Vasárnap tartottak két német tartományban, Baden-Württembergben és Rajna-vidék-Pfalzban helyi törvényhozási választást, vagyis most szavazták meg a helyi kormányfőt és a parlamentet a következő öt évre. Az év elején még úgy látszott, hogy noha e két korábbi CDU-fellegvárban egy ideje már nem a Kereszténydemokrata Unió a legnépszerűbb párt, az öt évvel ezelőttihez képest jobb eredményt érhetnek el, sőt akár nyerhetnek is.
Ez a hétvége nem csak a tartományi CDU-soknak volt megmérettetés, hanem Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökének, Armin Laschetnek is, aki az év elején vette át a párt szövetségi vezetését, nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy kancellárjelölt legyen. Elég hosszú és nehéz út vár még rá, mert úgynevezett szuperválasztó év van, vagyis a szokásosnál is több parlamenti választást tartanak Németországban. A hétvégi kettő mellett lesz még négy tartományi, valamint a legfontosabb, a szövetségi választás, amelyen a kereszténydemokratáknak már biztosan nem a 16 éve kormányzó Angela Merkel kancellár lesz a csúcsjelöltje. Laschetnek a kancellárjelöltség a hétvégi eredményekkel még távolabb került, ráadásul eddig sem tűnt egyértelmű választásnak sem a párton belül, sem azon kívül.
Első menet
A két tartományi választáson ugyanis végül – bár az utóbbi hetekben már lehetett sejteni – csúnyán leszerepeltek a kereszténydemokraták, miközben szinte az összes többi párt örülhetett a végeredménynek.
- Leginkább a Zöldek, akiknek sikerült ismét – ráadásul rekord mértékben – győzedelmeskedniük Baden-Württembergben, míg Rajna-vidék-Pfalzban csaknem megduplázták az öt évvel ezelőtti eredményüket.
- Örülhet az SPD, mert – bár szövetségi szinten siralmas a helyzete a CDU korábbi egyetlen lehetséges kihívójának, és három éven át, egészen február közepéig a közvélemény-kutatások kereszténydemokrata előnyt mutattak – Rajna-vidék-Pfalzban újra nyert a szociáldemokrata párt, még ha egy keveset veszített is a korábbi támogatottságából.
- Örülhet a Németországban Bajorországon kívül – ahol kormánypárt is – törpepárt, a centrista-konzervatív Freie Wähler, vagyis a Szabad Választók, ami Rajna-vidék-Pfalzban történelmi sikert ért el, és a bajor után végre bejutott egy másik tartományi parlamentbe is. Ők a Zöldek mellett az egyetlenek, akiknek mindkét tartományban sikerült erősödniük, igaz, ez a délnyugati tartományban nem jelent parlamenti helyet.
- Örülhet a liberális FDP, ami Baden-Württembergben története egyik legnagyobb sikerét érte el, míg Rajna-vidék-Pfalzban ismét a kormány tagja lehet, dacára, hogy gyengültek, és épphogy csak bejutottak a törvényhozásba.
Közlekedési lámpa
Az sem teljesen kizárt, bár nem ez a legvalószínűbb, hogy Baden-Württembergben is „Ampel-koalíciót” alakítanak. A tartományt 2011 óta vezető, zöld Winfried Kretschmann az eddigi koalíciós társ CDU mellett meghívta egyeztetni az SPD-t és az előző voksoláshoz képest itt szintén javító, a szociáldemokratákat is majdnem beérő FDP-t is.
Az Ampel ugyanis nem egy vezetéknév, hanem a közlekedési lámpa németül. Ezzel utalnak Németországban arra a koalícióra, amiben a pártok színei alapján az SPD (piros), a liberálisok (sárga) és a Zöldek (zöld) vesznek részt. Nem példa nélküli a modern német történelemben az ilyen koalíció, nem Rajna-vidék-Pfalz az első tartomány, ahol ebből a három pártból kerülnek ki a kormánytagok, de itt 2013 óta vezeti a tartományt Malu Dreyer, és már 2011 óta ez a három párt kormányoz viszonylag sikeresen, így sokaknak felcsillant a szeme a hétvégi eredményeket látva. Kretschmannra is nyomást gyakorolnak, hogy Rajna-vidék-Pfalzhoz hasonlóan ott is a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal kormányozzanak inkább az eddigi koalíciós partner CDU helyett, ezzel megmutatva, hogy
Sokan szeretnék ezt, sokan pedig félnek tőle. Markus Söder, a CDU bajor testvérpártjának vezetője, egyben bajor miniszterelnök is azt emelte ki a vasárnapi eredményhirdetés után, hogy elméletben „létrejöhetnek olyan többségek, melyekbe az Unió (a CDU/CSU) nem tartozik bele”.
Ugyanakkor e mellett a megoldás mellett a potenciálisan résztvevő pártok sem kötelezték el magukat egyértelműen: az FDP szövetségi szinten nincs túl közel az SPD-hez; a Zöldek újabban a CDU-hoz, polgáribb társadalmi rétegekhez közelednek inkább, és kerülnek ezzel együtt távolabb a baloldali pártoktól; az SPD-s Olaf Scholz kancellárjelölt (egyben jelenlegi kancellárhelyettes és pénzügyminiszter), amikor a három párt együttműködése mellett érvelt, valószínűleg SPD-s vezetés alatti kooperációra gondolt, ami fél évvel a szövetségi választás előtt elég esélytelennek tűnik. Emellett Rajna-vidék-Pfalzban is inkább Dreyer népszerűségének köszönhetik a sikerüket a szociáldemokraták, mint a szövetségi szintű felfutásuknak (Baden-Württembergben még gyengültek is csaknem két százalékponttal, 11 százalékra).
És ez csak két tartomány volt a 16-ból, jelenleg 11-ben kormányzópárt a CDU/CSU, hétben a kormányfőt is ők adják. A felmérések szerint még most is nagyjából 10 százalékkal előzi meg a CDU országos szinten a második helyen álló Zöldeket.
Keserű pirula
Két párt is húzhatja a száját a hétvége után, az egyik a populista AfD, amely hiába próbálkozott, nem sikerült profitálnia a járványkezelés miatt kialakult elégedetlenségből, a keleti tartományokban nyereséget hozó szélsőségességük sokakat elriasztott nyugaton. Baden-Württembergben öt, Rajna-vidék-Pflazban négy százalékponttal estek vissza.
A legnagyobb vesztes mégis inkább a CDU, amely – az elmúlt pár hétben már sejthető volt – története legrosszabb eredményét produkálta Baden-Württembergben, ahol a második világháborútól egészen 2016-ig nem fordult elő, hogy ne nyerjenek, ráadásul Helmuth Kohl szülőhazájában, Rajna-vidék-Pfalzban is leszerepelt, holott itt az 1990-es évek elejéig szinte esélytelen volt az azóta kormányzó SPD.
A CDU vereségének egyik oka minden valószínűség szerint a jelenlegi tartományi vezetők, az előbb már említett Kretschmann és Dreyer népszerűsége, az előzetes felmérések szerint előbbi háromszor, utóbbi kétszer több szavazatot kapott volna kereszténydemokrata kihívójuknál, ha közvetlenül választanak miniszterelnököt, de mindenképpen hatással volt a CDU csökkenő szövetségi támogatottsága is. A viszonylag hirtelen népszerűségvesztés okairól itt írtunk bővebben. Ide tartozik például:
- a lezárásokat követő lazítás, amit ugyan egy bonyolult rendszerben végül bejelentettek, ám nagyon úgy tűnik, a növekvő esetszámok miatt az első lépés után el is akad. Már biztos, hogy több tartományban sem folytatják az enyhítést.
- Az egészségügyi miniszter, Jens Spahn kálváriája, akit az általa beígért ingyenes tesztelési program elhalasztása mellett az oltási terv lassú megvalósításáért is hibáztatnak. Eddig csupán a lakosság 8,2 százaléka kapott legalább egy dózist. Spahn azzal sem szerzett plusz pontokat, hogy amíg nagy nehezen, de az AstraZeneca vakcináját a 60 év felettiek körében is engedélyezte az ezért felelős bizottság, végül a héten átmenetileg leállították a beadását a lehetséges problémák miatt.
- A korrupciós botrány, az első két, maszkbeszerzésekből több százezer eurós összeget szerző politikus (egyikőjük a CDU/CSU frakcióvezető-helyettese, a másik éppen Baden-Württemberg képviselője) után lemondott egy harmadik, Mark Hauptmann is a parlamenti helyéről. Ő azután döntött így, hogy a Spiegel megírta, miután sokat tett az emberi jogok betartásában nem jeleskedő Azerbajdzsánnal közös kapcsolatokért, egy általa kiadott újságnak a kaukázusi ország nagykövetsége majdnem 17 ezer eurót fizetett egy bakui „shoppingfesztivál” hirdetésért. De Tajvan és Vietnam is hirdetett a kis türingiai lapban. Hauptmann járási pártszervezete is kapott azeri pénzt, ahogy azután is, hogy a képviselő vállalatoknak segített maszkokat szállítani a járásba. Két másik CDU-s képviselőt is azzal gyanúsítanak, hogy a politikai aktivitásukért cserébe pénzt fogadtak el az azeri kormányzattól. Axel Fischernek fel már is függesztették a mentelmi jogát.
A két legújabb, szövetségi szintű közvélemény-kutatás szerint a tavaly nagyjából ilyenkor,
Hogy ezek a választók hova tűntek? Talán a Zöldekhez, de leginkább – egyelőre úgy tűnik – kivárnak, kit támogassanak.
Fekete-zöld
A Zöldek azonban mindenképpen győztesei az elmúlt négy évnek – a Forsa felmérése a jelenlegi állásról azt mutatja, hogy 165 képviselői helyet szerezhetnek a Bundestagban, ami 98-cal több, mint az előző választáskor, egyben ők az egyetlen, a Bundestagban jelenleg is helyet foglaló párt, amely több mandátumot szerezhet a mostaninál.
Így csak egy fekete-zöld, vagyis CDU és Zöldek-koalíció tudna többséget szerezni, erre sem a mostani CDU-SPD, sem egy SPD-Zöldek-Baloldal-, sem egy SPD-FDP-Zöldek-, vagyis Ampel-koalíció nem lenne képes (a szélsőjobbos AfD-vel minden párt kizárja az együttműködést).
Laschetet a hétvégi választások után megkérdezték, milyen hatással lehetnek a kudarcok a kancellárjelöltségére?
Ebben egyetértünk Markus Söderrel: semmilyennel
– válaszolt, de valószínűleg ez nincs így. A kormányfő a felmérések szerint továbbra is inkább Söder lehet, legalábbis a legtöbben őt látnák legszívesebben Merkel utódjaként, még ha a Forsa mostani felmérése szerint egy százalékkal neki is csökkent a támogatottsága. Ha közvetlenül választanának kancellárt a németek, a felmérés szerint ő 35, a Zöldek társelnöke, Robert Habeck 20, az SPD-s Scholz 15 százalékot kapna. Ha a CDU/CSU Laschetet indítaná, akkor ő 21 százalékot kapna, míg Habeck nála eggyel többet, Scholz pedig eggyel kevesebbet.
Egyre közelebb vagyunk ahhoz, hogy a CDU/CSU végül letegye a voksát, kit indít a kancellári címért. Laschet hétfőn azt mondta, valamikor húsvét és pünkösd között dönthetnek róla. Ő a felmérésekben eddig is rosszabbul állt mind általánosságban, mind a CDU-választói körében Söderhez képest, a hétvégi fiaskó pedig biztosan nem segített neki.
Pánikgomb
Ez eddig „csak” Laschetnek rossz hír, de ha Angela Merkeléknek nem sikerül valahogy a tendenciát megfordítani, de legalább is megállítani, a „született kormányzópárt” CDU azon kaphatja magát, hogy kikerül a hatalomból. Sokat mutat majd a „félidőben” a június 6-i szász-anhalti tartományi választás. Addigra megnevezik a CDU kancellárjelöltjét, és ha szerencséjük van, akkor az is látszik már, hogy a mostani tendencián sikerült-e változtatni. A legutóbbi, januári kutatás ebben a tartományban nem mutatott különösebb változást az előző választási eredményhez képest, leszámítva azt, hogy a Zöldek megduplázták a támogatottságukat.
De látva a szövetségi adatokat és a most vasárnapi eredményeket, akár fel is borulhat a CDU-s vezetésű „Kenya-koalíció”, vagyis a fekete CDU, a vörös SPD és a Zöldek szövetsége. A volt NDK-s tartományban a populista AfD a második legerősebb politikai párt, ám az kizárt, hogy nyerjen is.
Tekintettel a szász-anhalti és a szövetségi választásra, mindkét esetleges CDU-s kancellárjelölt gyorsan kifejtette, hogy fel kell rázniuk magukat, ha meg akarják nyerni a választást, a párt pedig egy tízpontos reformjavaslatot terjesztett elő, amely korlátozná a képviselők mellékes bevételeit, és felszólították az összes képviselőjüket, hogy valljanak színt, szereztek-e pénzt maszkkereskedéshez kapcsolódó ügyletekből. A korrupció ügye – főleg hogy kötődik a járvány elleni védekezéshez – a szeptemberi választások egyik fő kampánytémája lehet, még akkor is, ha a vírushelyzet addigra az oltásoknak hála esetleg jócskán enyhül. Online kalkulátorok szerint 13–15 hónap kell még, hogy Németországban elérjék a nyájimmunitást. Bár egy friss hír szerint a háziorvosok bevonásával augusztusban is el lehetne már érni.
Merkel feltűnően hallgat, a hétvégi választási eredményre egyáltalán nem reagált, a maszkügyben a szóvivőjén keresztül annyit mondott, hogy a pártvezetés mögött áll, a járvány okozta nehézségek miatt pedig inkább Spahn miniszteren csattan az ostor.
A kancellár sok mindenben hasonlít az előző nagy CDU-vezérre, Helmuth Kohlra, mostanában főleg azért hasonlítják hozzá, mert a párt egy újabb korszakának lesz vége, ismét 16 hatalomban töltött év után. Mostanában azonban már egy másik hasonlóságot is felhoznak kettejük között, mégpedig a maszkügy miatt: Kohl politikai karrierjének végét a pártadományügy jelentette, amikor sok millió márka adomány származásáról nem volt hajlandó beszámolni.
Ennek az ügynek következtében jött el az ideje Angela Merkelnek.
