Évek óta mérik az Európai Unió népszerűségét a tagországokban, és az egyik dolog, ami visszatérően az unió legnépszerűbb tulajdonságai közé tartozik, a mozgás szabadsága a tagországok között. Ez az a szabadság, amit a koronavírus-járvány miatt elvesztettünk egy éve. A szabad mozgás jogát egészségügyi okokból korlátozhatják a tagállamok, és ezt sokan meg is tették az elmúlt évben. Az EU viszont egyre inkább azt szeretné, ha ennek vége lenne.
Részben azért, mert már látszik a fény az alagút végén, hiszen egyre több embert oltanak be a kontinensen. A kezdeti lassú oltási folyamat mostanra több tagországban is felgyorsult, még az is lehet, hogy tényleg sikerül nyárra beoltani az Európai Unió felnőtt lakosságának 70 százalékát.
A másik ok gazdasági. A déli, jellemzően turizmusból élő tagországokat rettenetesen megviselte a járvány, még úgy is, hogy az pont a tavaly nyári szezonban hagyott kissé alább. Ennek ellenére a turizmus durván visszaesett, ezeknek az országoknak a nagy részét pedig az a gigantikus segélycsomag sem fogja önmagában megmenteni, amelyet nemrég mutatott be az EU a hétéves költségvetés mellett – hiába ők a legnagyobb haszonélvezői.
Az előttünk álló nyarat tehát meg kell menteni, gyakorlatilag bármi áron. Erre született az a megoldás, hogy az Európai Unió rendes uniós szabályozással érné el, hogy a beoltott és betegségen átesett emberek utazását ne korlátozzák a nyaralások alatt. Ezt a javaslatot hívjuk a gyakorlatban vakcinaútlevélnek, hivatalosan pedig uniós zöld igazolás, illetve EU covid-kártya a neve.
A kártya legfontosabb szerepe az, hogy mi történik, miután beléptünk egy másik tagországba. Ekkor ugyanis az uniós kártya viselőjének pontosan ugyanolyan felmentések járnak a korlátozó intézkedések alól, mint amilyeneket az adott ország a saját állampolgárainak ad. Ha a beoltott embereknek nem kötelező karanténba vonulniuk, akkor annak sem kell, aki rendelkezik uniós covid-kártyával. Ha csak beoltva mehet valaki étterembe, akkor az is mehet, aki megkapta az igazolványt, nem kell hozzá az adott ország állampolgárának lennie.
Igazából az egész folyamat arra jó, hogy egyszerűsítse a korlátozások alóli felmentés rendszerét, és olyan megoldást adjon, ami megbízható és mindenki számára elérhető.
A vakcinaútlevél három esetben állítható ki:
- ha valakit beoltottak,
- ha valaki átesett a betegségen,
- illetve, ha negatív tesztet mutat fel.
Mindegyik esetnek vannak speciális elemei. Magyarország számára a legfontosabb kérdés, hogy az oltásokkal járó jogosítványok konkrétan milyen vakcinákra vonatkoznak, hiszen az Európai Unióban egyedül nálunk oltottak olyan oltóanyagokkal, amelyeket nem hagyott jóvá az Európai Gyógyszerügynökség (EMA). Az pedig még mindig nem biztos, hogy ezeket a vakcinákat is el fogják fogadni a tagállamok.
Az Európai Parlament szerdán tárgyalja majd a javaslatot a vakcinaútlevélről. Maga az előterjesztés az Európai Bizottságtól érkezett, és a tanácsban már megegyeztek róla a tagállamok képviselői. Most a parlamentnek kell jóváhagynia, és ha ez elsőre sikerül, akkor akár júniusban érvénybe is léphet, ami rendes uniós szabályozáshoz képest villámgyorsnak számít.
A tanács egyeztetései után többen is azt mondták, hogy a tervezet nyitva hagyja a kaput a kínai és az orosz oltóanyagok elfogadása előtt. Az valóban szerepel a javaslatban, hogy ezek az oltóanyagok – amelyeket az EU-s szabályoknak megfelelően, de nem közös vásárlással, hanem különleges vészhelyzeti engedélyezéssel vett Magyarország – kaphatnak vakcinaútlevelet. Az viszont nincs garantálva, hogy ezt az egyes tagországoknak el is kell fogadniuk. A helyzet nagyjából így néz ki:
- Aki olyan oltást kapott, amelyet jóváhagyott az EMA, annak automatikusan el kell fogadnia a vakcinaútlevelét minden tagállamnak. Magyarországon ezek az oltások a Pfizer, a Moderna, az AstraZeneca és a Johnson & Johnson vakcinái.
- Ha valaki olyan oltást kapott, amelyet nem fogadott el az EMA, akkor minden tagország egyénileg dönti el, felmenti-e az ezekkel oltott embereket a korlátozások alól. Magyarországon két ilyen vakcinával oltanak, a Szputnyik V-vel és a Sinopharmmal.
Mindezt azzal indokolják, hogy a közös uniós vakcinabeszerzés az egyetlen olyan döntés, ami uniós szinten született, ezért azt kell uniós szinten garantálni. A vészhelyzeti engedélyezésekről az egyes tagállamok saját maguk döntöttek, így azok elfogadásáról is egyedileg kell határozniuk. A Szputnyik V egyébként valószínűleg idővel megkapja majd az EMA jóváhagyását, a Sinopharm viszont eddig ezt nem is kérte.
Kérdés viszont, hogy a fenti alapelvek a gyakorlatban miként működnek majd. Az Európai Unió az adatvédelem egyik leghatározottabb képviselője a világon, ezért az igazolások ellenőrzése is bonyolult lesz. A tervezet szerint nem lesz ugyanis egységes európai adatbázis, ami rögzíti az állampolgárok egészségügyi adatait. Minden egyes igazolást az adott tagállam állít ki, egyúttal tárolja az ezzel kapcsolatos adatokat. Sőt, még az is kérdéses, hogy egyáltalán milyen adatokat kap majd meg.
A magyar védettségi igazolványon például nem szerepel az oltás típusa, miközben a magyar állam természetesen pontosan tudja, hogy kit mivel oltottak be. A vakcinaútlevélhez kötelezően benyújtandó minimum adatkövetelmények között is szerepel az oltás típusa, de az nem feltétlenül látható az igazoláson. Ugyan a bizottság korábban bemutatott egy prototípust, amelyen szerepel az, hogy az adott személy milyen oltást kapott, de az eHealth Network által kidolgozott részletek között több verzió szerepel, köztük egy olyan is, amelyben nem szerepel az oltás típusa. Az is kérdés, hogy a határon kiterjed-e majd az ellenőrzés az oltás típusára, vagy az igazoláson – amit digitális és papírformában is fel lehet mutatni – csak a QR-kódot kell beolvasni, ami alapján a másik tagország megerősíti az érvényességet. Ezeket a részletszabályokat valószínűleg a bizottság dolgozza majd ki, ha a parlament és a tanács megegyeztek az alapokról. Közben viszont
Akad egy másik kiskapu is. A betegségen átesettek ugyanúgy kapnak igazolást, ahogy a beoltottak, sőt, a kártyára felkerülnek a két hétnél nem régebbi negatív tesztek is. A negatív teszt birtokában pedig ugyanúgy érvényes a kártya, mintha a viselője be lenne oltva.
A tervezet kétféle tesztet fogad el: PCR-t és rapid antigén teszteket, utóbbiak olcsóbbak és gyorsabbak, mint a PCR. Ez leginkább azért került bele a tervezetbe, mert enélkül pont a fiatalokkal szemben lett volna diszkriminatív, márpedig legnagyobb eséllyel ezt a lehetőséget ők használnák ki. A legtöbb országban a fiatalokat oltják utoljára, ezért ők kaphatnak legkisebb eséllyel vakcinát a nyárig, miközben a tagországok szeretnék, ha ők is utazhatnának. Sőt, az Európai Parlament előtt van egy olyan kiegészítő javaslat is, ami garantálná, hogy ingyenes vagy olcsó tesztekhez juthasson mindenki, bármelyik tagállamban kéri is azokat. Ez valószínűleg az egész javaslat legvitatottabb része, lehet, hogy nem is fogják elfogadni.
Érdekesség még, hogy hiába döntött úgy nemrég a magyar kormány, hogy nem kapnak védettségi igazolványt azok, akiket külföldön oltottak be, a tervezet határozottan kimondja, nekik is jár az uniós vakcinaútlevél, ha megfelelően tudják igazolni, hogy megkapták az oltást.
A parlament egyébként határozottan támogatja a mostani javaslatot, és ha az ingyenes tesztekben meg tudnak egyezni, tényleg hamar átmehet. Arra viszont, hogy a kínai vakcinával beoltott magyarok kaphatnak-e felmentést, a gyakorlatban csak később kapunk majd választ.
