Nagyvilág

Szembe köpné az ENSZ-t az izraeli miniszter

Még az izraeliek zöme, sőt a saját koalíciós partner se támogatja Bennett úr ötletét, hogy csatolják Izraelhez a megszállt területek egy részét, ahol sok a zsidó telep. Ez sértené a nemzetközi jogot is.

Ahogy érzi az izraeli kormány a baráti Trump-adminisztráció közeledtét, úgy lesz egyre bátrabb, hiába kaptak nagy pofont Barack Obama kormányától. Most épp Naftali Bennett, Benjamin Netanjahu kormányának szélsőjobboldali oktatási minisztere jelentette ki:

szerinte Izraelnek annektálnia, azaz magához kéne csatolnia a palesztin területre épített Maale Adumim zsidó telepet.

Ez nem egy kis telep, 40 ezren élnek itt, Bennett pedig egy ottani látogatáson mondta azt, hogy mivel a telep már ötven éve létezik, ideje lenne véget vetni a katonai ellenőrzésnek, és végleg Izraelhez csapni a Jeruzsálemhez közeli települést.

Trump, aki bátorít

Bennett pártja, a Zsidó Otthon be tervez nyújtani egy indítványt a parlamentben, amivel nagyobb palesztin területeket csatolnának Izraelhez. Donald Trumpot január 20-án iktatják be amerikai elnöknek, nem csoda, ha Bennett most mert ilyeneket mondani.

Pedig egy jó nagy akadályt gördített Izrael elé az Obama-kormány: tartózkodtak egy Izrael telepépítését elítélő ENSZ-határozat megszavazásánál, ami így csont nélkül átment a Biztonsági Tanácson. Így annak visszacsinálására kicsi lesz az esély, mivel Trump fogadkozásai ellenére valószínűtlen, hogy azt semelyik tagállam nem vétózná meg.

Netanjahu, aki szenved

Egyelőre úgy tűnik, a nagy pártok, így Netanjahué is ellenzik a kis nacionalista párt javaslatát. Miközben Netanjahu népszerűsége egyre jobban csökken, minisztere önti a szenet a dilivonatba, és olyanokat nyilatkozik, hogy a palesztin államnak elég lenne Gáza területe (ami sokkalta kisebb és művelhetetlenebb, mint Ciszjordánia).

Első körben mindenesetre egy C zónának nevezett terület Izraelhez csatolását kezdeményezné, megadva az állampolgárságot az ott élő 80 ezer palesztinnak is, az A és B zónák pedig szintén Izraelhez kerülnének, de palesztin autonómia és önkormányzat mellett. Bennett szerint ez nem sértené az ENSZ határozatait (holott az ENSZ több határozattal állt már ki Ciszjordánia palesztin fennhatósága mellett), bár ezt csak az izraeliek harmada támogatja. Egy interjúban így fogalmazott:

Ez nem sérti a nemzetközi jogot, mert ez arra utalna, hogy mi megszállunk egy államot. Nem teszünk ilyet. Sose létezett palesztin állam. A britek elfoglalták a földet a törököktől, a jordánok pedig illegálisan elfoglalták Ciszjordániát a britektől, aztán mi felszabadítottuk.

(Guardian)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik