Magyarország a hatodik helyen áll, ha azt nézzük, melyik ország mennyire volt kiszolgáltatva a brit piacnak a brexitről szóló népszavazásig – ez a PwC nevű nemzetközi tanácsadócég korábbi jelentéséből derül ki. E szerint a magyar külkereskedelem majdnem öt százaléka bonyolódott Nagy-Britanniával, ennél nagyobb arányt csak Írország, Ciprus, Belgium, Hollandia és Szlovákia képviselt.
Így Magyarországra veszélyt jelenthet a brit kilépés az EU-ból. Ám nem is a közvetlen kereskedelem érdekes, ez a már említett 5 százalékot közelítő arány a Magyar Nemzeti Bank tavalyi számításai szerint nem ad okot aggodalomra.
Négyszeresére ugrottak a hazautalások 2012 után
Az MNB szerint a kint dolgozó magyarok hazautalásainak esetleges csökkenése miatt sem kell rettegnünk. Bár a bank jelentésének egy megjegyzésből kiderült:
Az is tudható, hogy százezres nagyságrendű a kint tartózkodó magyarok száma, akik közül sokan aggódnak munkahelyük megtartásáért, és azt sem tudják sokan eldönteni, hogy érdemes-e és egyáltalán lehetséges-e, hogy az Egyesült Királyságban maradjanak. A brit állampolgárság megszerzése sem feltétlenül fontos már számukra a brexit miatt, hiszen a magyar útlevéllel feltehetően szabadabban lehet majd utazni a honfitársaink által fontosnak tartott országokba, azaz az EU többi tagállamába.
A PwC-tanulmány további érdekes adatokat közöl: az EU Nagy-Britanniába irányuló exportjának 20 százalékát a gépjárművek tették ki, márpedig a magyar feldolgozóipar 28 százalékát a KSH legfrissebb statisztikái szerint az autóipar képviseli. Minthogy ez az ágazatunk nagyban kötődik a német autógyártáshoz, áttételes hatásokat is figyelembe kell venni. A brit import 15 százaléka Németországból érkezik ugyanis, így nem nehéz kitalálni, hogy Magyarország a már említett 5 százalékos exportaránynál komolyabban érintett, mivel kivitelünk a német exporthoz kötődik döntően. Ha az óriási német export, amelyik London felé áramlik, visszaesik, akkor a brexit következtében további piacveszteségeket szenvedhet el a magyar ipar is. A hazai feldolgozóipart meghatározó magyar autóipar 2018 májusában erősen, több mint 5 százalékkal visszaesett, s ezen ágazaton belül az autógyártás majdnem 12 százalékkal zuhant. Bár egyelőre nem a brexit hatására történt ez, érdemes odafigyelni, hogy milyen javaslatokkal állt elő a brit kormány az elmúlt napokban.
Pénz, törvények, határok – ezt akarja London ellenőrizni
Ha röviden akarjuk jellemezni, akkor három szóban összegezhető a friss brit javaslat: pénz, törvények, határok. Az Egyesült Királyság új brexitügyi minisztere, Dominic Raab szerint ez az a három terület, ahol Nagy-Britannia visszaszerzi az önrendelkezést, legalábbis a londoni kormány legfrissebb tervei szerint.
Vagyis Nagy-Britannia korlátozná a személyek szabad mozgását a jelenlegi EU-tagságához képest, a pénzügyi intézmények sem működhetnének ugyanolyan szabadon az EU-ban, mint eddig és a brüsszeli rendelkezések, szabályok sem írhatják felül a brit törvénykezést ezentúl.
A kinti magyaroknak rosszabb lesz, az itthoniaknak nem biztos
Az angliai magyarokat mindez nyilvánvalóan hosszabb távon hátrányosan fogja érinteni, legalábbis a határok szigorúbb ellenőrzése, illetve az ott tartózkodásuk újraszabályozása miatt. Magyar szempontból ugyanakkor a friss brit javaslat annyiban tekinthető előnyösnek, hogy a londoni kormány egyfajta vámközösséget ajánl most az EU-nak, ahol a határon túlnyúló pénzügyi szolgáltatásokat ugyan korlátozzák, de a fizikai áruk forgalmát semmi sem akadályozná. Tehát ezen a területen maradna a vámmentesség, ami az itthoni autóipari bázisok számára mindenképpen kedvező hír.
A britek önmagukat büntetik
Mindez azonban brit szempontból csak első pillantásra hangzik jól. A pénzügyi szolgáltatások korlátozása ugyanis az Egyesült Királyság alapvető létérdekeivel ellentétes: a brit bankok máris jajongnak a most végre nyilvánosságra hozott londoni kormányzati tervek miatt. A londoni City, a bankszektor ugyanis gyakorlatilag az ország egyik legnagyobb „exportőre”, és ha pénzügyi szolgáltatásai elé határsorompót állítanak (virtuálisat persze), akkor a szigetország pénzügyi rendszere fog meggyengülni, de legalábbis óriási veszteségeket elszenvedni.
Persze Theresa May miniszterelnök kormánya nem maga akarja ezt: az Európai Unió közölte az eddigi tárgyalásokon, hogy ha Nagy-Britannia kilép, akkor nem férhet hozzá a közös pénzügyi piacokhoz, nem kaphatnak a brit bankok határokon túlnyúló „útlevelet” az unióba. Ennek oka az, hogy ebben az esetben más országok is igényelhetnék a különleges elbánást a rendkívül érzékeny pénzügyi szektorban – ettől pedig Brüsszel zárkózik el.
Raab azért került be pár napja Theresa May kabinetjébe, mert elődje tiltakozott még ez ellen a kompromisszumos javaslat ellen is. David Davis után pár órával Boris Johnson, a külügyminiszter is távozott a londoni kormányból. Vagyis még a brit konzervatívok sem tudnak igazán egyezségre jutni arról, hogy mit is szeretnének a brexittel elérni. Theresa May múlt pénteken kikovácsolt egy kompromisszumos javaslatot, amely a már említett, „mérsékelt” következményekkel járna Nagy-Britanniára és az EU-ra szerinte. Ám a kemény brexit hívei számára ez az eredeti kiválási szándékok „felvizezése” volt, ezért is távoztak a kormányból.
May-ütés Trumptól
Csütörtökön és pénteken Theresa May újabb mélyütéseket kapott, méghozzá onnan, ahonnan segítséget remélt az EU-val folytatott alkudozásokhoz. Az USA-ról van szó, amelynek elnöke a NATO e heti tanácskozásain már felháborította tárgyalópartnereit, és ha azt cáfolták is, hogy a NATO-ból való kilépéssel fenyegetett volna Donald Trump, az biztos, hogy óriási károkat okozott az egymás iránti bizalom megrendítésével.
Trump azonban nemcsak a NATO-tagállamoknak szólt be védelmi kiadásaik alacsony volta miatt, hanem Maynek is. Azt mondta, hogy ő jobban csinálná a brexitet, és hiába győzködte erről Mayt, az nem hallgatott rá. Sőt beleszólt a brit belpolitikába is, gyakorlatilag a kabinetből távozó, és így a kormányfő párton belüli riválisává előlépő Boris Johnson mellé felsorakozva – May-jel szemben.
Ez volt talán a legsúlyosabb csapás Mayre nézve, aki az amerikaiakra partnerként próbál számítani, a brexit által előállt helyzetben.
Fotó: MTI/EPA/Bloomberg/Chris Ratcliffe/pool
Így már nemcsak az EU és London, hanem Washington és London is szembekerülhet egymással. Ráadásul a brit konzervatív párton belül is erősödnek az ellentétek. Ezért a párt egyik tekintélyes vezetője. Lord Hague az egyik legutóbbi nyilatkozatában a pártvitát úgy jellemezte, hogy az valójában az egész brexit ellen hat, és egy kicsivel kisebb most a valószínűsége a brexit megvalósulásának.
Veszélyben a brexit? Visszafordítható-e a folyamat?
A brexit visszafordítását Angliában a kormánypolitikán – és az ellenzéki árnyékkormány-politikán – kívüli erők hangsúlyozzák elsősorban. Ilyen Tony Blair volt munkáspárti miniszterelnök (a munkáspárt jelenlegi vezetése nem a brexitet, hanem általában a May-kormány brexit-elképzeléseit ellenzi). De ilyen Jürgen Klopp is, aki a Liverpool focicsapatának német edzőjeként szállt szembe a brexittel idén tavasszal.
Az ő hatásuk egyelőre kicsi, de megfigyelők szerint a brit kormány gyengülése a legrosszabb forgatókönyvet vetíti előre. A londoni parlamentben ugyanis jelenleg alighanem egyik variáns sem kapna többséget. Emiatt vetette fel a napokban a BBC-ben egy konzervatív képviselő, hogy ne a „brexitről vagy nem-brexitről” legyen új népszavazás, hanem arról, hogy „milyen brexit” legyen.
A britek jobban függenek az EU-tól, mint az unió Londontól
De még ha a britek megállapodásra is jutnának egymással, akkor sem biztos, hogy ez megoldja a legfőbb problémát.
Ugyanis Brüsszel egyelőre nem nagyon reagált a May-kormány legújabb tervezetére, és közel sem biztos, hogy engedik az angoloknak, hogy a saját szájuk íze szerint kössenek kompromisszumot, s úgy férjenek hozzá a közös európai piachoz, hogy semmilyen negatívumból nem veszik ki a részüket.
Az EU-t egyébként nem sürgeti semmi. És ezt megint a kereskedelmi statisztikák magyarázzák: az unió sokkal kevésbé van ráutalva Nagy-Britanniára, mint fordítva. A brit export nagyon jelentős része irányul az EU-ba, ennek a piacnak az elvesztése joggal aggasztja Theresa Mayt.
A brit gazdaság 2018 első negyedévében már csak mindössze 0,1 százalékkal növekedett, ami jelzi, hogy óriási a probléma a szigetországban. A lassulás tartós, és a brexit előtt kezdődött (2013 vége óta tart negyedéves szinten, 2014 óta pedig éves szinten az OECD és a Világbank adatai szerint), de most egyre drasztikusabbá válik.
Észak-írek – feszült helyzet
Az EU-ból való kiválás ráadásul két brit területet különösen nehéz helyzetbe hoz: Észak-Írországban az Írország felé jelenleg nyitott határ komoly gazdasági előnyöket jelent. Észak-Írországot a londoni kormány képtelen lenne hatékonyan kormányozni, ha a gazdaság a tartományban megroppan. Az osztrák tévé, az ORF e heti riportja mutatta meg: Belfastban még mindig falak választják el egymástól a protestáns és katolikus negyedeket, a nyitott ír határ viszont a Nagy-Britanniához tartozó Észak-Írország belső feszültségeit képes levezetni.
Észak-Írország gazdasága eleve sokkal gyengébb brit kormányzás alatt, mint az önálló Írországé, ami az EU egyik sikertörténete. A „kemény brexit” – zárt ír határral – a tartományt a polgárháború szélére sodorhatja a leginkább rémeket látó elemzők szerint tehát. Ez talán túlzás, és a brit kormány ezért speciális vám- és határrendészeti eljárásokat javasol most az észak-ír határon.
Gibraltár is nehéz helyzetben – Skóciáról már nem is szólva
Nemrégiben érkezett egy hír például arról is, hogy még az észak-ír áramellátással is bajok lehetnek, ha Nagy-Britannia elszakad az EU-tól. Ugyanígy a spanyolok által régóta vitatott terület, Gibraltár helyzete is változhat a brexit miatt. A gibraltáriak Nagy-Britanniához akartak eddig tartozni, de a refendumon az EU-ban maradás mellett szavaztak. Gibraltárba sok spanyol jár dolgozni, így a kemény brexit ott is kiélezheti a gazdasági és politikai feszültségeket.
A brexit kapcsán tehát minden bizonytalan: London és Brüsszel, London és Washington viszonya is tisztázatlan, de Belfast és Dublin, az ír főváros között is pattanásig feszülnek a húrok. És akkor most nem beszélünk arról, hogy az amúgy is erős skót függetlenedési törekvésekre miként hatna egy radikális szakítás az EU-val, amikor a skótok eleve az EU-ban maradás mellett szavaztak a brexit-referendumon.
Kiemelt kép: MTI/AP/Pablo Martinez Monsivais
