A német kormány szerint nem értékelhető drasztikus lépésként, hogy a török külügyminisztérium bekérette az ankarai német nagykövetség vezetőjét azután, hogy a német hatóságok nem engedélyezték, hogy a vasárnap Kölnben megtartott szimpátiatüntetésen élő videokapcsolaton keresztül szóljon Recep Tayyip Erdogan elnök az összegyűlt tömeghez.
Martin Schäfer külügyi szóvivő berlini tájékoztatóján elmondta: a nemzetközi jog nem ismeri a nagykövet bekéretésének, illetve berendelésének fogalmát, így a török lépés nem valamiféle különös jelentőséggel bíró diplomáciai aktus, hanem az államok közötti mindennapi kapcsolat része. A német nagykövet egyébként szabadságon van, így helyettese tárgyal a török külügyminisztériumban.
A szóvivő utalt ugyanakkor arra, hogy a német-török diplomáciai viszony feszült. Szerinte a mostani, „nem könnyű” helyzetben hasznos lenne, ha a török fél ismét kinevezne nagykövetet a berlini diplomáciai képviselet élére, az ankarai német nagykövet pedig a korábbi gyakorlatnak megfelelően ismét részt vehetne a kétoldalú kapcsolatokról szóló megbeszéléseken valamennyi török minisztériumban.
Ulrike Demmer helyettes kormányszóvivőt arról kérdezték a tájékoztatón, miként értékelik, hogy a kölni nagygyűlésen német állampolgársággal is rendelkező törökök tömege fejezte ki, hogy nem Joachim Gauckot, hanem Erdogant tekintik államfőjüknek. Azt felelte, a német alaptörvény mindenkinek biztosítja a véleménynyilvánítás szabadságát.
A német rendőrség adatai szerint 30-40 ezren vehettek részt a kölni szimpátiatüntetésen, amelynek résztvevői támogatásukról biztosították Recep Tayyip Erdogant a puccskísérlet után. A 81 milliós Németországban egyébként csaknem hárommillió török él, de közéjük számolják a kurdokat is. (MTI)
