértők szerint ennek az az oka, hogy a Trump-korszak nem múlt el nyomtalanul, és sokak szerint akár az is előfordulhat, hogy Biden ciklusát egy újabb, keményvonalas populista vezetés követi majd Amerikában.

Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő lapunk kérdésére azt mondta, a bizalmatlanság egyik oka, hogy az amerikai politika megváltozott, Donald Trumpnak pedig anno nemcsak a megválasztása, de már a jelölése is komoly döbbenetet váltott ki az európai közvéleményből. Az Amerika visszatéréséről szóló jól ismert bideni jelszót tehát már csak emiatt is távolságtartással kezelik európai politikai vezetők.

Kapcsolódó
Trump ment, de a fontos döntéseit Bidenék több ügyben is követhetik
Túl van a szenátusi meghallgatáson Antony Blinken amerikai külügyminiszter-jelölt. Szavaiból úgy tűnik, néhány stratégiai kérdésben a sokat kritizált a Trump-adminisztráció külpolitikáját kívánja majd folytatni az új, demokrata kormányzat is.

Biden másik emlékezetes mondata, amely a világot felvilágosult demokráciákra és autoriter rendszerekre osztotta fel, több európai vezető számára szintén nehezen értelmezhető. Az európai államoknak ugyanis jellemzően más viszonya van Kínával és Oroszországgal, mint az Egyesült Államoknak, nem függetlenül a kereskedelmi kapcsolatoktól és a még mindig fennálló energiafüggőségtől.

Tálas szerint sokan azt várják, hogy az Egyesült Államok valamilyen módon megpróbálja majd bevonni az európaiakat a Kína elleni fellépésébe, ebben azonban most még nem számít előrelépésre. Bidennek, mint mondja, nem érdeke, hogy feszültséget szítson az európaiakkal, a cél inkább az alapok újraépítése, illetve megszilárdítása a kétoldali kapcsolatokban.

Leon Neal / WPA Pool / Getty Images

Ami a közép-, kelet-európai autoriter elhajlásokat illeti – ide értve Magyarország és Lengyelország demokráciadeficitjét –, azok szintén nem ezeken a fórumokon fognak előkerülni – vélekedik a szakértő.

Joe Biden óvatosságára az is okot szolgáltat, hogy

  • Németországban szeptemberben kancellárváltásra készülnek,
  • Franciaországban jövő májusban esedékes az elnökválasztás,
  • és kevesebb mint másfél év múlva az USA-ban is kongresszusi választások lesznek, ami Biden mozgásterét is szűkítheti.

Tálas szerint jelentősége van ugyanakkor annak is, hogy Biden külön találkozik Erdogannal. Szerinte a NATO-stratégiaalkotás szempontjából kulcsszerepe van, hogy Törökországgal – ha nem is megegyezésre, de – legalább alapkérdésekben tisztázásra jussanak.

„Stratégiai szempontból Törökország nagyon fontos helyen fekszik. Az utóbbi időben az ország ráadásul rendkívül aktív Szíriában, Líbiában és a Kaukázusban is, és Törökországnak különleges kapcsolata van Oroszországgal is” – mondta a szakértő, hozzátéve, hogy a különutas megoldások miatt a NATO-ban jelenleg Törökország szövetségen belüli magatartásáról is viták folynak.

Tálas szerint ugyanakkor azt is érdemes fontolóra venni, hogy Biden minden jel szerint az USA számára fontos ügyeket veszi elő.

Afganisztán és a Közel-Kelet üggyei, de tulajdonképpen még Európa is kevésbé jelentős az USA számára most, mint volt korábban.

„A legfontosabb az amerikaiak számára most Kína, és ez stratégiai átrendeződést is áteredményez” – magyarázta a szakértő. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok teljesen magára hagyná a számára korábban fontosabb területeket.

„A Közel-Keleten sem teljes kivonulásról van szó, hanem inkább arról, hogy bizonyos feladatokat átadnak a szövetségeseknek. Ezt a tendenciát már Barack Obamánál is lehetett érzékelni, Trump időszakában még inkább, és ezen Biden sem fog változtatni. A jelek szerint Izrael és Szaúd-Arábia lesznek azok a szereplők, amelyek a közel-keleti történetet valamilyen formában a továbbiakban is kezelni fogják” – magyarázta Tálas Péter.

Úgy tűnik, Biden felfogta, hogy ha nem foglalkozik Oroszországgal vagy még inkább Putyinnal, akkor az orosz elnök ezt mindenképp ki fogja provokálni

– magyarázta a Biden-Putyin találkozó jelentőségét.

Fehéroroszország esetében vagy az ukrán határnál áprilisban történt katonai felvonulás kapcsán is úgy tűnt, Putyin ki akarja provokálni a nemzetközi figyelmet. Tálas szerint ennek egy az oka: a Putyin-rendszer számára kulcsfontosságú, hogy globális hatalomként tudja bemutatni magát.

„Nem valószínű, hogy a Navalnij-kérdést Putyin itt akarná tárgyalni, márpedig azt gondolom, Biden ezt fel fogja vetni, ahogy a kibertámadások kérdését is. Döntően azonban inkább arról lehet szó, hogy az amerikaiak meg akarják nyugtatni Putyint, nem nézik őt levegőnek” – fogalmazott a szakértő.

55 millió ember él demenciával napjainkban, s a betegség – amelynek az Alzheimer-kór az leggyakoribb fajtája – a világ hetedik vezető haláloka. Ráadásul a betegek 75 százaléka nincs diagnosztizálva. A probléma egyre csak súlyosbodni fog. A kormánynak van egy stratégiája, az közhelyes megállapításokon kívül konkrét intézkedési tervet nem tartalmaz.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.