Nagyvilág

Csak azt láttuk, hogy porig alázzák Zuckerberget, de a háttérben egy világmegváltó kísérlet áll

Korábban a témában:

Nemrég végigfutott az interneten egy párperces videó, amelyen Alexandria Ocasio-Cortez szinte porig alázza Mark Zuckerberget. A radikális baloldali New York-i képviselőnő a szemüvegéhez méltóan tanári modorban kérdezgette a Facebook alapítóját a kongresszus épületében, amire az amúgy is robotszerű Zuckerberg szinte lefagyott, dadogva kerülte el a válaszadást.

Ez a párperces videó a maximum, ami a legtöbb emberhez el fog jutni a Facebook-körüli botrányokból és kérdésekből. Egyébként ez sem semmi, mert Ocasio-Cortez legalább kompetensen meg tudta értetni, hogy mi a veszélye annak, ha a Facebookot valaki rosszindulattal használja.

Az olyan kérdések, mint hogy képes lenne-e ő politikusként hazugságokat terjeszteni a választás időpontjáról, de kizárólag feketék lakta közösségeknek, szépen illusztrálják, hogy mennyire vissza lehet élni a platform pontosságával.

De ennél a pár percnél sokkal fontosabb események történnek mostanában a Facebook életében. Kezdjük eleve azzal, hogy miért volt egyáltalán lehetősége Ocasio-Corteznek Zuckerberget faggatni, ez ugyanis meglepő módon nem derült ki a videóból. A Facebook alapítója azért volt a kongresszus pénzügyi bizottságánál meghallgatáson, mert a Facebook annyira ambiciózus projektbe szeretne kezdeni, ami szinte minden eddigi próbálkozást maga mögött hagy.

Ez a projekt lenne a Libra, az a közös virtuális fizetőeszköz, amelyet a Facebook és húsz másik cég és szervezet, köztük a Spotify, az Uber, a Visa és a Mastercard, szeretne bevezetni az internetes fizetésekre. Az eredeti virtuális fizetőeszköz (amennyiben magát a pénzt nem vesszük annak) a Bitcoin volt. Az elterjedésének több egymástól független következménye lett. Az egyik, hogy rengetegen tartanak jelentős vagyonokat virtuális pénzben, de nem igazán tudják őket arra használni, amire a pénzt kitalálták: fizetésre. A másik pedig, hogy több nagy cég, bankoktól a techcégekig, lenyúlta és lelkesen beépítette a saját rendszereibe a blokkláncot, azt az elosztott adatbázist, amely a Bitcoin létezését lehetővé teszi, és amely a virtuális valuták valódi nagy újítása volt.

Alexandria Ocasio-Cortez, Fotó:Andrew Harrer/Bloomberg / Getty Images

Fizetőképest keresnek

Itt nyílt egy szakadék, mert hiába létezik már virtuális pénz, az emberek nagy része nem tud vele fizetni. A Facebook ezt szeretné átugrani a Librával, amely lehetővé tenné, hogy a banki költségek semmibevételével utaljanak egymásnak az emberek pénzt, akár Messengeren keresztül is, hogy azt később a világ másik végén ismét helyi valutára váltsák.

Ez óriási lehetőség lenne a világ nagy részének, és nem is véletlen, hogy a Facebook sem az amerikai piacot célozza meg vele. Indiában, Afrikában, Dél-Kelet-Ázsiában emberek milliárdjai nem férnek hozzá banki szolgáltatásokhoz. Vagy azért, mert ezek nem léteznek, vagy azért, mert nem engedhetik meg maguknak. Ami viszont visszatérő elem, hogy az emberek ezeken a területeken egyetlen fontos dolgot engednek meg maguknak: az okostelefont. Pont ezért épült teljes rendszer a telekom cégekből kialakult hitelintézetekre és pénzügyi közvetítőkre a harmadik világban. A Facebook ezt a profitot szeretné leginkább lefölözni, természetesen egybekötve azzal, hogy a nyugati világban is kényelmesen lehessen fizetni a Librával a Spotifyért és az Uberért.

A Libra azért lenne fontos, mert a Facebook ugyan messze nem a legalkalmasabb platform a közös virtuális pénz bevezetésére, de a mérete alapján talán az egyetlen olyan cég, amelyik képes lehet rá. Azzal, ha kétmilliárd ember számára adja meg a lehetőséget a virtuális fizetésre, szinte teljesen átalakíthatja a világpiacot.

És itt jönnek elő a problémák. Ami a Facebooknak van, az a méret és az elérés. Ami viszont nincs, az a bizalom. Alig akad olyan ember a világon, aki tud bármit a Facebook ügyeiről, és képes bízni a cégben. Az Egyesült Államok majdnem minden államában vizsgálat folyik a cég ellen valamilyen választásokkal kapcsolatos ügy miatt, és akkor még a Cambridge Analytica botrányáról vagy a folyamatos adatszivárgásokról nem is beszéltünk. Az is meglehetősen kínos, ha ötvenmillió felhasználó magánbeszélgetései és privát fotói szivárognak ki, de képzeljük el ugyanezt komplett családok megtakarításaival.

A Facebook a jelenlegi állapotában azt a rendszert sem képes menedzselni, ami most létezik. Ha ehhez hozzáadnánk a világ legnagyobb pénzügyi cégét, mert a gyakorlatban azonnal azzá válna, akkor elképzelni is rossz, hogy milyen botrányokat várhatnánk. Képzeljük el, hogy egy egyszerű adatszivárgás miatt elveszítjük azt a százezer forintot, amit Librában tartottunk a platformon. És most képzeljük el, mi a Facebook fellebbezési rendszere olyan esetekben, amikor valakinek letiltják a kommentjét. Végül abba gondoljunk bele, mi lenne, ha ezt a kettőt összeeresztenék, és a százezer forintunkért robotokkal kellene vitatkoznunk értelmezhetetlen aloldalakon keresztül. Ráadásul még független testület sincs, amelyik dönthetne az ügyünkben, hiszen a Facebook maga a bíróság is.

Fotó:Chesnot/Getty Images

A bizalom hiánya

A fiatal felhasználók egy része már elkezdett leszokni a Facebookról, de az tisztán látszik, hogy a harminc feletti és leginkább a középkorú korosztályt teljesen legyalulta a platform. Nincs ember, akinek legalább egy ötven feletti ismerőse ne kattant volna rá egészségtelenül a facebookozásra, és visszatérő élmény az is, hogy emberek gyakran nem képesek különbséget tenni a Facebook és az internet között. Nincs forráskritika, nem tudják, honnan jön az információ, ki láthatja, hogyan használják fel, és mi lehet a célja. Ha megkérdezzük, hol olvasott egy politikai hírt, nem az lesz a válasz, hogy a 24 vagy az Index posztolta ki, hanem az, hogy a Facebook írta.

Bátor dolog egy ilyen bázisra ráereszteni azt az emberkísérletet, amely alapjaiban alakítaná át a világgazdaságot. De nem is kell a Libráig menni. A Facebook a héten bemutatja hírszolgáltatását, a Facebook Newst. Ez is érdekes fejlemény, mert hosszú évek óta zajlik a vita, hogy az oldal hogyan kezelje a politikai híreket.

Az algoritmusoknak köszönhetően mélyebb és sötétebb árkokat ásnak a politikai oldalak, mint korábban bármikor, miközben az oldal maga nem vállal felelősséget a rajta megosztott tartalmakért. A Facebookot ugyanis nem érheti kár azért, mert valaki hazudott egy rajta megosztott újságcikkben, miközben a forgalomterelésből következő anyagi haszon nagy része itt csapódik le, nem az újságoknál. A valódi probléma mindig is az volt, hogy maga a cég nem akarta eldönteni, hogy közszolgáltatásként működő platform, vagy felelősséggel is rendelkező kiadó akar-e lenni. Ez most változhat. A Facebook News ugyanis egy hatalmas lépés a kiadóvá válás felé, hiszen a cég itt egyértelműen alkalmaz szerkesztőket, akik döntési jogkörrel rendelkeznek a hírek és cikkek felett. Az újságokkal pedig szerződéses viszonyban áll majd a cég, és a bevétel egy részét visszaosztja nekik. Ez persze egyelőre csak Amerikára igaz, de azért is fontos, mert segíthet a helyi sajtó feléledésében, ha már segítette annak tönkretételét.

De máris problémák vannak, ugyanis a Zuckerberg megindokolni sem tudta, hogy mit keres a normális újságírói munkát végző cégek között a Breitbart az együttműködők sorában. A szenzacionalista szélsőjobboldali lap sűrűn ír alaptalan, időnként egyenesen hazug cikkeket, és az egyetlen érv arra, hogy miért lehetnek az együttműködők listáján, hogy kellett valaki Trump oldaláról is. Érdekes lesz megnézni, hogy kezeli majd ezt a konfliktust a Facebook, mert így talán közelebb juthatunk a válaszhoz, hogy érdemes-e még nagyobb hatalmat bízni a cégre. Sajnos elég valószínűtlen, hogy igen legyen a válasz.

Kiemelt kép: Andrew Harrer/Bloomberg/ Getty Images

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.