Az Európai Unió számára kifejezetten jó hírnek tűnik, hogy az uniós szabályozó hatóság jóváhagyta az oltást a Johnson&Johnson vakcinájával. A hatóság szerint a vakcinánál ugyan az AstraZeneca oltásához hasonlóan fennáll a vérrögképződés veszélye, de extrém ritka esetekben, és az oltások által jelentett előnyök messze túlmutatnak azon a veszélyen, amit a vérrögképződés jelent.
A Johnson & Johnson vakcináját nagyon régóta várja már az Európai Unió, mert részben ettől remélték a kontinens átoltottságának hirtelen megugrását. Ebből a vakcinából ugyanis elég egyetlen adag is a teljes védettséghez, így logisztikai szempontból sokkal előnyösebb, mint a másik három hivatalosan engedélyezett vakcina, amelyekkel az unióban oltanak.
Az Európai Unióban a lassú start ellenére az utóbbi pár hétben nagyon felpörgött az átoltottság. Korábban írtunk róla, hogy az Európai Uniónak mennyi problémája volt azzal, hogy kevés vakcina jutott a kontinesre. Persze az EU vezetői eleve csak áprilisra ígérték az oltások felgyorsítását, de az év elején olyan politikai helyzet alakult ki, amelyben minden tagállami vezető minél előbb nagy mennyiségű vakcinához szeretett volna jutni.
Ez csak néhány országnak sikerült. Izrael kifejezetten hamar kezdett el tömegesen oltani, miután kötöttek egy különleges megállapodást a Pfizerrel, hogy óriási mintán végzett kutatást csinálnak az ország teljes oltási programjából, és cserébe hamarabb kapják meg a cég vakcináit. Jól ment Magyarországnak is, mivel az EU-n belül egyedüli országként nemcsak a közös uniós beszerzésből vettünk vakcinákat, de éltünk a különleges vészhelyzeti engedélyezés lehetőségével, és nagy mennyiségű orosz és kínai vakcinát vásároltunk. Szintén jól ment az Egyesült Államoknak és Nagy Britanniának is, jellemzően azért, mert ezekben az országokban eleve sok vakcinát gyártottak.
Illetve, mint nemrég kiderült, nem csak ezért.
A vakcinák előállításának nehézsége között eleve komoly különbség van. Az új típusú, mRNS-alapú vakcinákat kémiai úton állítják elő, ezért sokkal gyorsabban lehet belőlük nagy mennyiségben gyártani. A vektorvakcinákat, mint az AstraZeneca oltása, részben biológiai úton állítják elő, ez lassabb és időigényesebb folyamat.
Az AstraZenecának három gyára van az Egyesült Királyságban, amelyekben a koronavírushoz elleni oltáshoz szükséges hozzávalókat gyártják. Ebből a három gyárból a nemrég napvilágra került dokumentumok szerint semmi nem érkezett az Európai Unió területére.
Ez azért jelentett problémát, mert a cég az Európai Unió területén két alvállalkozóval gyártatja le a koronavírus elleni vakcina alapját jelentő szérumot. Az egyik ilyen cég Belgiumban van, korábban a Henogen tulajdona volt, de mostanra a Thermo Fisher Scientific vette meg. Egy másik, Halix nevű cég gyára pedig Hollandiában működik. A szérumokat innen Olaszországba küldik, hogy egy harmadik gyárban betöltsék őket, majd egy újabb gyárban végzik a befejező műveleteket. Innen visszatérnek Belgiumba, ahol elosztják a vakcinákat.
Az AstraZeneca vezetője korábban a belgiumi üzemet vádolta azzal, hogy a lassú gyártás miatt nem érkezik elég vakcina az EU-ba. De az üzembe kiküldött megfigyelők szerint a gyár teljesítette a szerződéses elvárásait. A probléma az volt, hogy a brit gyárak közül csak egynek volt engedélye arra, hogy az EU-ba küldjön a vakcina alapanyagaiból, de innen sem érkezett semmi, miközben az egyik európai gyár alig teljesített, a gyártott szérum egy része mégis Nagy-Britanniába ment.
Az olasz gyár működéséből derült ki, hogy az Európába érkező adagok felpörgetésére az AstraZeneca az amerikai gyárát vonta be. A gyárat megtekintő megfigyelők szerint az olasz üzembe Marylandből és Belgiumból érkezett csak vakcina-alapanyag, ami azt jelenti, hogy a három brit gyár mellett a hollandiai üzemből sem jött semmi, miközben tudni lehetett, hogy innen Nagy-Britanniába vittek ki vakcina-alapanyagot. Az EU-ba tehát semmi nem érkezett a britek három gyárából 2020-ban, de a két európai gyár egyikéből vittek ki vakcinát.
Az EU mostanra igyekszik lepörgetni az együttműködését az AstraZenecával, részben éppen az ellátási problémák, részben viszont a vérrögképződéses esetek miatt. Nemrég derült ki, hogy a bizottság nem rendeli meg azt 300 millió adag pluszban megvásárolható vakcinát, amelyeket az AstraZenecától és a Johnson & Johnsontól kérhetne le. Ehelyett inkább a gyorsabban gyártható és kiszámíthatóbban szállított mRNS-alapú vakcinákra fognak támaszkodni, amelyekből újabb 600 millió adagot rendeltek.
Közben látványosan felgyorsult az oltások menetrendje az unión belül. Korábban csak a Magyarország mellett szintén hatékonyan oltó Málta és Dánia volt az a két ország, amely teljesíteni látszott az EU tervét. A bizottság előzőleg azt közölte, hogy szeretné elérni, hogy nyárra a felnőtt népesség 70 százaléka be legyen oltva. Ez akkor elég bátor számnak tűnt, de most már valamivel elérhetőbbnek látszik.
Azzal, hogy a Pfizer felpörgette a vakcinák gyártását, látványosan felpörögtek az oltások is az EU-n belül. Mostanra már nem kettő, hanem tizenkettő ország tartja a menetrendet, hogy nyárra beoltja a felnőtt lakosság 70 százalékát. A kezdeti nehézségek után most már tényleg egyre több vakcina érkezik az unióba, és egyre kiszámíthatóbban, ezért könnyen lehet, hogy a sok politikai harc és botrány után az unió oltási programja sikeres lesz a nyár elejére.
