Nagyvilág

Percenként 33.800 pillepalackot okádunk a Földközi-tengerbe

Ez évi 500.000.000 kilogramm plasztikdzsuva, mely aztán az Atlanti-óceán felé veszi az irányt.
Korábban a témában:

Percenként átlagosan 33 800 műanyag palack kerül a Földközi-tengerbe, elsősorban azért, mert a partjai mentén fekvő országok csődöt mondtak a műanyag szemét környezetbarát feldolgozásában. Erre a Természetvédelmi Világalap (WWF) hívta fel a figyelmet.

Van éves adat is, csak sokat kell hozzá szorozni:

összességében évi félmillió tonna, azaz 500.000.000 kilogramm plasztikdzsuva jut a Földközi-tengerbe, s onnan apránként az Atlanti-óceánba.

A WWF elemzése szerint egy kilométer partszakaszon naponta öt kilogramm műanyag szemét gyűlik össze. A leginkább kedvelt úti célok a legszennyezettebbek:

  • Barcelona
  • Tel-Aviv
  • Valencia
  • Velence
  • a Pó folyó deltája
  • a marseille-i öböl
  • és Kilikia térsége Törökországban.

Ez részben arra utal, hogy a kommunális hulladékfeldolgozás nem tart lépést a turistaszezonban megnövekvő szemét mennyiségével. Az üdülőszezonban akár a 200 milliót is elérheti a Földközi-tengeren vakációzók száma, ami a part menti régiókban 40 százalékkal is növeli a hulladék mennyiségét, véli Axel Hein, a WWF tengerbiológusa.

A szakértő szerint a Földközi-tenger szennyezését nemcsak a természet, hanem a gazdaság is megszenvedi. A tengerbe kerülő szemét évente 641 millió eurós költséget ró a turizmusra, a halászatra és a tengeri gazdaságra, miközben például a halászat is hozzájárul a környezetszennyezéshez: a műanyag hulladék 20 százalékát az elhagyott szállítmány és a halászatban használt eszközök teszik ki.

A földközi-tengeri országokban évente keletkező 24 millió tonna műanyag szemétből 6,6 milliót válogatás nélkül dobnak ki: össze sem gyűjtik, illegális lerakókban hagyják vagy egyszerűen csak eldobják. A környezetbe kerülő műanyag szemét kétharmada Egyiptomból, Törökországból és Olaszországból származik.

A WWF szerint a műanyag szemét kezelését a hulladékra bevezetett kínai importstop is nehezíti. Törökország például 2018 óta a világ tíz legnagyobb műanyagszemét-importőre között van, és egyre több szemetet vesz fel Nagy-Britanniából, Belgiumból és Németországból. Törökország az újrahasznosításra fordítható kapacitását nagy részben az importált szemét feldolgozására használja, a külföldről származó hulladékot alaposabban válogatják, mint a hazait, amelyet nem hasznosítanak újra vagy a legrosszabb esetben egyszerűen csak lerakják valahol.

Kiemelt kép: Zick Maulana/NurPhoto

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.