Németország egyre nagyobb nyomást helyez azokra az európai országokra, amelyek támogatnák az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat 2 földgázvezeték szigorúbb szabályozását felvető EU-s javaslatot – írja a Reuters.
Az Északi Áramlat 2 mintegy 9,5 milliárd eurós projekt, annak keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővíthetik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek kiindulási pontja az oroszországi Viborg, és a németországi Greifswaldig tart.
Az Északi Áramlat 2 kiépítésével Oroszország elvileg kiiktathatná Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelhetné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát, egyúttal domináns helyzetbe kerülne a német piacon, mert részesedését 40 százalékról több mint 60 százalékra emelné – elemezte a helyzetet a portfolio.hu szeptemberben, amikor megkezdődött az építkezés.
Vlagyimir Putyin augusztusban tárgyalt Angela Merkel német kancellárral, és azt állította, hogy az orosz földgáz ukrajnai tranzitja az Északi Áramlat 2 megépítése után is megmarad. Az Egyesült Államok vezetése ezt nem hitte el az orosz elnöknek, és szankciócsomagot készítettek elő a csővezeték ellen.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke elismerte, hogy komoly nézeteltérések vannak Európán belül is az Északi Áramlat 2 kérdésében. Véleménye szerint a gázvezeték megépítése hiba, amely nem szolgálja az EU stratégiai érdekeit vagy biztonságát.
A németek ezen kritikák ellenére saját gazdasági érdekeiket szem előtt tartva belekezdtek az építkezésbe, egyedül Dániától nem szerezték be egyelőre a szükséges engedélyeket, hogy az ő felségvizeiken keresztül is vezethessék az Északi Áramlat 2-t.
Az említett EU-s javaslat azt szeretné elérni, hogy a kontinensen kívülről érkező földgáz is essen olyan elbírálás alá, amely megfelel az EU belső eneregiapiacát szabályozó törvényeknek. Ez azonban a németeknek nem tetszik, mert így drágulna számukra a Oroszországból érkező gáz, és a roppant költséges építkezés is sokat veszítene értelméből.
A Reuters érdeklődésére a francia elnöki hivatalból olyan választ kaptak, hogy „még tárgyalnak” a németek felvetésiről, döntést nem hoztak az ügyben. Az új gázvezetékkel szemben szintén szkeptikus Olaszország és Spanyolország ezért most a franciákra figyel, és elemzők szerint az ő döntésük is követheti Franciaországét.
Az Északi Áramlat 2 építkezésének csúszása gyengíti Oroszország pozícióit az Ukrajnával 2019 utánra kötött gázmegállapodás tárgyalásaiban. Ezért aggódnak a gázvezetéket tulajdonló Gazprom európai partnerei is: ezek olyan óriáscégek, mint
- a német Uniper és a Wintershall,
- a angol-holland Shell,
- az osztrák OMV,
- és a franciaEngie.
Elképzelhető tehát, hogy milyen gazdasági érvekkel igyekeznek meggyőzni Merkelék a franciákat, hogy miért nem lenne érdemes akadályozni az Északi Áramlat 2 építését. A német kancellária emellett különösen figyel arra, hogy hangsúlyozzák, az új, Balti-tenger alatt érkező gázvezeték csak akkor épülhet meg, ha az oroszok garantálják, hogy Ukrajnán keresztül is küldenek tranzitgázt a megépülte után is.
Függővé válunk Oroszországtól, ha megépül eez a második gázvezeték? Én azt mondom, nem, ha diverzifikálunk mindeközben
– mondta Angela Merkel csütörtökön Pozsonyban, ahol a V4-országokkal tárgyalt.
Ennek némileg ellentmond a korábban idézett adat, miszerint az Északi Áramlat 2 megépülte után úgy néz ki, hogy Oroszország a Németoszágba érkező gáz több mint felének lenne a beszállítója.
Kiemelt kép: Mikhael Klimentyev / SPUTNIK / AFP
