Fehérorosz vagy orosz úton jár Lengyelország? Mármint a nőtüntetők (mint Minszkben) vagy a jobboldali Jog és Igazságosság Párt (PiS) erős embere, Jaroslaw Kaczynski szabja meg orosz mintára a politika menetét? Ez a kérdés vetődik fel az immáron bő egy hete tartó lengyelországi demonstrációk nyomán.
A tiltakozók a lengyel alkotmánybíróság döntése ellen tüntetnek, amely gyakorlatilag lehetetlenné tenné az abortuszt az országban. Péntek este a főváros központjában gyűltek össze ismét a tiltakozó nők és támogatóik, ráadásul már nemcsak a nők érdekében tették ezt, hanem a jobboldali populista kormány ellen is demonstrált a koronavírus-járvány idején óriásinak számító tömeg Varsó közepén. A létszámot Varsó polgármestere százezerre, a szervezők 150 ezerre becsülték. Varsón kívül Gdanksban, Poznanban, Wróclawban, Krakkóban, Szczecinben és több más városban is demonstráltak az önrendelkezés jogágért tüntetők pénteken.
Kaczynski beszéde után szervezkedni kezdtek a focihuligánok
A tüntetőket futballhuligánok támadták meg péntek este Varsóban. Nem először, és gyaníthatóan nem is utoljára, miután az indulatok már korábban elszabadultak Lengyelországban. Szerencsére azért ott még nem tartanak Varsóban, ahol a Belaruszt irányító diktátor: Lukasenka elnök éppen kezek levágásával fenyegetőzött a hét végén Minszkben.
A huligánok napok óta durván léptek fel több városban is az önrendelkezésükért küzdő nőkkel szemben, péntek este azonban fordulat történt: 37 futballdrukkert vettek őrizetbe, miután rátámadtak a tüntetőkre. A focihuligánok azután szerveződtek csapatokba, hogy Kaczynski nihilistának nevezte az abortusz jogáért tüntetőket, akikkel szemben meg kell védeni az országot és a katolikus egyházat.
Mit akarnak a tüntető nők?
Az abortusz jogáért most demonstrálók nagy része fiatal, illetve fiatal nő – ebben is hasonlítanak a belorusz demokráciát követelőkre. Be is jelentették: felvették a kapcsolatot fehérorosz társaikkal, akik az ottani kormány ellen demonstrálnak, és immár Varsóban is a kabinet megbuktatását tűzte ki célul a Lengyel Nők Sztrájkja nevű szervezet. Minderről a társalapító Marta Lempart beszélt, nem feledkezve meg eredeti céljukról sem: az alkotmánybíróság döntésének érvénytelenné nyilvánítását is szeretnék elérni. Azt akarják, hogy a nők rendelkezhessenek a saját testük fölött, és ne a PiS konzervatív férfipolitikusai, illetve a PiS által manipulált alkotmánybíróság mondja meg, hogy mit tehetnek.
Lemparték komolyan gondolják a kormánybuktatást: belorusz mintára tanácskozó testületet is létesítenek, amely vasárnap ülésezhet először. És bár megfigyelők szerint nincs esélye a felháborodott nőknek arra, hogy megbuktassák a kormányt, politikai károkat máris okoztak a hatalomnak.
Ritka az abortusz Lengyelországban, most viszont szinte lehetetlenné válna
A Lengyel Nők Sztrájkja mint civil szervezet ugyanis pillanatok alatt nőtt országos politikai erővé. Azután történt ez, hogy az alkotmánybíróság október 22-én szigorította az abortusz szabályozását. Így az Európában már eleve a legszigorúbbak közé számító törvényből töröltek egy passzust, amely a magzat súlyos betegsége esetén eddig lehetővé tette a terhesség megszakítását.
Ezzel gyakorlatilag beszüntetnék az abortuszt Lengyelországban, ahol az utóbbi években 1-2 ezer terhességmegszakítást végeztek el, ennek 95 százalékát pedig a most eltörölt paragrafus alapján hajtották végre. Ha kihirdetik a határozatot, akkor csak az anya életének védelmében, illetve nemi erőszak esetén lehetne megszakítani a terhességet. Ám egyelőre nem hirdették ki, nem véletlenül: óriási a tiltakozás a döntés ellen, amit ráadásul egy vitatott legitimitású testület hozott.
Vitatott a lengyel alkotmánybíróság megítélése
Az alkotmánybíróságot ugyanis már évekkel ezelőtt az ellenőrzése alá vonta a Jog és Igazságosság. A PiS-hez lojális bírók kinevezése 2015-ben kezdődött nemzetközi botrányt kiváltva. A bíróság élére ugyanis nem a testület választott elnököt, hanem a politika – emiatt az alkotmánybíróság elnöknőjének legitimitását is megkérdőjelezik a pénteki tüntetést szervezők.
További és immár politikai jellegű probléma a mostani alkotmánybírósági döntéssel, hogy azt éppen a PiS politikusai kezdeményezték. Eredetileg jó ötletnek tűnt, hiszen a tekintélyuralomra törekvő politikusok általában a társadalom megosztásával és ideológiai kérdések előtérbe helyezésével mobilizálják bázisukat. Ezzel elterelhették a figyelmet a rekordokat döntő koronavírus-járványról és a tízéves csúcsot döntő vállalati csődökről szóló hírekről – ám ezúttal a PiS mintha elszámította volna magát.
A döntés ugyanis óriási felháborodást váltott ki, és elszabadultak az indulatok az országban. Az első napokban ez még mindig kapóra jött Kaczynskiéknak, amikor templomokat szálltak meg és ott randalíroztak a felháborodott tüntetők, a konzervatív jobboldal pedig a nemzet és a nemzeti egyház (a katolikusok) védelmében léphetett fel. Kaczynski ekkor szólította fel híveit, hogy védjék meg a templomokat, méghozzá mindenáron. Szerinte ugyanis ezek a támadások „Lengyelország lerombolását” célozzák, és ezután aktivizálódtak a futballhuligánok is.
Zuhan Kaczysnkiék népszerűsége
Az abortuszkérdés Lengyelországban évek óta vitatott. 2016-ban Kaczynskinak sikerült magát függetlenítenie az akkori törvényhozási próbálkozásoktól az abortusz szigorítására. Idén azonban őt teszik felelőssé a tüntetők a politikai válságért. Egy friss közvélemény-kutatás szerint a PiS népszerűsége pár nap alatt 36-ról 26 százalékra zuhant, és a lengyel lakosság többsége a tüntetőkkel ért egyet, illetve sokan immár inkább egy népszavazás kiírását szeretnék az ügyben.
Ennek oka az, hogy a tüntetők rájöttek: a mélyen katolikus Lengyelországban nem az egyházat, hanem az egyházat saját céljaira felhasználó konzervatív kormánypártot kell bírálniuk.
Módosítottak a céljaikon a tüntető nők
Az október 22-ei AB-határozat elleni tüntetéseket a Lengyel Nők Sztrájkja nevű szervezet fogja össze – már amennyire össze lehet fogni egy radikális tüntetéssorozatot, amelyben számtalan városban százezrek vesznek részt. A demonstrációk mindenesetre az utóbbi napokban már szervezettebbek voltak, és megváltozott a fő célpontjuk is: az egyház helyett a PiS-vezér került a fókuszba. A pénteki tüntetés végén is Lengyelország valódi urának, Kaczynskinak, az erőszakszervezetekért felelős miniszterelnök-helyettesnek a háza elé vonultak a demonstrálók.
A PiS vezetője így most minden korábbinál nagyobb ellenállással kénytelen szembenézni: nem tolhatja a felelősséget bábjára, a „mérsékelt” Mateusz Morawiecki miniszterelnökre, az eredetileg szintén Kaczynski befolyása alatt álló államfő, Andrzej Duda pedig még el is határolódott most Kaczynskitól: kompromisszumra tett javaslatot csütörtökön a tüntetőknek.
Egy hátborzongató kompromisszum
A „kompromisszum” már önmagában is hátborzongató: a feltehetően Down-kórral küszködő magzatokat meg kéne szülniük a lengyel nőknek (mert az ilyen magzatok életképesek, s ez Dudának, úgy tűnik, mindennél fontosabb), a halálos betegséggel fenyegetett magzatokat viszont el lehetne vetetni Lengyelországban – ha az államfő ötlete valósulna meg. A tüntetések hatására állítólag már folyik a Duda-javaslatot a gyakorlatba átültető abortusztörvény-javaslat megfogalmazása. A konzervatív politikusok effajta „alkudozása” azonban még jobban felbőszítette a testük feletti politikai kontroll miatt amúgy is radikalizálódó lengyel nőket.
De nemcsak a nők készültek ki Duda államfő és a többi konzervatív férfipolitikus alkudozásától. A fiatalok általában is kezdenek kiábrándulni a lengyel konzervatív politikából. A mostani tüntetések, a fehérorosz példa követése is ezt mutatja.
Még a PiS-törzsszavazó gazdák is tüntettek
Ezeknek a fiataloknak a megnyerésérével pedig megpróbálkozott a PiS. Az állatvédelmi törvényt akarta elfogadtatni, ami konzervatív párt reményei szerint új, fiatal szavazókat hozott volna. Ám ezzel a kormánykoalíción belül okozott válságot, ráadásul a Jog és Igazságosság ezzel megriasztotta saját bázisszavazóit – a vidéki gazdákat, akiknek az érdekeit sérti az új szabályozás.
A PiS 15 honatyája meg sem szavazta a vitatott jogszabályt szeptemberben, és új agrárminisztert kellett találni. A törvény végül az ellenzék támogatásával ment át a parlamenten, a PiS által irányított jobboldali koalíció is megrendült. A fő koalíciós partnerük, még a PiS-nél is radikálisabb, szélsőségesebb jobboldali tömörülés, és ez a párt az állatvédelmi törvény ellen szavazott, a harmadik koalíciós partnerük pedig valamivel liberálisabb ugyan de az meg tartózkodott a szavazáson.
Így a PiS kénytelen volt átalakítani a kormányt, maga Kaczynski is belépett októberben miniszterelnök-helyettesként. A jobbos kormánypárt valószínűleg ezért próbált most az abortusztörvény szigorításával – amit formailag a PiS-től függő Alkotmánybíróság hozott meg – a bázisszavazóknak gesztust tenni. Hogy ez mennyire nem sikerült, azt az elmúlt hét mutatta meg: a gazdák közül sokan – azok is, akik eddig a PiS-re szavaztak –, most a nőkkel együtt tüntettek. Például Gdanskban, Lengyelország északi nagyvárosában traktorral vonultak a kormánypárt ellen.
Radikálisan kezdődtek a tüntetések
Az egyetemek egy része is a tüntetők mellé állt, hiába fenyegette az oktatási miniszter a források megvonásával őket. A szakszervezetek egy része és a taxisok közül is sokan szerdán sztrájkkal csatlakoztak a tiltakozó nőkhöz – a kisvállalkozók az elégtelen kormányzati segély miatt dühösek a PiS-re, amely a koronavírus idején nem támogatta szerintük megfelelően a kisebb cégeket.
A bevezetőben említett belorusz példát tehát az ellenzék követi Lengyelországban, de a hatalom egy másik forgatókönyvet kezd megvalósítani: a putyini orosz modell inkább érvényesülni látszik Varsóban. Ez azt jelenti, hogy a kormánypárt túlhatalma és az ellenzék diszkreditálása, hiteltelenítése emlékeztet az orosz módszerekre.
A lengyel kormányellenes tüntetők egy része időnként valóban túl radikálisnak tűnik: templomok, püspöki paloták és politikusrezidenciák előtt tiltakoztak kezdetben, lefestették II. János Pál, a lengyel pápa szobrát. A templomok homlokzatát lefújták graffitikkel, miséket zavartak meg, obszcén szavakkal foglalták el az istentisztelet idején a templomokat, és követelték az abortuszhoz való jog kiszélesítését.
A mostani, részben egyházellenes tiltakozások korábban elképzelhetetlenek lettek volna Európa egyik legkatolikusabb országában, a közhangulat azonban tavaly kezdett megváltozni Lengyelországban. Ennek köze lehet az utóbbi időben kirobbant botránysorozathoz is, amely a lengyel katolikus egyházat rázta meg.
A katolikus egyház botrányai
Tavaly a közzététele után 4-5 nap alatt 15 millióan nézték meg a Youtube-on a Sekielski fivérek által készített, lengyel papok elleni – köztük a legismertebb lelkiatyákat is érintő – pedofilvádakról, gyermekmolesztálásokról szóló dokumentumfilmet.
A rejtett kamerás felvételeket is tartalmazó videóra az egyház vezetése csak megkésve reagált, és azóta szigorítottak a pedofília büntetési tételein Varsóban. A pápa is Lengyelországba küldött egy főpapot az esetek kivizsgálására, majd egy püspököt idén nyáron leváltottak, aki próbálta eltussolni a vitatott ügyeket egyházmegyéjében.
A lengyel katolikus egyház és a jelenlegi legnagyobb jobboldali kormánypárt, a Jog és Igazságosság között nagyon szoros az együttműködés, Sekielskiék filmjét sem véletlenül tették közzé tavaly éppen akkor, amikor az európai választási kampány zajlott Lengyelországban. Kaczynskit azonban nem zökkentették ki az egyház elleni vádak. Pártjának egyik legfőbb támasza a katolikus papság, így most a randalírozó tüntetőket igyekszik démonizálni, ráadásul a rendfenntartó erőkért most ő felel a kabinetben.
A koronavírus ütőkártya a kormányzat kezében
Közben a lengyel főügyészség a koronavírus-szabályok megsértése miatt is kezd fellépni a tüntetések szervezői ellen. Lengyelországban múlt szombat óta elvileg tilos öt főnél nagyobb gyűlést rendezni – erre és más vádpontokra hivatkozva tucatjával indulnak az eljárások a demonstrálók ellen.
A koronavírus okozta fertőzések száma valóban rekordokat dönt. A felelősséget a kormányzat megpróbálja a tüntetőkre hárítani, miközben éppen a miniszterelnök, Morawiecki mondta csütörtökön: Lengyelország el akarja kerülni azokat az átfogó korlátozásokat, amelyeket például Franciaországban vezettek be az elmúlt napokban, és amelyek a gazdasági életet is jelentősen visszafognák.
A lengyel kormány tehát próbálja a lehető legtovább elkerülni a korlátozásokat (bár az iskolák nagy részét bezárták például, és a temetők sem tartanak nyitva a halottak napjakor), hogy a gazdaságot minél tovább működőképesnek tartsa meg – ez azonban oda vezetett, hogy a napi új Covid-fertőzések száma már átlépte a húszezret, és szombaton is negatív rekordok dőltek meg, immár a 22 ezret közelíti a fertőzöttek száma.
Mindez megmagyarázhatja, hogy a jobboldal vezető ereje, a PiS által kinevezett alkotmánybírók miért éppen most, a járvány csúcsán, a gazdaság vergődése közben érvénytelenítették egy 1993-as abortusztörvény egyik legfontosabb paragrafusát. Nyilvánvalóan figyelemelterelés volt a cél, még ha félresikerült is az akció.
Ha Varsóra tekintünk, most tehát láthatjuk, hová vezet egy országban az, ha egy pártnak sikerül annyira megerősítenie a hatalmát, hogy képes a társadalmi berendezkedés alapjait őrző alkotmánybíróságot a saját híveivel feltölteni, és így az „alkotmányos fékek” beépítése helyett egyfajta politikai „gyorsulási versenyt” rendez. A következmények ilyenkor kiszámíthatatlanok.
Kiemelt kép: MTI/EPA-PAP/Radek Pietruszka
