Óriási győzelmet aratott a vasárnapi választásokon Andrej Plenkovic és pártja, a HDZ – írja a zágrábi lap, a Vecernji List. A HDZ öt mandátummal többet, 66-ot szerzett a voksoláson a hétfői, legfrissebb adatok szerint, mint az előző, 2016-os választásokon. Ez ugyan nem jelent abszolút többséget, de sokkal kényelmesebb kormányzást hozhat az eddig is a miniszterelnöki posztot betöltő Plenkovicnak.
A HDZ így már hétfőn megkezdte a koalíciós tárgyalásokat azokkal a politikai erőkkel, amelyek eddig is támogatták, illetve a választási kampányban is kifejezték a támogatásukat Plenkovicéknak. Köztük kellett, hogy legyen Jankovics Róbert is, aki a horvátországi magyarokat képviseli majd a zágrábi száborban (parlamentben). A hivatalos bejelentés szerint ugyanis a kisebbségekkel is tárgyalnak már Plenkovicék, márpedig Jankovics már korábban kinyilvánította támogatását a HDZ-nek.
Minden kisebbséggel tárgyalnak, így elsősorban nem a magyarok egyetlen mandátuma, hanem a horvátországi szerbek jóval nagyobb parlamenti ereje lehet érdekes a HDZ-nek. Ők is várhatóan a mérsékelt jobboldalt támogatják majd. (A szerbek aránya a jugoszláv polgárháború után 12-ről 5 százalékra csökkent Horvátországban.)
Marko Milic, a horvát kormány szóvivője hétfőn már be is jelentette: a kisebbségek megadták a támogatást a várható parlamenti többségnek és a jövőbeni kormánynak, ami nyolc plusz mandátumot jelent az új törvényhozásban a HDZ-kabinetnek.
Ezen kívül a HDZ tárgyal a hírek szerint a HNS nevű párttal és a Reformistákkal is. Mindkét minipárt várhatóan 1-1 mandátummal támogatja majd Plenkovicot és kormányát. A 151 tagú száborban 76 főre van szükség az abszolút többséghez, ez így elvben már hétfőn meglett a HDZ-nek. Ám egyfős többséggel aligha akarnak kormányozni, ezért várhatóan még további egyeztetések lesznek Zágrábban.
Plenkovicnak még mindig van lehetősége szövetségeseket találni, hiszen a horvát választási rendszer miatt kisebb pártok is mandátumot szerezhetnek a törvényhozásban.
Bár a HDZ-t horvát viszonylatban középjobbnak minősítik, hangsúlyozzuk, hogy ez csak a délszláv állam erősen jobbra tolódott politikai mezőnyében értelmezhető így. Plenkovic azonban valóban európai irányba szeretné vinni konzervatív-jobboldali – de nacionalizmustól egyáltalán nem mentes – pártját. Erről korábban, a futballvébén feltűnt, Plenkovicnál sokkal inkább oroszbarát korábbi horvát elnöknő kapcsán már írtunk.
Plenkovic tehát igyekezett megszabadulni a szélsőséges véleményeket képviselő tagtársaitól az elmúlt években, vagy legalább háttérbe szorítani őket. Részben ennek és a sorozatos korrupciós botrányoknak köszönhető, hogy a szélsőjobboldali Haza Mozgalom, Miroslav Skoro újonnan alakult pártja is pillanatok alatt olyan erőssé vált, hogy nagyjából 15 mandátumot szerezhet a száborban.
Az idén alakult szélsőjobbos párton belül nemcsak Skoro – aki elsősorban énekesként és dalszerzőként ismert a délszláv államban, de a legutóbbi elnökválasztáson is sok szavazatot szerzett – volt egykor a HDZ parlamenti képviselője. A Haza Mozgalom választási listájának elején ugyanis a horvátországi muzulmán, de szélsőséges jobboldali retorikát alkalmazó korábbi HDZ-miniszter, Zlatko Hasanbegovic is megtalálható.
A Haza Mozgalom azonban valójában nem tudta átrendezni a politikai térképet: a szélsőjobbos pártok közül ugyan most éppen kiemelkedik ez az erő, de kérdéses a jövőjük. A Haza Mozgalom mindenesetre igen erősnek tűnik az ország keleti részén, ahol erős szerb kisebbség él, illetve élt korábban, és ahol a jugoszláv polgárháború a legpusztítóbb volt. Eszék és Vukovár környékén helyi vezető HDZ-politikusok is átálltak Skoróékhoz, akik így a jövőben komoly kihívást jelenthetnek az Európához közeledő – de azért erős nacionalista retorikát is használó – HDZ-nek.
Plenkovic a választási győzelme után valóban beszélt kihívásokról, de nem Skoróékról. Szerinte az egészségügy és a gazdaság lesz az, ami a legfontosabb megoldandó feladatokat hozza majd – ezzel nyilvánvalóan a koronavírus okozta bajokra utalt. Jellemző, hogy a horvát lapok hétfőn délelőtt is elsősorban a vírus hatásaival foglalkoztak, hiszen az Adria-parti országban a vírus miatt kieső idegenforgalmi bevételek súlyos problémákat okozhatnak. A lapok csak délután kezdtek ismét fő helyen foglalkozni a választásokkal, amikor az ellenzék vezéréről kiderült, hogy lemondott, Plenkovic pedig magabiztos tárgyalásokat folytatott a leendő koalíciós partnereivel.
A Restart-koalíció vezető erejeként ugyan csak néhány mandátumot vesztettek a korábbi, 2016-os választáshoz képest, a koalíciót alkotó más pártokkal együtt azonban összességében 12 mandátummal kevesebbet tudhatnak majd magukénak a most összeülő új száborban.
A vereség annál fájóbb a szocdemeknek, mivel a közvélemény-kutatások fej-fej melletti eredményt jósoltak a HDZ-nek és a SDP-nek a választások előtt. Sőt, közvetlenül a szavazás előtt már az SDP-t hozta ki potenciális nyertesnek néhány felmérés. Így még nagyobb katasztrófa volt számukra, hogy Horvátország 10 nagyobb választási körzetéből csak kettőben nyertek (Isztriában és Fiume környékén, illetve Varasd térségében), miközben a nyolc másikban a HDZ győzött.
Mindez azért döbbenetes az SDP szempontjából, mert a párt hagyományosan erős Zágrábban, a fővárosban, és különösen a párt vezére, Davor Bernardic politikai hátországa is Zágrábban van (illetve volt). Nem véletlen, hogy hétfő délelőtt az ellenzéki vezér máris bejelentette: új elnököt kell választania a pártjának, és ő nem indul a tisztségért.
Ügyvezető elnökként sem maradt a párt élén Bernardic, aki ezzel gyakorlatilag magára vette a választási vereségért a felelősséget. Bernardic és az SDP Zágrábban elsősorban a fiatal aktivistával, Tomislav Tomaseviccsel és az általa összefogott baloldali zöldpárttal szemben veszített támogatókat. A balos környezetvédők sikere volt a legmeglepőbb az elemzők szerint ugyanis a mostani választáson: ők döntötték el, hogy a szociáldemokraták labdába sem rúghatnak a kormányalakításkor, és új baloldali, meghatározó erőnek tűnnek, különösen a főváros környékén és a fiatal szavazók körében.
Mindez a horvát baloldal átalakulására utal, méghozzá igen drasztikus mértékben. Zágrábban ugyanis először vesztett az SDP a HDZ-vel szemben. (Az SDP és partnerei így országosan is csak 42 mandátumig jutottak, ami, mint már említettük, 12-vel kevesebb, mint 2016-ban.)
A horvátok szeretnék visszavásárolni a magyar MOL-tól a horvát olajipari vállalatot, ehhez azonban aligha van elég pénzük. Plenkovic így gyorsabban gyűjtötte be a gratulációkat a szomszédos délszláv államokból: a szerb elnök, Vucic – akinek a pártja nemrég hatalmas győzelmet aratott egy bojkott és manipuláció által jellemzett választáson –, és az idén hatalomra került szlovén kormányfő, Janez Jansa is elküldte jókívánságait a várhatóan újra miniszterelnöki megbízatást kapó horvát politikusnak.
Kiemelt kép: Damir SENCAR / AFP
