Nagyvilág koronavírus

A tobzoskák hordozhatták a koronavírust

Független tudósok megkérdőjelezték pénteken azt a kínai kutatást, amely azt feltételezi, hogy tobzoskák lehetnek a Kínában felbukkant új koronavírus köztes hordozói, amelyekről a fertőzés emberre terjedhetett át.

A dél-kínai Kanton két intézményének – a Dél-kínai Mezőgazdasági Egyetemnek és a Lingnan Kuangtung Modern Mezőgazdasági Laboratóriumnak – a kutatói ezer darab természetes környezetből vett mintában található örökítő anyagot vizsgálata után jutottak arra a megállapításra, hogy a tobzoska lehet a vírus köztes gazdaállata.

A kutatási eredmények alapján az embereket megfertőző, új típusú koronavírus elkülönített törzsének szekvenciája 99 százalékban megegyezett a tobzoskákban található vírus genomjával.

Sen Jung-ji, a Dél-kínai Mezőgazdasági Egyetem egyik kutatója egy pénteki sajtótájékoztatón elmondta: a tobzoskák mindazonáltal nem feltétlenül az egyetlen köztes hordozói a vírusnak. A szintén a koronavírusok családjába tartozó SARS vírust említve a kutató példaként említett, hogy a cibetmacskákon kívül más kistestű, húsevő állatok is hozzájárulhatnak a vírus terjedéséhez.

James Wood, a Cambridge-i Egyetem állatorvostudományi tanszékének vezetője annak a véleményének adott hangot, hogy a kínai kutatók nem álltak elő “tudományos bizonyítékkal”.

Nem elegendő annak bejelentése, hogy több mint 99 százalékos vírus RNS szekvencia hasonlóságot észleltek

– hangoztatta. Ezeket az eredményeket okozhatta a nagyon fertőzött környezetből származó szennyezés is – magyarázta.

Jonathan Ball, a Nottinghami Egyetem molekuláris virológia professzora érdekes fejleménynek nevezte a kínai kutatást, de mint mondta, „nem világos az, hogy valóban a veszélyeztett tobzoska faj a köztes gazdaállat”.

A teljes genetikai adatot látnunk kell ahhoz, hogy megtudjuk, milyen kapcsolat van az ember és a tobzoska vírusok kötött, és megértsük, mennyire gyakori ez a vírus a tobzoskákban és hogy ezeket az állatokat árulták-e a vuhani piacokon

– magyarázta.

Dirk Pfeiffer, a Hongkongi Városi Egyetem állatorvostudományi tanszékének professzora szintén arról beszélt, hogy „még igen messze van a kutatás attól, hogy megállapíthassák a kapcsolatot a tobzoskák és az emberi koronavírus fertőzés között”.

Kínai és külföldi szakértők a vírus eredeti hordozójának – a SARS-hoz hasonlóan – a denevéreket tartják. Hétfőn a Vuhani Virológiai Intézet kutatói tettek közzé egy tanulmányt a Nature című brit tudományos lapban, amely szerint a fertőzött páciensekben talált vírus genomja 96 százalékban azonos a denevérek által hordozott koronavírussal.

A pekingi és vuhani egyetem tudósai a Journal of Medical Virology című folyóiratban január 22-én publikált tanulmányukban arról írtak, hogy a kígyó lehet legnagyobb valószínűséggel az új koronavírus gazdaállata. Az új koronavírus létező szekvenciáinak átfogó elemzése során összehasonlították különböző állatfajok RNS – ribonukleinsav – szekvenciáit. A kígyó azon állatok egyike, amelyeket a bezárt vuhani hús- és halpiacon árultak.

A súlyos tüdőgyulladást okozó vírus tavaly decemberben Vuhanban, a közép-kínai Hupej tartomány székhelyén ütötte fel a fejét. A járvány kiindulópontjának sokáig egy helyi hús- és halpiacot tartottak, ugyanis az első fertőzöttek közül sokan a piacon kaphatták el a betegséget, de azóta megerősítették, hogy a legelsőként diagnosztizált fertőzött nem járt a hatóságok által január elején bezárt piacon, így a vírus eredetének kérdésére még nem sikerült egyértelmű választ találni.

A kínai mezőgazdasági minisztérium január 26-án bejelentette, hogy ideiglenesen betiltja a vadállatok és a vadhús értékesítését. Az intézkedés piacokra, boltokra, éttermekre és az online platformokra is érvényes, és az országos válsághelyzet végéig tart. Nemzetközi állatvédő szervezetek azonban azt sürgetik, hogy végleg tiltsák be a vadon élő állatok kereskedelmét Kínában.

A tobzoskák minden ázsiai országban védelem alatt állnak, és a washingtoni egyezmény (CITES) szerint tiltott a nemzetközi kereskedelmük. Az illegális kereskedőktől Ázsiában azonban a leggyakrabban tobzoskákat koboznak el. A hangyákkal, termeszekkel táplálkozó állat pikkelye keratinból, az emberi körmöt is alkotó anyagból áll, és a hagyományos kínai gyógyászatban igen nagy a kereslet iránta. A tobzoskahús pedig csemegének számít a kínai és más ázsiai országok gasztronómiájában.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.