Türken-Armin
Az egy hónap múlva 60 éves Armin Laschet 2017 óta Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke. Nem új szereplője a politikának, komoly tapasztalata van több területen is. Már 18 évesen a párt tagja lett, sokáig aacheni helyi politikusként tevékenykedett, aztán 1994-ben egyéni mandátumot nyerve került be a szövetségi parlamentbe, a Bundestagba, ám a következő választáson nem sikerült újráznia. Egy évvel később egy ciklus erejéig az Európai Parlament tagja lett, majd visszatért Észak-Rajna-Vesztfáliába, ahol a CDU-s vezetésű kormány tagjaként folytatta. A következő választás után kisebbségi kormány alakult a kereszténydemokraták nélkül, 2012-ben pedig éppen egyik mostani pártelnöki kihívójának, Norbert Röttgennek a vezetésével csúfosan megbukott a tartományi CDU. Ezek után lett a párt tartományi elnöke, végig a helyi törvényhozás képviselője maradt, sőt, 2017-ben a vezetésével – a liberális FDP-vel koalícióban – alakulhatott kormány.
A témák, amelyekkel foglalkozott, szintén elég széles körűek: kül- és biztonságpolitikával, költségvetéssel főleg EU-s pályafutása alatt, Észak-Rajna Vesztfáliában pedig az Ifjúsági, Családügyi, Nőügyi és Integrációs Minisztériumnak volt a vezetője. Itt kapta a beszédes „Türken-Armin”, vagyis „török Armin” nevet.
Ez a sokrétű tapasztalat volt az egyik kampányüzenete, illetve az, hogy ő már tudott választást nyerni, hiszen a két másik indulónak ez még nem sikerült. Röttgenhez köthető pont ugyanebben a tartományban a CDU történetének egyik legkínosabb veresége, a másik kihívó, Friedrich Merz pedig még sosem volt olyan pozícióban, hogy kampányt irányítson.
Weiter so
Laschet másik kampányígérete a „weiter so”, vagyis, hogy folytatni kívánja Angela Merkel politikáját. Ami nem tűnik elérhetetlennek, hiszen ő ugyanúgy a CDU centrista politikusai közé tartozik, koalícióképes, egyik nagy erősségének éppen azt tartják, hogy mindig képes konszenzust találni. Így elképzelhető a vezetésével egy CDU/CSU kormánykoalíció akár a liberálisokkal (ahogy ez most a tartományában is van), akár a Zöldekkel (velük szívesebben is állt volna össze Észak-Rajna-Vesztfáliában), vagy akár a szociáldemokrata SPD-vel (bár ezt egyik párt sem erőltetné már annyira).
Katolikus, ebből kiindulva napjaink meghatározó témáival akadtak is gondjai. A melegházasságot ellenezte, ahogy a fejkendő viselését is. Mindeközben viszont most a pártelnök-választáson Merkel egészségügyi miniszterével, a nyíltan meleg, házas Jens Spahnnal indult együtt (utóbbi a helyettese lett), illetve a „migránsok jogainak a bajnoka”, ahogy a Politico nevezte, de nem véletlen a Türken-Armin gúnynév sem. Illetve ennek egyik jele, hogy dacára a pandémiának, meglátogatta a a leszboszi Moria menekülttábort. Majd mikor úgy egy hónapra rá felgyulladt a tábor, gyorssegélyt ígért, továbbá akár ezer menekült átvételét.
Ugyanakkor centrumpártisága egyben gyengeség is. Merz ellen éppen csak nyerni tudott a digitálisan tartott pártkongresszuson, a szavazás második fordulójában mindössze 55 szavazattal kapott többet az 1001 delegálttól, sőt az első körben még öt szavazattal kevesebbet is szerzett. Merzet éppen azért szerették volna sokan, mert a politikai palettán kicsit jobbra tolhatta – más vélemények szerint visszaterelhette – volna a CDU-t, így szavazatokat szerezve a populista, szélsőséges AfD-től.
De ez addig nem is jelent komoly gondot, míg megmarad a CDU jelenlegi 35–37 százalékos támogatottsága. Már ha megmarad, mert arról Laschet is beszélt a hétvégén, hogy ma
Bár jártas a politikában, a külpolitikai elképzeléseiről keveset tudni, és a miatt a kevés miatt sem dicsérik. Mert akár a párttársaival szemben is a Trump-adminisztrációval partneri hangnemet próbált megütni, de hasonlóan járt el olyan esetekben is, amelyek kevésbé magyarázhatók, ugyanis Kínával és Oroszországgal szemben sem mondható keményvonalasnak. Előbbit azzal magyarázza, hogy a német export alapvetően függ a kínai gazdaságtól. Oroszországgal kapcsolatosan több mindent is a szemére vetnek:
- támogatja az Északi Áramlat 2-t;
- az egyik első neves politikus volt, aki nem hitt a brit titkosszolgálatnak, hogy a korábbi orosz kémet, Szergej Szkripalt meg akarták volna gyilkolni;
- Oroszországgal szemben egyébként is azt tartja a legnagyobb gondnak, hogy a nyugati vezetők nem hajlandók érdemben tárgyalni Putyinnal.
Pár kellemetlen Twitter-posztja is volt ezzel kapcsolatban. Bár a menekültválság közben kiállt Merkel mellett, és támogatta a kancellár befogadó politikáját, még 2015-öt megelőzően – vagyis a menekültválság előttről – került elő, hogy az Egyesült Államokat tévesen azzal vádolja, hogy az Iszlámot Államot támogatja, egyúttal védelmébe vette Bassár el-Aszad szír diktátort. Éppen Aszad rezsimjének propagandáját sikerült benyelnie, amely az Iszlám Állam ellen harcoló nem kormányzati csoportokat is az Iszlám Állam támogatóinak jelölte meg. Laschet szerint Szíriában csak Oroszországgal lehet közös megoldást találni, noha az oroszok is támadtak civil célpontokat.
Hogy ma miként gondolkozik erről, a kampány alatt nem került szóba.
Laschet gegen Ungarn
Folyékonyan beszél franciául (vallon származású), és többször kiállt a francia elnök, Emmanuel Macron mellett, még Merkellel szemben is. Vagyis alapvetően a német kancellár politikáját vallja, de szerinte nagyobb bátorságra és tempóra lenne szükség az EU-val kapcsolatban. A pártelnöki kampány közben kiszivárgott egy tízpontos terve, az Impulse 2021, amiben azt vetette fel: a döntéshozatalban a többségi elv legyen a döntő az Európai Tanácsban, hogy ne lehessen vétózni, ahogy ezt tavaly év végén Lengyelország és Magyarország tette, valamint szerinte egy több sebességes Európára lenne szükség, vagyis ne akadályozzák azokat a tagállamokat, amelyek gyorsabban akarnak haladni.
De ennél konkrétabb cselekvéseket követelnek egyből Laschettől. A CDU kongresszusa előtt Mafred Weber, a Fidesz pártcsaládjának, az Európai Néppártnak (EPP) a vezetője azt nyilatkozta a Politicónak,
A CDU ugyanis mint a pártcsalád legbefolyásosabb és legnagyobb pártja ugyanis már régóta nem hajlandó dönteni a magyar kormánypárt néppárti tagsága ügyében. Volt már mindenféle indoklás, miért nem: az EP-választás, a pandémia, az EU-s költségvetés elfogadása, majd a CDU elnökválasztása. A kereszténydemokraták pártkongresszusán felszólalt, pontosabban kapcsolták Donald Tuskot, az Európai Néppárt elnökét, aki ha nem is nevezte meg Magyarországot, arról beszélt, azt kéri a leendő pártelnöktől, tegyenek már valamit ebben az ügyben.
Kérem önöket, harcoljunk tovább közösen a liberális demokráciáért a saját sorainkon belül is
– mondta többek között az EPP elnöke. A konzervatív Welten jelent meg a Zöldek német EP-képviselőjének, Daniel Freundnak a cikke is a hétvége előtt, amiben arról írt, ha a populista szélsőséges AfD-től tartja a CDU a távolságot, nem hajlandó együttműködni, és ezt mindig ki is nyilvánítják, akkor igazán megtehetnék már a Fidesszel szemben is, vagyis úgy kellene viselkedniük Európában is, ahogy odahaza.
Laschetnek eddig nem sok dolga volt a magyar kormánnyal. Pár nappal az 1956-os forradalom 60. évfordulója előtt találkozott Szijjártó Péterrel, egyszer pedig Györkös Péter németországi magyar nagykövettel, de ezek nem voltak túl érdekes eszmecserék. Laschetnek tulajdonítanak sokan egy olyan nyilatkozatot is, amely arról szól, hogy szerinte Magyarország nyugodtan kimaradhat az EU közös menekültpolitikájából.
Csakhogy Laschet erről nem általánosságban beszélt. A tavaly nyári leszboszi látogatása után egy hónappal leégett a Moria tábor. Laschet gyors segítséget ígért, valamint azt, hogy akár ezer menekültet is átvesznek. Ekkor kérdezték meg az európai közös fellépésről, és ekkor mondta azt, hogy Magyarországra nem kell ráerőltetni ezzel kapcsolatban a cselekvést, ahogy más államokra sem.
Először is pár európai országra van szükségünk, akik hajlandók segíteni. (…) Ha egy olyan állam, mint Magyarország, határozottan azon a véleményen van, hogy nem vesz részt ebben, akkor, úgy gondolom, nem kell többségi döntésekkel rákényszerítenünk erre.
A német sajtó mindenesetre kifejezetten kíváncsi, tesz-e valamit a Fidesz ügyében. Vasárnap meg is kérdezték tőle, és elég diplomatikusan annyit mondott, nehéz tárgyalások előtt állnak.
Azt gondolom, hogy Magyarországra és Lengyelországra is szükségünk van az Európai Unióban. Nem akarom, hogy a radikális jobboldal felé sodródjanak. De az EPP-nek egyértelmű feltételei vannak. Ezeket követelni fogjuk Orbán Viktortól.
Orbán egyébként gratulált Laschetnek, „egymás tiszteletén alapuló pragmatikus kooperációról” beszélt, ami valami egészen más, mint a demokratikus elveket, jogállamiságot követelő Tusk és Weber óhaja.
Szóval az EPP vezetői ugyan kemény kiállást várnak, de Laschet szavaiból úgy tűnik, ez nem várható azonnal, és erre nem is a folyamatosan kompromisszumkereső Laschet a legalkalmasabb. Ahogy az is valószínűsíthető, hogy a kérdés eddigi pihentetését továbbra is szorgalmazni fogják a CDU-sok, hiszen ősszel választás, és azelőtt is rengeteg feladat vár Laschetre.
K-Frage
Meg kell teremtenie, vagyis vissza kell állítania a párt egységét, ebben viszont a Fidesz-ügy aligha segítené. A kancellárjelölt személyéről áprilisban döntenek. Ha nem is szó szerint, de Laschet megerősítette, ő a kancellárjelöltség miatt akart pártelnök lenni:
Az utolsó észak-rajna-vesztfáliai ebben a pozícióban Konrad Adenauer volt.
Márpedig ehhez el kell érnie, hogy pártja, illetve a testvérpárt bajor CSU is őt jelölje. A jelenlegi felmérések alapján utcahosszal vezet a CDU/CSU a többi párt előtt, majdnem kétszer akkora a támogatottsága, mint a második legnépszerűbb Zöldeknek (37 illetve 20 százalék). Vagyis a jelenlegi helyzet alapján a kereszténydemokraták jelöltje lesz Merkel utódja.
Laschet pártelnökké válása azonban nem jelent azonnal kancellárjelöltséget, több okból sem. Egyrészt ott van a helyettese, Merkel minisztere, Spahn, aki a CDU-kongresszus előtt már elkezdett telefonon érdeklődni arról párttársai körében, ki mit szólna a kancellárjelöltségéhez.
Emlegetnek egy másik jelöltet is, aki még egyszer sem fogalmazta meg nyilvánosan a szándékát, ő a CSU elnöke, Markus Söder. Aki, ha lehet, még Laschetnél is „merkelibb”, legalábbis a járványkezelésben mindenképpen. A kancellár és bajor kollégája a kezdetektől szinte kéz a kézben haladt előre, a legszigorúbb rendelkezéseket követelték. Most is arról szól a vita, hogy menjenek-e a további szigorítás felé, vagyis a bajor példát kövesse-e a többi tartomány. Laschetet ezzel szemben a tavaly tavaszi első hullámban pont amiatt bírálták, hogy lassan reagált, ráadásul nem is megfelelően. Ami miatt mára
A harmadik ok pedig a koalícióképes pártok. Laschet jelenleg a liberális FDP-vel alkot koalíciót, de szíve szerint a Zöldekkel tenne így. Söder pedig éppen kormányzása alatt vett zöld fordulatot politikájában. De alapvetően minden párt támogatói szívesebben látnának a pártjuk mellett egy Söder vezette CDU/CSU-t, mint Laschettel.
Vagyis a népességre két legnagyobb tartomány miniszterelnöke – és egyben két párt elnöke – között dőlhet el, ki lesz a kancellár, ha csak nem a népszerűségi felmérésekben Söderrel hasonlóan kedvelt (de kancellárként kevésbé szívesen látott) Spahn lesz az.
Laschet arról beszélt megválasztását követően, hogy valamikor tavasszal döntenek a CSU-val közösen, kit indítanak kancellárnak. Hozzátette, nem a népszerűségi listák alapján döntenek majd az induló személyről, de ezt nyilván nehéz lenne nem figyelembe venni, még akkor is, ha ez most neki nem jönne túl jól.
Az is valószínűsíthető, hogy kivárják a döntéssel március 14-ét, akkor ugyanis Hessenben helyhatósági és két tartományi választást is tartanak, Baden-Württembergben és Rajna-vidék-Pfalzban, mindkettőben ők lehetnek a legerősebb párt. Mindkét tartományban javítottak az öt évvel ezelőtti eredményükhöz képest, még az is lehet, hogy ők adják majd e két tartomány miniszterelnökét, jelenleg Rajna-vidék-Pfalzban ellenzékben vannak, Baden-Württembergben pedig a zöldek mellett a kisebbik koalíciós párt a CDU. Igaz, még az sem biztos, hogy megtartják a választást, az áprilisra tervezett türingiai voksolást például már áttették őszre a koronavírus-járvány miatt.
Ami még döntő lehet: Angela Merkel. Kérdés, hogy a kiszállása mennyire lesz hatással a pártjára, és az is, mennyire szól majd bele a jelöltállításba. Mint ismert, az általa támogatott előző pártelnök, Annegret Kramp-Karrenbauer nem vált be. Múlt pénteken a felszólalásában, ha nem is nyíltan, de Laschetet támogatta a pártkongresszuson, ugyanakkor Söder felé is tett egy szimbolikus lépést: nyáron ellátogatott hozzá Bajorországba.
