A müncheni lövöldözés sebesültjei közül hárman továbbra is életveszélyben vannak – közölte a bajor tartományi bűnügyi hivatal szóvivője. Tízen sebesültek meg súlyosan, lőtt sebesüléssel négy embert ápolnak. A frissített adatok szerint 35 ember sérült meg a lövöldözéssel összefüggésben, de többen nem a helyszínen, az Olympia bevásárlóközpontnál, hanem a belvárosban kitört pánikban.
Mint korábban megírtuk, péntek este egy 18 éves iráni-német kettős állampolgár 9 embert agyonlőtt, majd végzett magával. A nyomozás első megállapításai szerint ámokfutó volt, tettének nem voltak politikai vonatkozásai. Valószínűleg lelki beteg volt és beilleszkedési gondjai voltak az iskolában. Erre utal az a támadás közben készült videofelvétel, amelyen a bevásárlóközpont parkolóházának tetején állva azt kiabálta, hogy “hét éven keresztül gyötörtek”. A rendőrségi nyilvántartásokban egy bántalmazás és egy lopás sértettjeként szerepelt, vagyis megverték és meglopták.
Az áldozatok állampolgárságáról budapesti, pristinai, isztambuli és athéni bejelentésekből tudható, hogy van közöttük egy 15 éves magyar állampolgár. Azt még nem tudni, hogy az elkövető célzottan külföldiek vagy kiskorúak életére tört-e, de az áldozatok többsége külföldi volt. A kilenc ember közül ketten voltak német állampolgárok, ketten pedig német-török kettős állampolgárok. Meghalt egy magyar, egy török, egy görög és egy koszovói állampolgár is. A kilencedik áldozat hontalan volt az LKA adatai szerint.
A nyomozás első megállapításai szerint az elkövető egy közösségi portálon álnéven megjelentetett, ingyenes ételt ígérő bejegyzésekkel igyekezett minél több embert abba a gyorsétterembe csábítani, ahol lövöldözni kezdett. Korábban közölt adatok szerint az áldozatok mind Münchenben vagy a város környékén laktak. Többségük kiskorú volt – három áldozat 14 éves, két áldozat pedig 15 éves volt, a többiek 17, 19, 20, illetve 45 évesek voltak.
A politikai vita az eset tanulságairól már elkezdődött. Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter, a jobbközép CDU politikusa és Sigmar Gabriel alkancellár, a szociáldemokraták (SPD) elnöke vasárnapi interjúkban a fegyvertartás szabályainak felülvizsgálatára helyezte a hangsúlyt. Thomas de Maiziere egy korábbi nyilatkozatában kiemelte, hogy a münchenihez hasonló vérengzésekben az interneten elérhető erőszakos videóknak és az erőszakos számítógépes játékoknak is van szerepe.
Erről beszélt egy vasárnapi interjúban a CDU/CSU pártszövetség parlamenti (Bundestag-) frakcióvezetője, Volker Kauder is, aki szerint “az internet szabadsága nem abszolút érték”, és határt kell szabni mindennek, ami erőszakra ösztönöz. A politikus a Welt am Sonntag című lapban megjelent interjúban elviselhetetlennek nevezte, hogy még mindig elérhető az interneten a hétfői würzburgi baltás támadás elkövetőjének videója. Ez még inkább a bűncselekményre vonhatja a figyelmet, arra ösztönözhet másokat, hogy kövessék az öt embert megsebesítő iszlamista támadó példáját. Hozzátette, hogy meg kell vizsgálni a belső nézőpontú – a játékteret a játékos szemszögéből ábrázoló – erőszakos számítógépes játékok szabályozását is.
Várhatóan a német hadsereg (Bundeswehr) belföldi bevetésének alkotmányos szabályozása is vitatéma lesz a würzburgi és a müncheni eset révén. Ezt jelzi, hogy Joachim Herrmann bajor belügyminiszter egy interjúban – amely Würzburg után, de még München előtt készült – azt mondta, lehetőséget kell adni a rendőrségnek arra, hogy terrorveszély esetén segítséget kérjen a Bundeswehrtől. A CSU-s politikus a Welt am Sonntagnak érthetetlennek nevezte, hogy a nemzeti hadsereg jól kiképzett katonáit nem lehet bevetni belföldön rendkívüli helyzetekben, holott ez más európai országokban teljesen természetes.
A történelmi okokból adódó korlátozás idejétmúlt, “nem a weimari köztársaságban vagyunk, demokráciánk teljes mértékben stabil” – mondta a bajor belügyminiszter. A CDU/CSU régóta sürgeti a korlátozás lazítását alkotmánymódosítással, az SPD ezt ellenzi. A koalíciós pártok a közelmúltban abban állapodtak meg, hogy nincs szükség az alaptörvény módosítására, mert a mostani szabályozás keretei között is be lehet vetni katonákat rendkívüli helyzetekben, a biztonsági szervek felügyelete alatt. Egy katonai rendészeti egységet készenlétbe is helyeztek péntek este, mert sokáig nem lehetett tudni, hogy terrortámadás történt-e Münchenben – mondta Urusula von der Leyen a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című vasárnapi lapnak.
