Nagyvilág

„Kire szavazzunk? Egy rikító narancssárga vagy egy piros-fehér-zöld pártra?”

A szlovákiai magyarok lassan ízlelgetik: parlamenti képviselet nélkül maradhatnak. Révkomáromban és Dunaszerdahelyen kérdezősködtünk, mit gondolnak a magyar szavazók az összefogás elmaradásáról, a magyar pártok esélyeiről a szombati választás előtt.
Korábban a témában:

Különös mellékvágányai vannak a szlovákiai kampánycsendnek. Az ország szombaton választ új parlamentet, csütörtök hajnaltól azonban tilos kampányolni, sőt közvélémény-kutatásokat közzétenni is a mainstream médiában. Ami kijön az éterbe, kiskapukon keresztül érkezik, a Facebookon terjed vagy szájról szájra (a kutatást ugyanis el lehet végezni, az eredményeket pedig e-mailben elküldhetik a a feliratkozóknak, kikerülve a tévéket, újságokat, rádiókat, hírportálokat).

Ahogy beszámoltunk róla, a legfrissebb ilyen kutatás magyar szempontból roppant gyászos képet mutat: a tavalyi EP-választás kudarca után

parlamenti képviselet nélkül is maradhat a felvidéki magyarság. Ugyanis az 5 százalékos parlamenti küszöböt nem ugorja meg sem a Magyar Koalíció Pártja (MKP) köré szerveződött pártszövetség, sem a Híd-Most vegyes párt.

A Hidat a megkérdezettek 3,9, az MKP vezette Magyar Közösségi Összefogást (MKÖ) pedig 3,5 százaléka támogatja a felmérés szerint. Ez jól mutatja, egy egységes magyar listának lenne esélye bejutni a szlovák parlamentbe, még akkor is, ha páran pont a – meg nem valósult – teljes összefogás miatt nem szavaznának a magyar egységre.

Arra voltunk kíváncsiak, hogy a szlovákiai magyar pártok kríziséről a helyiek, elmentünk hát a révkomáromi (azaz komárnói) piacra és a Selye János Egyetem környékére, valamint Dunaszerdahely központjába kérdezősködni.

Fotó: Farkas Norbert / 24.hu

Az MKÖ és a Híd (kényszer)pályái

A szlovákiai magyar politika megosztottsága az elmúlt két évben jutott igazán öngyilkos mélységekbe. Az MKP ugyanis tíz évig a parlamenten kívül létezett, a Híd pedig, miután belépett a Smer és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kormányába, kiváltotta a választói haragját, és lemorzsolódott a támogatottsága. Észszerű volt tehát az egységes képviselet kialakításának kísérlete, és el is indult a tapogatózás – ám végül kudarcba fulladt a dolog. A pártok viszonylag későn kaptak észbe, és nyáron először a Híd, ősszel pedig az MKP utasította el a nagy szlovákiai magyar összeborulást. A Híd végül saját szatellitjével, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséggel, valamint egy szlovák mikropárttal fogott össze. Az MKP pedig a Simon Zsolt (a Híd volt alelnöke) vezette Magyar Fórummal, valamint a nagyrészt volt hidasokból, MKP-s ifipolitikusokból és fiatal aktivistákból összeálló Összefogással alakított ki választási pártot: ez lett a Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ).

 

Hogy miért alakult így, arra több magyarázat is van: egyesek az MKP stratégiai partnerét, a Fideszt sejtik a háttérben, a magyar kormánypárt ugyanis komoly ellenérzésekkel viseltet(ett) a Híddal és Bugár Béla pártvezérrel szemben. Orbán Viktor korábban tüskének nevezte a Hidat a nemzet körme alatt – Bugárral sosem volt felhőtlen a kapcsolatuk, vélhetően azért, mert a szlovákiai magyar politika megkerülhetetlen alakja saját hatalmát féltve sokkal kevesebbet volt hajlandó engedni a Fidesznek, mint amennyit Orbánék kértek. Az MKP ugyanakkor kifejezetten stabil partner, a Fidesz rajta keresztül hajtja végre nemzetpolitikai elképzeléseit Szlovákiában – Menyhárt József pártja pedig saját eredményeinek tudja eladni például az óvodafejlesztésre juttatott több milliárd forintos támogatásokat és a szintén milliárdos nagyságrendű gazdaságfejlesztő csomagokat, kulturális és médiatámogatásokat, no meg a fociszponzorációt.

 

A másik magyarázat a szlovákiai magyar politikában uralkodó belső ellenségeskedés: a vezető személyiségek sosem jöttek ki egymással, mindenki kakas akart lenni a szemétdombon. Az évtizedes sárdobálás választói apátiához vezetett, és ezt a politikusok tudatosítják is, ám egyértelmű lépéseket nem tettek ennek leállítására – holott a két párt céljai és programja hasonlítanak egymásra. A kampány fő üzenetei a megosztottság mentén hangzottak el: az MKÖ azt mondta, Bugárék lejáratták magukat Robert Fico ölelő karjaiban, így hiteltelenek, a Híd pedig azzal vádolja az MKÖ-t, hogy a Fidesz bábja; és abban sem tudnak megállapodni, hogy tulajdonképpen ki a hibás az összefogás elmaradásáért.

A komáromi piacon karakán és megkeseredett véleményekkel találkoztunk. Az egyik húsárut kínáló árus – miután Orbán stadionépítéseit kritizálta – rátért arra is, vajon miből van az oligarcháknak pénzük, „a paraszt meg nyalhatja a falat, mert nincs mit zabálni”. Szavazni nem fog, őt nem érdekli már az egész (és ezt a fásultságot tapasztaltuk több helyen utunk során). A nyelvi viták őt nem zavarják,

el vannak ájulva attól, hogy ha Szlovákiában vagy, akkor szlovákul beszéljél. Nemhogy jobb legyen az ország, segítsük a szegény parasztokat… Ha a falat nyalom, beszélhetek angolul, akkor is a falat fogom nyalni.

Fotó:Farkas Norbert / 24.hu

Egy másik piaci árus, egy hölgy, ellenben biztos elmegy voksolni, rendszeres szavazó. „Az egész politikából ki vagyunk ábrándulva” – utalt rá, hogy a környezetéből viszont sokan nem szavaznak. Ennek pedig az az oka, hogy a magyar pártok nem tartanak össze. Kérdésünkre elmondta, ő „magyar pártra” szavaz, tehát az MKÖ-re, ebben az állítólagos Fidesz-közeliség sem zavarja. Ez később is nyilvánvalóvá vált, a magyar párt alatt mindenki az MKP-t és MKÖ-t érti.

Teljes a káosz, fináléjához ér a szlovákiai Trónok harca
Öldöklő harc a szlovákiai választás.

„A Hídra, igen, igen” – motyogta maga elé egy idősebb úr, miközben ültetni való hagymát adott el egy fiatalembernek. Nem úgy tűnt, hogy a pártvezér, Bugár Béla vonzza, hiszen „ő is egy kicsit… hogyan mondjam, kapzsi”. Az már fontos érv volt, hogy az előző választásokon bekerültek a parlamentbe, szóval kellően erősek és esélyesek a magyarság képviseletére. Aztán mi lesz, ha nem kerül magyar párt a szlovák parlamentbe? „Erre nehéz felelni, mert az előrejelzések nem feltétlen azonosulnak a valósággal. Az ember sokszor szavazás előtt gondolja meg magát.” Ha mégis bekövetkezne, az rossz lenne szerinte, „nem lenne, aki előrevigye a magyarságot.”

Fotó: Farkas Norbert / 24.hu

Mit mond az ifjúság?

A Selye János Egyetem hallgatói között vegyes véleményeket hallottunk. Volt olyan lány, aki elítélte „ezt az egész nemzetiségi skatulyázást”, hogy ki a szlovák, ki a magyar. Hozzátette lazán: „elsősorban mindenki legyen ember és csá!” Ő nem is az alapján szavaz, hogy magyar pártról vagy jelöltről van-e szó, ezért az sem zavarná, ha magyar párt nem jutna be a parlamentbe. Ő nem fog szavazni, mert Magyarországon él már, és a szavazás napján sem lesz Szlovákiában (amúgy rendszeres voksoló). Mellesleg szóba került a szélsőjobboldal vezető személyisége, Marian Kotleba is, akiről a lány véleménye simicskaian profán volt:

Ő egy geci.

Celofánba csomagolja a cigányozást az erősödő szlovák szélsőjobb
A magyarokat már nem szidják, Orbán Viktor politikáját dicsérik is, de roma- és melegellenesek maradtak Szlovákia újfasisztaként induló, a pártverseny harmadik helyére pályázó szélsőjobbosai, akiknek a hétvégi választás előtti utolsó gyűlését néztük meg. Riport.

Egy csapat MKÖ-szimpatizáns fiatalba is belefutottunk, ők nagyon reménykednek a parlamentbe jutásban. Szerintük nem igaz, hogy a Magyar Koalíció Pártja népszerűtlenebb már a szlovákiai magyar fiatalok körében, „inkább az van, hogy nem mennek el szavazni az emberek.” Kiderült, egyik évfolyamtársuk az MKP szervezője, ő nagyon kampányol a körükben. A társaság egyik lány tagja szerint a fiatalok közt is ugyanolyan kedvelt az MKP, mint az idősebbek közt. A Hídra azt mondták, ugyan a sok szlovák kilépése miatt már nem igazán vegyes párt, „de a szlovákok felé jobban húznak, meg akarnak felelni nekik”. Szerintük a Híd nem aknázta ki a lehetőségeit kormányon, a lány pedig nekünk szegezte a kérdést a Híd-logó színére utalva:

valljuk be, kire fogunk szavazni: egy narancssárga rikító vagy egy piros-fehér-zöld pártra?

Fotó: Farkas Norbert / 24.hu

Ahhoz már hozzászoktak, hogy az MKP nem jut be a parlamentbe. Szerintük az MKP anno kezdeményezte a bejutási küszöb 4 százalékra levitelét, de a Híd ezt nem támogatta. Most a Híd is megissza ennek a levét. Az MKÖ és a Híd összefogása az utóbbi párt miatt nem jött létre, állították, vállalhatatlan feltételeket szántak ugyanis (a közös lista helyeinek zömét hidas politikusok kapták volna). Az MKP Fideszhez kötődése nem zavarja őket, sőt egyikük szerint „ez még pozitív is”.

Szerdahely hangja

A nagy képen a szeles dunaszerdahelyi Vámbéry Ármin tér népe se változtatott. „Az összes magyarnak el kell menni szavazni, ha el akarunk érni valamint” – mondta egy dolga után siető középkorú férfi. Ha nem szavaznak az emberek, akkor „a kisebbség el lesz nyomva”. Szerinte annyiból is számít a magyar parlamenti képviselet, hogy jobban lehet központi forrásokat a déli, magyarlakta területekre csatornázni. Máskülönben ezek a pénzek mennek északra. Summa summarum, „amíg otthon fogunk ülni a seggünkön, nem változik semmi”.

Egy idős úr annyit mondott, elmegy választani és az MKP-ra szavaz, „mert jobb, mint a Híd”. Bár azt hozzátette, „sajnos a Híd fog megint bejutni”. De szerinte „ha bekerül az MKP, akkor is csak másodlagos párt lesz, nem lesz kormányon, hiába tesz javaslatokat, azokat leszavazza a többi”.

Az utolsó alanyunkkal, egy idős hölggyel meglepően kezdődött beszélgetésünk:

– Nemigen jó a híre [a Hídnak] itt, pedig a Bugár innét származik.

– Bugárt tetszik kedvelni?

– Bugár a rokonom.

Fotó: Farkas Norbert / 24.hu

Azt nem árulta el, milyen fokú a rokonság, de azt mondta, hogy Bugár Béla bizony „megtagadta a magyarságát, pedig minden felmenője magyar volt”. Fölvetettük, hogy a Híd elnöke látszólag ápolja a hagyományokat, mire jött a válasz, miszerint „csak a szentes ünnepeket”. Az MKÖ-szavazó nőt a pártszövetség azzal fogta meg, hogy kommunikációjában a magyarságot emelte ki.

Magyar képviselet pedig igenis kell a parlamentbe, ő is tapasztalja a hétköznapi életében, hogy „egyre jobban szlovákosítanak el mindent”, egyre több boltban csak szlovák felirat van a korábban színmagyar Dunaszerdahelyen is. „Ami eladó ház van falun is, csak szlovákok veszik meg” – tette hozzá. Ráadásul sok a vegyes házasság is.

A néhány megkérdezett véleménye alapján az a kép rajzolódott ki, hogy aki jobboldalibbnak tekinti magát és fontos számára a magyarsága, az az MKÖ-re adja majd a voksát. Azonban aki az etnikai kérdéseket másodlagosnak tartja a megélhetési vagy épp emberi okokból, az leszavaz a Hídra, vagy akárki másra is a szlovák pártokból. Merthogy az várható, hogy a felvidéki magyarok megcsömörlöttek a (helyi magyar) pártok csatározásaitól, és képesek akár szélsőjobbra (Kotlebáék), akár liberális baloldalra (Progresszív Szlovákia) is leszavazni.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.