Furcsa véleménycikket közölt csütörtökön a The New York Times: a Trump-kormányzat egy meg nem nevezett, magas rangú tisztségviselője állítja már rögtön a cikk címében, hogy részese az apparátuson belüli ellenállásnak.
Leszögezi, hogy nem baloldali ellenállásról van szó, ők szeretnék, ha a kormányzás sikeres lenne, és úgy gondolják, hogy politikájuk eddig is hozzájárult ahhoz, hogy Amerika biztonságosabb és gyarapodóbb hely legyen. Azonban azt gondolják, nekik az ország felé vannak kötelességeik, az elnök pedig károsan viselkedik a köztársaságra nézve.
A cikk pont azután jelent meg, hogy idézett az amerikai sajtó Bob Woodward jövő héten megjelenő könyvéből, amely szintén azt állítja, hogy Trump saját munkatársai szabotálták a károsnak vélt lépéseket, odáig menve, hogy iratokat tüntettek el az asztaláról, hogy ne tudja aláírni azokat. A New York Times megjegyzi: ritkán szoktak névtelen véleménycikket közölni, de kivételt tesznek, hogy egy fontos nézőpontot osszanak meg olvasóikkal. A lap előtt egyébként ismert a szerző személye.
A tisztségviselő szerint Trump elvtelensége a probléma gyökere. Bár republikánus jelöltként választották meg, kevéssé érdeklik a konzervatív eszmények. Munkatársai egymás közt bevallják, hogy nem hisznek az elnök szavaiban és cselekedeteiben, legtöbbjük arra törekszik, hogy saját napi munkáját el tudja szigetelni Trump szeszélyeitől.
Az elnökkel való megbeszélések legtöbbje kisiklik, mellébeszélésbe torkoll, Trump lobbanékonysága pedig átgondolatlan, alulinformált, időnként vakmerő döntésekhez vezet, amelyektől vissza kell lépni – állítja a szerző, hozzátéve: nem lehet előre megmondani, hogy mikor fogja az elnök egyik percről a másikra meggondolni magát.
Egy alkotmányos válságot senki nem akar megkockáztatni
Ez a kiszámíthatatlan viselkedés a cikk szerint még aggasztóbb lenne, ha nem volnának „meg nem énekelt hősök” a Fehér Házban és körülötte. Bár az elnök egyes tanácsadóit ellenségként állítja be a média, a háttérben ők azért küzdenek, hogy a rossz döntések a Fehér Ház falain belül maradjanak, bár nem járnak ebben mindig sikerrel.
Példaként említi a szerző a külpolitikát: miközben Trump autokratákkal és diktátorokkal kokettál, a szövetségesek felé pedig kevés őszinte elismerést mutat, a kormányzat teljesen más irányba dolgozik – Oroszországot felelősségre vonják a beavatkozásaiért, a szövetségeseket pedig partnerként, és nem riválisként kezelik.
A cikk szerint, bár suttogtak arról a kabinetben, hogy az instabilitás miatt bizalmatlansági eljárást indítanak Trump ellen, egy alkotmányos válságot senki nem akar megkockáztatni. Annál, hogy Trump mit tett az elnökséggel, a szerző szerint aggasztóbb, hogy mit engedett meg neki a nemzet.
Vele együtt süllyedtünk le, és hagytuk, hogy megfosszanak a civilizált párbeszédtől
– írta, hozzátéve, hogy minden amerikainak meg kellene fogadni, amit John McCain írt búcsúlevelében, és felülkerekedni a törzsi rivalizáláson a közös értékek és a hazaszeretet mentén. Trump talán tart az olyan megbecsülésre méltó emberektől, mint McCain, de az amerikaiaknak meg kell becsülni őket – vélekedik a kormánytisztviselő, aki szerint valódi változást a hétköznapi emberek érhetnek el.
Donald Trump szokásához híven a Twitteren reagált a cikkre, bejegyzéséből úgy tűnik, újságírói forrásvédelemről még nem hallott:
Létezik az úgynevezett „Magas Rangú Kormánytisztviselő”, vagy csak a Bukott New York Times próbálkozik újabb hamis forrással? Ha a GERINCTELEN névtelen személy valóban létezik, a Times-nak Nemzetbiztonsági okokból azonnal fel kell őt adnia a kormánynak!
Does the so-called “Senior Administration Official” really exist, or is it just the Failing New York Times with another phony source? If the GUTLESS anonymous person does indeed exist, the Times must, for National Security purposes, turn him/her over to government at once!
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) September 5, 2018
(Fotó: Europress – AFP PHOTO / NICHOLAS KAMM)
