Nagyvilág

Alkotmánybírák cincálják a lengyel jogállamot

Teljes a káosz Lengyelországban, mert fújnak egymásra az előző kormány által megválasztott és a mostani kormány által beültetett új alkotmánybírók. Hiába jött a Velence Bizottság, nem találkozhattak mindegyikőjükkel.

Nem találkozhattak a lengyel alkotmánybíróság helyzetét vizsgáló Velencei Bizottság küldöttségével Varsóban az új kormányzati ciklusban megválasztott alkotmánybírák, akik a fonák helyzetről kedden a lengyel politikai vezetőket, köztük Andrzej Duda államfőt levélben tájékoztatták.

Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekben illetékes tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság öttagú küldöttsége hétfőn érkezett két napra Varsóba, mivel a lengyel külügyminisztérium kérésére szakértői véleményt kell mondania a múlt év végén módosított, sok vitát kiváltó alkotmánybírósági törvényről.

A küldöttség tagjai több állami és bírósági intézmény képviselőivel találkoznak, tájékozódnak jogász- és civilszervezeteknél, kedd délelőtt pedig az alkotmánybíróságot keresték fel. A találkozón részt vett Andrzej Rzeplinski ab-elnök, valamint több bíró is. Azok az alkotmánybírák azonban, akiket a tavaly októberi parlamenti választások után megalakult szejm választott meg, nem lehettek jelen.

Lövészárok az ab-ben

Rzeplinski “nem tette lehetővé a találkozáson való részvételünket” – áll a Duda elnöknek, a lengyel házelnöknek, valamint a lengyel kül- és igazságügyi minisztereknek címzett levelükben. “A Velencei Bizottság így nem kap arra lehetőséget, hogy a 2015 decemberében a lengyel államfő által beiktatott bírák álláspontját hallgassa meg, ami hatással lehet az általa kiadandó véleményre” – írták a bírák. A levelet az ab négy tagja írta alá az öt közül, akiket a Jog és Igazságosság (PiS) jelenlegi kormánya alatt választottak meg.

Az összesen 15 tagú lengyel ab tagjai közül tízet az előző, a Polgári Platform (PO) vezette kormány idején választották meg. A PiS által később megválasztott öt bíró beiktatását az ab elnöke nem ismeri el, igaz, a lengyel alkotmány értelmében köteles bevonni őket a munkába. Az így kialakult patthelyzetet nem oldotta fel az sem, hogy Rzeplinski január közepén bejelentette: a testületbe befogad két, a PiS által megválasztott bírót is. A több megfigyelő által anarchikusnak jellemzett helyzetet kedden tovább bonyolította, hogy Rzeplinski a Velencei Bizottság küldöttségével tartott megbeszélésre éppen az említett két, a saját maga által befogadott új bírót sem engedte be.

Az új ab-törvény

A Velencei Bizottság által vizsgált, decemberben módosított lengyel alkotmánybírósági törvény kulcseleme, hogy nagy súlyú ügyekben a lengyel ab legalább 13 bíró jelenlétében és kétharmados többséggel hozhat érvényes határozatokat. Eddig az ilyen esetekben 9 bíró jelenléte volt elegendő. A törvénymódosítást élesen bírálta a lengyel ellenzék és a legfelsőbb bíróság is azzal, hogy ez gyakorlatilag megbénítja az alkotmánybíróság munkáját.

A lengyel ab helyzete miatt januárban az Európai Bizottság előzetes vizsgálatot indított el az uniós jogállamisági mechanizmus keretében. A témát ezután az Európai Parlament strasbourgi ülésén is megvitatták, ahol Beata Szydlo lengyel kormányfő azt mondta, hogy az ab átalakítása megfelel az európai normáknak, a szabályozás megalkotásakor más európai országokban alkalmazott elvekből indultak ki – írja az MTI.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik