Az Öböl-menti államok gazdag arab lakói közt divattá vált, hogy Bosznia hegyvidékeire „meneküljenek” a perzselő nyári forróság mögül. Ezrével jelennek meg a balkáni országban, hogy nyaralót vegyenek maguknak, egyre több a közvetlen légijárat, és eltörölték a vízumkényszert is – derül ki a Reuters riportjából.
Korábban Líbia, Egyiptom vagy Tunézia számított hagyományos nyaralóhelynek a tehetős arabok körében, de új hely után néztek, miután ezeket az országokat az arab tavasz forradalmai destabilizálták. A muszlim többségű Boszniában jól érzik magukat, és a bosnyák vállalkozók, ingatlankereskedők is örülnek a fellendülésnek. Ugyanakkor Bosznia szekuláris állam, sok ott élő muszlim alkoholt fogyaszt, európai ruhákban járnak, így vannak, akiket sokkolt, hogy a turistákra építve olyan bevásárlóközpontot építettek szaúdi pénzből, ahol nem árulnak szeszt és disznóhúst, az emberek pedig tradicionális arab öltözetben sétálnak.
Egy 28 éves férfi, aki Kuvaitból érkezett, azt mondta: azért jönnek Boszniába a Közel-Keletről, mert jó az idő, úgy érzik, a sajátjaik körében vannak, és nagyon olcsók az ingatlanok. Csak az Egyesült Arab Emirátusokból már 13 ezer turista érkezett idén július végéig, míg tavaly egész évben csak 7265-en voltak, vagyis robbanásszerűen fejlődik a közel-keleti turizmus. Nem hivatalos becslések szerint 50-60 ezer arab turistával lehet számolni egy évben, akiknek negyede ingatlant is vesz magának.
Az ország gazdasága még mindig nem talált magára az 1990-es évek háborúi óta, így jól jönnek a közel-keleti befektetések. Egy ötvenes éveiben járó szarajevói gyógyszerész viszont azt mondta: bár maga is muszlim, nem örül az arabok érkezésének, tart attól, hogy milyen befolyással lehetnek a boszniai fiatalokra. Sok bosnyák még emlékszik az arab harcosokra, akik az 1990-es években csatlakoztak hozzájuk, és sokakat áttérítettek egy keményvonalasabb iszlámra. Közülük most vannak, akik Szíriába és Irakba mentek, hogy az Iszlám Állam oldalán harcoljanak.
A szarajevói egyetem arab tudományok professzora arról írt cikket, hogy az Öböl-menti arabok ingatlanvásárlásai felboríthatják a kényes vallási egyensúlyt. „Nem azokról a turistákról van szó, akik idejönnek, majd hazamennek, hanem azokról, akik itt telepednek le” – vélekedett Esad Durakovic, hozzátéve, hogy mindez ahhoz is vezethet, hogy a boszniai szerbekben megnő az elszakadás iránti szándék.
Az utazási ügynökségek és ingatlankereskedők szerint viszont örülni kell annak, hogy pénz áramlik az országba, és szerintük csak addig vannak Boszniában az arabok, amíg otthonukban elviselhetetlen hőség tombol. Mirsada Gostevcic, aki saját termelésű mézet és gyümölcsleveket árul, azt mondta: őt egyáltalán nem zavarja, hogy jönnek az arabok, és nem érti, miért háborognak egyesek emiatt. „Ebben az országban az élet nehéz, és mind azt szeretnénk, hogy többet tudjunk megkeresni” – mondta.
