Ha ma lennének az amerikai választások, Donald Trump szinte biztosan veszítene. De a regnáló elnöknek még úgy is egy kisebb csodában kell bíznia, hogy három hónap még hátravan a kampányból. Jelenleg minden ellene szól, és teljesen kicsúszott a kezéből az irányítás.
Trump elnöki pályafutásának végére a koronavírus-járvány kritikán aluli kezelése tehet pontot. A republikánus politikus végzetes döntésének bizonyulhat, hogy a gazdaság újranyitása mellett döntött, azóta ugyanis egyre több államban dönt rekordokat az új fertőzöttek száma, ami a választásokon meghatározó tényező lesz.
Az Amerikai Egyesült Államok első embere tisztában van a lejtmenetével, de hiába próbálja elterelni a szavazók figyelmét a járványról, ebben a válsághelyzetben ez maga a lehetetlen küldetés, mert mindenki a saját bőrén érzi a recessziót.
A közvélemény-kutatások, a történelem, és kihívója, Joe Biden kiváló manőverezése is azt jelzik, hogy Trump súlyos vereség elé néz idén novemberben.
Minden adat lesújtó
A koronavírus-járvány csúcsosodása és Donald Trump népszerűségének zuhanása között komoly összefüggéseket találni, és még csak nem is kell hozzá elemzőnek lenni.
Legutóbb 1980-ban Ronald Reagan vert rá közel tíz százalékot ellenfelére, Jimmy Carterre.
Az emberek elégedetlensége egyértelműen a kormány járványkezelésével indokolható. Intő jel, hogy már a saját szavazóbázisa sem áll ki olyan mértékben Trump mellett, mint korábban. Az elnök elfogadottsági rátája a republikánus voksolók körében a múlt héten már 80 százalék alá csökkent az Ipsos és a Quinnipiac felmérésén is, pedig 2018 kezdete óta ez a szám rendszerint 90 százalék feletti volt, és egyszer sem esett 85 százalék alá.
Trumpnak csak 75 százalékpontnyi előnye van összességében Bidennel szemben a republikánus szavazóknál, 2016-ban Hillary Clinton ellen ez valahol 80 és 85 százalékpont között volt. Mindeközben Biden a demokraták táborában 86 százalékkal vezet ellenfelével szemben. Magyarul Trump gyengébben teljesít a republikánusoknál, mint Biden a demokratáknál.
Jó, de hogy jön ide a koronavírus? Úgy, hogy a CNN közvélemény-kutatása szerint azok közül, akik szerint Biden jobban kezelné a járványt, 96 százalék rá is szavazna a választásokon. Trump közülük mindössze 2 százalékot vinne el.
A nem gazdasági kérdés kulcsa
2020 májusában az amerikaiak 45 százaléka érezte a Covid-19-et a legsúlyosabb bajnak az államokban. Ez két évtizedes rekord, nem gazdasági téma legutóbb 2001 októberében bírt ilyen komoly jelentőséggel. Akkor a terrorizmus volt az, egy hónappal az ikertornyok ledöntése után.
Amerikában meglehetősen ritkán fordul az elő, hogy nem a gazdasági kérdések határozzák meg a választásokat. A novemberi ilyen lesz, és a múltat tekintve Trump csekély esélyekkel indul.
1980-ban Ronald Reagen úgy tudott fölényesen nyerni, hogy az iráni túszdráma kezelésében őt favorizálták az emberek, Jimmy Carter számára pedig ez egyenértékűvé vált a vereséggel. Harry Truman 1952-ben, Lyndon Johnson pedig 1968-ban nem indult újra az elnöki posztért. Előbbinek a koreai háború, utóbbinak a vietnami háború idején kellett volna kiharcolnia az újraválasztást, de helyettük Adlai Stevenson és Hubert Humphrey voltak a jelöltek demokrata színekben. Az emberek mindkét esetben magasan a republikánus Dwight Eisehowert illetve Richard Nixont tartották megbízhatóbbnak a háborús erőfeszítések kézben tartásában, és ennek köszönhetően magabiztosan be is húzták a választásokat.
Mit tehet ilyenkor Trump? Tereli a figyelmet, de az egy pandémia közepén nem olyan egyszerű dolog, pláne az ő esetében.
Biden nagyot játszik
Trump három hónappal a választások előtt lecserélte a kampányfőnökét. Júniusban az előző hónaphoz képest dupla annyit, 50 millió dollárt költött reklámokra. Azt mondja, nem feltétlenül fogadná el a vereségét novemberben, ahhoz látnia kell az eredményeket.
A 2016-os és a mostani elnökválasztás között egy óriási különbség van, és az a koronavírus-járvány, amit Amerika a világon az egyik legrosszabbul kezelt. Amíg Trump csak egy jelölt volt, mindenki jól szórakozott rajta, hogy a Twitteren ment neki mindenkinek, de amikor már elnökként csinálja ezt, ez nem vigasztal meg senkit, akinek a szerettei halnak meg a betegségben.
Trump és a stábja minden erejével azon van, hogy elvonja az emberek figyelmét a koronavírus-járvány okozta káoszról, de ez a fentebb említett okok miatt képtelenség. Próbálnak ellenségeket kreálni, ilyen például Kína, Soros György és a vetélytárs Joe Biden is, akit rendszerint válogatott jelzőkkel akar földbe tiporni.
Csakhogy Bidennek igazából nagyon védekeznie sem kell, mert az egyik leghatékonyabb fegyvert vetette be Trump ellen: magát Trumpot. Az amerikai elnök sajátos stílusával és sokszor bohózatba illő megnyilvánulásaival sokat árt magának, és a gyenge járványkezelés csak tovább ront a helyzetén.
Biden és csapata a körülményekhez alkalmazkodva biztonságos utat jelöltek ki maguknak, és azt próbálják elérni, hogy ez ne egy választás legyen a két jelölt között, hanem inkább egy népszavazás Trumpról. Biden alig ad interjút, alig kampányol, de így is nő az előnye. Mellette szól a Trump-ellenes politikája is, mert a bizonytalan szavazók közül sokan az elnökkel szemben érzett ellenszenvük miatt voksolnak majd inkább rá, semmint azért, mert szimpatizálnak vele.
A demokrata elnökjelölt azt a napóleoni alapelvet követi, mely úgy szól,
sose szakítsd félbe az ellenséget, ha éppen hibát követ el.
Márpedig Trump most hibát hibára halmoz.
Kiemelt kép: Nathan Howard /Getty Images /AFP
