Az Európai Unióból való kilépést eredményező brit referendum sokkhatásként érte az európai integráció egyik alapító tagjának számító és jelenleg az Európai Unió soros elnökségét betöltő Hollandiát is, az euroszkeptikusok pedig a történteket meglovagolva azonnal hasonló népszavazás kiírását követelték. Szakértők azonban úgy vélik, nem valószínű, hogy a hollandok egy esetleges “Nexithez” vezető referendum megrendezésére adják a fejüket – olvasható az AFP francia hírügynökség vasárnapi elemzésében.
“Bye, bye Brüsszel” – ujjongott pénteken Geert Wilders, a bevándorlásellenes holland Szabadságpárt (PVV) vezetője, a közvélemény-kutatási eredmények szerint a legnépszerűbb holland politikus a brit népszavazás eredményéről értesülve. Hozzátette: “Hollandia lesz a következő”.
Wilders pártja máris választási kampánya központi elemévé emelte egy “Nexitről” szóló népszavazás kiírását, és a vonatkozó közvélemény-kutatások alapján sokan attól félnek, hogy a PVV győzedelmeskedhet a 150 parlamenti mandátum elosztásáról szóló, jövő márciusban esedékes holland parlamenti választáson.
Egyelőre kétséges azonban, hogy a holland politikai színtér és a lakosság támogatna egy hasonló népszavazást, biztosan egyelőre csak annyi mondható el, hogy a brit népszavazás eredménye valószínűleg még hónapokig hullámokat fog kelteni a holland politikai vizeken is. Az, hogy végül a Brexit hogyan fog hatni a 17 milliós kereskedő nemzet lakosságára (ez az ország Nagy-Britanniától eltérően az eurózóna tagja) nagyban függ attól, milyen megállapodásokra jutnak a britek Brüsszellel a kilépési tárgyalások során.
Az AFP-nek Wilders úgy nyilatkozott, hogy újra kell alkotni a demokráciát, és ragaszkodott a holland népnek ahhoz a jogához, hogy szavazhasson az ország EU-tagságáról.
Igazi demokrácia nem létezhet nemzetállam nélkül. Az emberek nem érzik, hogy kötődnének egy európai bizottsághoz vagy tanácshoz, amelyet nem választottak meg
– szögezte le.
A holland parlamentben egy népszavazás kiírását jelenleg nem támogatják elegen, és Mark Rutte holland miniszterelnök, aki a brit EU-referendum kapcsán is a maradáspárti tábort erősítette, azt mondta, “csekély az érdeklődés” egy újabb, EU-ról szóló népszavazás iránt.
Wilders mindenesetre azt ígérte, ha márciusban egy koalíciós kormány megalakításával bízzák meg, olyan pártokkal szövetkezik, amelyek támogatnak egy hasonló referendumot.
Az AFP emlékeztetett arra, hogy a hollandok több mint 61 százaléka elvetette 2005-ben az európai alkotmánytervezetet. Idén áprilisban pedig az EU-nak újabb arculcsapást jelentett, amikor jelentős fölénnyel győztek az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási szerződés ellenzői az egyezmény ratifikálásáról kiírt hollandiai népszavazáson.
A referendum kiírását három holland euroszkeptikus szervezetnek sikerült elérnie – több mint 400 ezer támogató aláírás megszerzésével -, mégpedig egy olyan törvény alapján, amely nem alkalmazható az EU-hoz fűződő viszonyról szóló, általánosabb népszavazás esetén.
Peter Van Ham, a hágai Clingendael nevű agytröszt elemzője szerint Hollandiának attól függően “szottyanhat kedve népszavazásra”, hogy az EU vezetői megbüntetik-e a briteket amiatt, hogy meg merték kockáztatni a kilépést, vagy úgy döntenek, hogy méltányosan bánnak az országgal, “amelyik két világháborúban kétszer is megmentette őket”.
Ha Nagy-Britanniának egy Svájcéhoz hasonló, jó alkut sikerül kötnie, vagyis hozzáfér a piacokhoz, és á la carte válogathat az opciók közül, akkor a választóknak nem lesz az a benyomásuk, hogy az Európai Unión kívülre kerülni olyan helyzetbe sodorhatja az országot, mint amilyenben Észak-Korea található
– fejtette ki a szakértő.
Angela Merkel német kancellár a hét végén Berlinben tartott válságtanácskozásokat követően óva intett egy “fájdalmas válástól” annak ellenére, hogy többen is arra szólították fel Londont, mielőbb hivatalosan is jelentse be Nagy-Britannia kilépését és a lisszaboni szerződés 50. cikkelye szerint a kilépési folyamat megindítását, mert minél előbb csökkenteni kell a brit helyzet okozta bizonytalanságot.
Merkel arra hívta fel az EU-tagállamok figyelmét, hogy “nyugodtan és megfontoltan elemezzék és értékeljék” a helyzetet.
Van Ham mindenesetre emlékeztetett arra, hogy a “brüsszeliek igazán hisznek az európai projektben, amely nagyon kedves a számukra”. Ők azt gondolhatják, az a legjobb, ha egy ideig nyomást gyakorolnak az Egyesült Királyságra abban a reményben, hogy így legyőzhetik az euroszkepticizmus kísértetét – tette hozzá azzal a megjegyzéssel, hogy ő maga nem gondolja, hogy az EU-val kapcsolatos kiábrándultság felett így diadalt tudnának aratni.
Egyelőre úgy tűnik, a De Telegraaf Saturday című holland konzervatív lapban szombaton közzétett, “Félelem a Nexittől” című közvélemény-kutatás Rutte véleményét igazolja, miszerint a hollandok sokkal óvatosabbak annál, mintsem hogy egy szavazással az egész EU-t sutba dobják. A megkérdezettek szerint egy “Nexit” nagyon fájdalmasan érintené a hollandok pénztárcáját, és Európa nélkül Hollandiának sokkal kisebb jelenléttel kellene beérnie a világ piacain – írta a De Telegraaf.
Az ezer ember megkérdezésével készített felmérés szerint ha vasárnap tartanák a referendumot, a hollandok többsége, 51 százaléka a maradás mellett döntene, 13 százalékuk bizonytalan a kérdésben, míg 34 százalékuk távozna angolosan az európai közösségből.
Egyelőre a Brexit egyetlen biztosan levonható következménye az, hogy a hollandok a következő hónapokban árgus szemekkel fogják figyelni az EU és Nagy-Britannia elválásának alakulását.
(MTI)
