Nagyvilág
Members of the satirical political party "Die Partei" display placards urging "Terrourists" to go home, during a protest at Berlin's Brandenburg Gate on August 15, 2013. The party, whose chairman Martin Sonneborn co-publishes Germany's best known satirical magazine Titanic, aims to liven up the otherwise dull parliamentary elections with campaign pledeges such as limiting management pay to 25,000 times an ordinary worker's pay, or building a wall around Germany to tackle globalization, financial market turmoil and the euro crisis. Placard on L reads: "Whether from the Est ot the West, down with the tourists pests". AFP PHOTO / JOHN MACDOUGALL (Photo by JOHN MACDOUGALL / AFP)

Elveszik a jogsid, ha tagadod a klímaváltozást

A német viccpárt, a Die Partei számos olyan kezdeményezéssel élt, amelyeket jogi és politikai következmények változások követtek.

A német viccpárt, a Die Partei szerint nemcsak, hogy büntethetők, hanem büntetni is kell azokat, akik Donald Trump kicsi vagy nagy tanítványai, azaz tagadják a globális felmelegedést, a klímaváltozást. Ha meghalljuk a kifejezést, hogy „viccpárt”, könnyen legyinthetünk is. Pedig az inkább szatirikus, mint vicc(es) német Die Partei számos olyan észrevétellel és kezdeményezéssel élt, amelyeket jogi és politikai következmények vagy változások követtek. A párt képviselői ott vannak (ismét) az Európai Parlamentben, és szemben a Magyar Kétfarkú Kutya Párttal, a hatóságok vele nem packáznak (mindig), hanem gyakran mint valamiféle állampolgári „felügyeleti intézményére” tekintenek.

Die Partei – egy sikertörténet

A 2019. májusi európai választásokon 2,4 százalékot elérő, és ezzel az Európai Parlamentben két képviselői helyet szerző Die Parteit 2004-ben alapították a Titanic című szatirikus újság szerkesztőségében. A párt neve rövidítés: Partei für Arbeit, Rechtsstaat, Tierschutz, Elitenförderung und basisdemokratische Initative (a munka, a jogállam, az állatvédelem, az elit-támogatás és a bázisdemokratikus kezdeményezés pártja).  A párt elnöke a Titanic újság akkori főszerkesztője, Martin Sonneborn lett, a vezetőség az orgánum többi munkatársa közül került ki.

A Die Partei létrehozásakor azt a célt tűzték ki az alapítók, hogy a szatíra eszközeivel állítsák pellengérre a XX. századi német (pártállami) diktatúrákat, illetve parodizáljanak más német pártokat. A szervezet már csak azért is nehezen nevezhető viccpártnak, mert a működésük során valódi társadalmi és politikai problémákat tematizál a saját eszközei segítségével, ezért inkább a szatirikus párt kifejezés illik rá.

A 2005-ös Bundestag-választáson indult el először hivatalosan, és azonnal a nyilvánosság fókuszába került, amikor a közszolgálati televízióban a kampány során minden politikai szereplőt megillető politikai hirdetési lehetőséget eladta az Ebay oldalán keresztül. Aztán a 2005 és 2009 közötti parlamenti ciklusban azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy folyamatosan kancellári castingokat tartott.

(FILES) A picture taken on September 17, 2013 shows Martin Sonneborn, leader and founder of satirical political party "Die Partei" (The Party) during a poster campaign of the party in Berlin. Sonneborn's party won 0.6 per cent of the German votes in the European Parliament elections on Sunday and receives one of the German seats in the European Parliament. AFP PHOTO / DPA / MAURIZIO GAMBARINI +++ GERMANY OUT (Photo by MAURIZIO GAMBARINI / DPA / AFP)
Martin Sonneborn. Fotó: Maurizio Gambarini / AFP

2009-ben nem engedték, hogy részt vegyen a soron következő parlamenti választáson. Az indoklás szerint, amelynek alapja az akkor hatályos párttörvény volt, nem volt elegendő megyei szervezete. Jogi képviselőik panasszal éltek az alkotmánybíróságnál, de a választások közelsége okán már nem volt elegendő idő kérelmük elbírálásához. Az eset hatására 2012-ben módosították a párttörvényt. 2014-ben ismét az érdeklődés középpontjába kerültek, amikor a pártfinanszírozás ellentmondásaira hívták fel a figyelmet a populista-idegellenes AfD (Alternatíva Németországért) elleni akciókon keresztül. Tudni kell ugyanis, hogy korábban a német pártok költségvetési támogatáshoz két mérőszámon alapján jutottak: egyrészt a szavazataik száma, másrészt a hozzájuk érkező adományok nagysága döntött. A Die Partei kezdeményezésére a pártfinanszírozás számos rendelkezését módosította a német parlament, például adományok helyett már csak a pártok vállalkozási tevékenysége tartozik bele abba a körbe, amely alapján véglegesítik a költségvetési támogatás összegét.

Míg a pártnak a 2013-as Bundestag-választáson még csak 79 ezer szavazója volt, addig a rá következő évben az európai voksoláson már 185 ezer voksot kapott, 0,6 százalékos eredményt ért el. Így egy képviselőt küldhetett az Európai Parlamentbe, aki a párt elnöke, Sonneborn volt. Mivel eredményükkel átlépték a fél százalékos küszöböt, történetük során először jogosulttá váltak költségvetési forrásokra, ami 2014-ben 55 ezer euró lett.

Az EP-be kerülő Sonneborn ígéretet tett a kampány során arra, hogy a Die Partei EP-listájának összes résztvevője (60 képviselőjelölt) számára biztosítani fog egy-egy fizetett hónapot Brüsszelben, rotációs alapon. Ez a felhívás az európai parlamenti képviselői illetmények elnagyoltságára is ráirányította a figyelmet. A rotációs jelenlét természetesen nem megengedett az EP-ben, de a felhívás célja nem is a valós teljesítés volt. Az ötéves EP-ciklus során Sonneborn a független képviselők között foglalt helyet, és rendszeresen tudósított a brüsszeli, strasbourgi mindennapokról, az uniós politikáról a Spiegel TV-nek, természetesen görbe tükrön keresztül.

A legjelentősebb tartományi eredményüket 2015-ben Brémában érték el 1,9 százalékkal, illetve 2016-ban Berlinben 2 százalék megszerzésével. 2015-ben a kölni főpolgármester-választáson a Die Partei jelöltje 7.2 százalékot ért el.

A legutóbbi, 2017-es parlamenti választáson már 1 százalékig jutott a Die Partei, ami akkor 454 349 szavazót jelent a pártnak. Viszonylag kiegyenlített volt a támogatottsága Kelet- és Nyugat-Németország között: míg a nyugati területeken 0,9 százalékot ért el, addig Kelet-Németország tartományaiban 1,4 százalékot hozott. A fővárosban a nyugati kerületekben 1,8 százalékot kaptak, a keleti kerületekben 2,4 százalékot.

Amit a Die Partei támogatóiról tudni lehet

A Die Partei választóiról és tagjairól kevés információ áll rendelkezésre. A szervezetbe lépés egyszerű, hiszen a belépő lehet egyidejűleg tagja más pártnak is, az éves tagdíj pedig mindössze 10 euró. 2014-ben már 14 ezer tagjuk volt és mind a 16 német tartományban működött helyi szervezetük. Napjainkra 38 ezer tagja van a pártnak. Van fiókszervezetük Ausztriában és terveznek fiókszervezetet nyitni Svájcban is.  2005 óta működik az ifjúsági szervezetük is, amely a Hintner Jugend nevet viseli, a vezetőjük után (Thomas Hintner), valamint több mint 50 egyetemi csoport is létrejött időközben, amelyek kapcsolódnak a párthoz.

A 2019-es EP-választáson a párt tovább növelte a szavazatai számát, legutóbb már 898 386 voks érkezett a listájára, ez 2,4 százalékos eredmény. Így története során először két EP-képviselőt küldhet Brüsszelbe, a pártelnök mellett uniós képviselő lesz a humorista Nico Semsrott is. Berlinben 4,9 százalékot értek el, ami jobb teljesítmény, mint amire a liberális FDP képes volt a fővárosban. Eredetileg Semsrott a 2014 óta képviselő Martin Sonnebornhoz hasonlóan a függetlenekhez kívánt beülni az Európai Parlamentben, de végül a zöldeket választotta annak érdekében, hogy a zöld frakció nagyobb legyen, mint a populista pártok lehetséges tömörülése.

A YouGov Political Reseach 2017-es felmérése szerint a német lakosság 62 százaléka ismeri a Die Partei-t. A párt valamivel ismertebb a férfiak körében (66 százalék), mint a nőknél (58 százalék).  A 18-29 éves korosztályban 81 százalékos az ismertségük, míg a 30-59 év közötti szegmensben 63 százalék, a 60 évnél idősebbek körében pedig 52 százalék. A diplomások 71 százaléka ismeri a pártot, míg a középfokú végzettséggel bírók körében 58 százalékos, az alapfokú végzettségűek között 56 százalékos az ismertségük.

23 April 2019, Berlin: Martin Sonneborn (Die PARTEI), chairman, and Nico Semsrott (r), comedian, start the EU election campaign in front of the Volksbühne in the Mitte district with a press conference and photo opportunity. Photo: Wolfgang Kumm/dpa
Martin Sonneborn és Nico Semsrott. Fotó: Wolfgang Kumm / dpa / AFP

A válaszadók 4 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy a viccpártra adja a szavazatát. A 18-29 évesek között 8 százalék ez az arány. A 2017-es Bundestag-választáson azok közül, akik ismerték a pártot, mindössze 4 százalék tudta megnevezni a listavezetőjét, a legnagyobb arányban a 18-29 éves korosztály adott helyes választ (12 százalék). A megkérdezettek 27 százaléka szerint vicces eszközökkel, de a politikai kérdésekre keresi a válaszokat a szervezet. A válaszadók 37 százaléka azonban nem képes véleményt alkotni a párt tevékenységéről.

A párt vezérgondolatként a felvilágosodás hármas jelszavát használja: szabadság, egyenlőség, testvériség. A 2017-es program elemei között megtalálható a béregyenlőség bevezetésének a gondolata férfiak és nők között, ám az egyenlőség alapjait a melltartó mérethez igazították, így mutatva meg hol tart valójában a béregyenlőség Németországban férfiak és nők között. Kiemelt programelem az állatvédelem, valamint az Európa melletti kiállás, ahogyan a sör árának maximalizálása is. Megfogalmazzák azt az igényt is, hogy a parlamenti képviselők juttatásait kapcsolják össze a Hartz IV-ben (a munkanélküli támogatások reformja) részesülők juttatásaival. A programot olvasva látható, hogy

a német politikai élet valós problémái vannak megjelenítve szatirikus eszközökkel, megoldásokkal.

Az európai választásokhoz időzítve megjelentetett program elemei között megtalálható az a pont, hogy a klímaváltozás tagadása legyen büntethető, legsúlyosabb büntetésként a jogosítvány elvételét javasolják. Megfogalmazódik az is, hogy „vezessék be a demokráciát” Európában, még a polgárok akarata ellenére is, és kezdjenek kilépési tárgyalásokat Ausztria-Magyarországgal, Lengyelországgal, Romániával, Olaszországgal, valamint a németországi Szászországgal és Bajorországgal is, amely két német tartomány állandó szereplője a kabaréműsoroknak. A programban megjelenik az állatkísérletek betiltásának az igénye, valamint a választási rendszer átalakítása is.

Lehetséges a populizmus nélküli politikai innováció

A 2019-es EP-kampányban mindenki a populistákat akarta legyőzni és szinte az összes, a közepet meghódítani kívánó erő őket tekintette az első számú ellenfélnek. Mégis talán egyetlen szereplő sem kínált annyira egyszerű megoldást, mint a Die Partei AfD-blokkoló kártyája. Ahogyan az a párt oktatófilmjéből kiderül, mindössze annyit kell tenni, hogy megrendeljük a különféle méretű kártyákat, amelyek segítségével az összes olyan tartalom eltávolítható az újságból, ami a populista párttal foglalkozik.

Persze a megoldás nem tűnik ennyire egyszerűnek az európai választási eredményeket böngészve. A Die Partei akciói, performanszai, így részben a politikája másról sem szól, mint a populizmus, a szélsőségek, a meggyőződés nélküli politizálás pellengérre állításáról. Ez a munka pedig az irónia, a szatíra segítségével hozott is eredményeket a pártnak. A német néppártok mélyrepülésekor, a Zöldek felemelkedését figyelve, örök időkre szóló politikai állítások inognak Németországban – ilyenkor az sem tűnik lehetetlennek, hogy egy szatirikus pártra adott szavazat sem csak tiltakozás valami ellen.

Hajdu Nóra

A szerző politikai elemző, jogász (IDEA Intézet)

Kiemelt kép: John MacDougall / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.