Joe Biden amerikai elnök szerdán jelentette be, hogy 2021. szeptember 11-ig a maradék amerikai katonákat is kivonnák Afganisztánból. A 20 éve tartó háború lezárása azonban olyan hatalmi harcokat vagy akár vákuumot eredményezhet, ami a szélsőséges iszlamisták megerősödésével járhat. Ettől tart Kína is a South China Morning Post szerint,
Kína főleg amiatt feszeng, hogy az északkeleti ujgur régióiba átszivároghatna az iszlamisták erőszakja (ami persze nehéz úgy, hogy sok bizonyíték szerint Peking koncentrációs táborokba záratta az ujgur lakosság jelentős részét). Mindenesetre 2018-ban már kiképzett a kínai állam egy afgán hegyi hadosztályt, részben azért, hogy megállítsák a hegyeken át Kínába tartó al-Kaida- és Iszlám Állam-harcosokat.
Szun Csi, a Sanghaji Társadalomtudományok Akadémiájának kutatója szerint Kína egy káoszba süllyedő Afganisztántól, az onnan kiinduló fegyver- és drogcsempészettől tart. Szun szerint ha nagyon kitörne az anarchia, Kína – az ENSZ-szel összhangban – akár békefenntartó csapatokat is küldhetne az országba.
A kínai külügy hivatalosan azt állítja, az USA a felelős mindenért, ami Afganisztánban történik a kivonulás közben és után, és továbbra is tiszteletben kell tartaniuk az ország területi integritását és függetlenségét. Mindenesetre az USA és a NATO csapatainak kivonulása után nagy tülekedés fog indulni az afganisztáni befolyásért a kínaiak, oroszok, pakisztániak és indiaiak között. Vang Csin, a kínai Csarhar Intézet kutatója szerint az nem valószínű, hogy Kína és az Egyesült Államok együttműködnek a jövőben Afganisztán biztonsága ügyében. Az USA inkább elengedné a régiót és a csendes-óceáni térségre koncentrálna, hogy ott tartsa kordában Pekinget.
(Kiemelt képünk illusztráció, azon a kínai hadsereg egységei láthatóak a kínai-indiai határon.)
