A magyar-lengyel vétófenyegetés megszűnése után az Európai Tanács döntött a jogállami mechanizmus szabályairól, vagyis arról, hogy miként lehet megvonni az uniós támogatásokat a tagországoktól, ha az azok nem tartják be a jogállami követelményeket. A tanács
- egyrészt elfogadta a mechanizmust, amelyre az Európai Parlament is rábólintott.
- Másrészt elfogadott egy úgynevezett konklúziót, amely ennek az alkalmazásáról szól.
- És hogy még bonyolultabb legyen, az Európai Bizottságban el terveznek fogadni egy kézikönyvet is, amely pontosan részletezi, hogyan alkalmazzák a mechanizmust.
Fontos, hogy e háromból csupán a jogállami mechanizmus uniós jogszabály, vagyis ez az egyetlen, amelynek kötelező ereje van a tagországokra és az uniós intézményekre, az tehát az uralkodó, ami ebben le van írva. Ez azért lényeges, mert a jogszabály szövege nem változott ahhoz képest, amit a magyar és a lengyel kormány kifogásolt, és ami miatt vétóval fenyegette a hétéves uniós költségvetés és a 750 milliárdos helyreállítási alap elfogadását.
A másik szöveg
Amit a két kormány győzelemként interpretál, az a tanács deklarációja, amely részben ellentmond a mechanizmus szövegének. Ezek a deklarációk a tagállami kormányfők politikai szándékait írják le, politikailag tehát fontosak, jogilag viszont csak annyira kötelezők, mint egy sajtóközlemény. A deklaráció súlyát az adja, hogy a bizottság vállalta: betartja, amit abban írtak. Márpedig a jogállami mechanizmust a bizottság indíthatja meg a renitens kormányok ellen, ezért ha az unió kormányának beillő szervezet azt ígéri, hogy nem indítja meg, vagy hogy tisztázza, miként tervezi alkalmazni, akkor az valószínűleg így lesz, függetlenül attól, hogy van-e jogi kötőereje a szövegnek, amiben ezt leírták.
Azaz noha a mechanizmus életbe lépett január elsején, egyelőre nem fogják megindítani. A legfontosabb engedmény, amit Magyarország és Lengyelország kapott, hogy a bizottság megígérte, addig nem lépteti életbe a mechanizmust, amíg az Európai Unió Bírósága ki nem mondja, hogy az törvényes.
Az pedig még kérdés, hogy ez mikor fog megtörténni. Amikor a megegyezés megszületett, az elemzők a bíróság eddigi munkatempóját vették figyelembe, és a vizsgálat hosszát legalább egy évre jósolták. Ugyanakkor a bizottság e témáért felelős tagja, a cseh Vera Jourova azt mondta, ő inkább csak hónapokra számít. Másrészt úgy tűnik, hogy az együttdöntési mechanizmus miatt – nemcsak a kormányfőknek, de az Európai Parlamentnek is meg kell szavaznia a mechanizmust – az EP is érintett lett, így az ottani pártcsaládok kérhetik a bíróságtól a gyorsított eljárást.
A bíróság politikai kihívások előtt
A bíróságnak több fontos, nagy politikai súlyú ügyben kell döntenie az idén. Lengyelország jogrendszerével kapcsolatban két döntés is várható, ahogy arról ítélet születhet, hogy független-e Magyarországon az igazságszolgáltatás. Ezekre azért van szükség, mert Lengyelország és Magyarország ellen is életbe lépett az uniós alapértékek megsértése miatt indított hetes cikk szerinti eljárás, és több tagállam kérte annak vizsgálatát, hogy kiadhatnak-e elítélteket olyan országnak, amelynek valószínűleg nem független az igazságszolgáltatása. Ezek mellé újabb problémaként érkezik meg a jogállami mechanizmus.
A bíróság talán sosem volt még akkora nyomás alatt, mint most. A bíróság döntései ráadásul véglegesek, ezért ha kimondják például, hogy Magyarországon nem független az igazságszolgáltatás, akkor azon változtatnia kell a magyar kormánynak. Ha pedig arra jut, hogy a magyar és lengyel aggályok ellenére törvényes a jogállami mechanizmus, akkor a bizottság megindíthatja ezeket az eljárásokat is az uniós támogatások felfüggesztése érdekében. Ráadásul a bizottság jelezte, hogy január 1-jétől szorosan nyomon követik az EU-s pénzek tagállami felhasználását, és ha szabálytalanságot talál, akkor először kérdéseket tesz fel az adott tagállamnak, majd a bíróság ítélete után azonnal megindítja az eljárást. Nem kapott tehát senki mentességet a következő időszakra, csak a mechanizmust indítják el késve, a magyar kormány reménye szerint a 2022-es választás után.
Az is érdekes kérdés, hogy hogyan egyeztetik majd össze a két szövegben leírtakat. A tanács deklarációjában az szerepel például, hogy nem lehet általános jogállami hiányosságok esetén alkalmazni a mechanizmust. Ez azt jelenti, hogy nem indíthatják el „csak” azért, mert Magyarországon nem független az igazságszolgáltatás. De a mechanizmus szövege nem zárja ki azt, hogy az általános hiányosságok okozta konkrét (az uniós költségvetést is érintő) esetek miatt meginduljon az eljárás. Elég tehát annyit bebizonyítania a bizottságnak, hogy a magyar igazságszolgáltatás hiányosságai közrejátszottak például egy korrupciós ügy megtörténtében vagy megtorlatlanul maradásában.
A bizottság szándékain múlik minden, vagyis a politikai szándék határozhatja meg, hogy mikor alkalmazzák majd az eljárást. Ebből pedig az következik, hogy 2020 végén nem ért véget Magyarország és Lengyelország harca az unióval, sőt 2021 akár még keményebb év is lehet ebből a szempontból, mint az előző volt.
