A Népszavának Farida Khalaf a Genfi Emberi Jogi Csúcs szünetében mesélt az átélt borzalmakról, arról, fiatal jazidi lányként miként lett az Iszlám Állam szexrabszolgája. Korábban arról álmodozott, hogy matematikát tanít a gyerekeknek Irakban. Aztán 2014-ben a dzsihadisták megtámadták az ország északi részén fekvő faluját. A terroristákat olyan muszlimok is segítették, akikkel néhány napja még együtt ettek-ittak egy jazidi ünnepségen. Addig Farida nem tudta, hogy léteznek ilyen gonosz emberek a világon.
Az iskolában nem sokat tanultunk más országokról. A vallásom azt tanítja: imádkozz másokért, és ne ölj. A családom is azt tanította, hogy emberségesen viselkedjek másokkal. Azt hittem, hogy az összes vallás békét hirdet. Fogalmam sem volt, hogy létezik olyan csoport, mint az Iszlám Állam.
Amikor nem tértek át az „ördögimádásról” az iszlámra, kezdődtek a tömeges kivégzések. Egy nap alatt több mint 400 férfit lőttek le, köztük édesapját, testvérét, nagybátyjait. Az idősebb nőkkel is végeztek, mert úgy gondolták, őket nem tudják „használni”.
Mintegy hetvened magammal kivittek a piacra. Úgy árultak minket, akár az állatokat.
A piacon élénken érdeklődtek, hogy a lányok szüzek-e még. A 13-14 évesek a magasabb beosztású dzsihádistáké lettek. Számára sem volt menekvés, amikor tiltakozott, megverték. Nyolcan voltak jazidi nők egy táborban.
Nagyon sokszor megvertek, rendkívül erőszakosak voltak. Napközben takarítanunk kellett, és a ház körül dolgozni, este pedig szexrabszolgaként használtak minket. Volt, hogy cseréltek minket egymás között, mintegy ajándékként.
Többször megkísérelt öngyilkosságot, szökést. Végül kurd embercsempészek segítségével jutott el Iraki Kurdisztánba, ahol egy menekülttáborban találkozott életben maradt családtagjaival.
Tolmácsa e ponton megjegyezte, vallási vezetőik egyértelművé tették, a túlélők erőszak áldozatai voltak, vissza kell őket fogadni, amit az is bizonyít, hogy Faridát néhány hónapja eljegyezte egy jazidi férfi.
Farida Khalaf Németországban telepedett le, már úgy érzi, többet kapott új hazájától, mint Iraktól. Most a Yazda nevű civil szervezet tagjaként hívja fel a figyelmet a jazidik által elszenvedett borzalmakra.
A háborút túlélő emberek segítségre szorulnak. Mindenüket elvesztették. Nem azért lettek menekültek, mert szerették volna, hanem azért, mert nem volt más választásuk.
Becslések szerint 700 ezer jazidi él a világban, többségük Észak-Irakban.