Nagyvilág

Egy kicsit demokratizálták az ENSZ-főtitkár-választást

A világszervezet történetében először tartanak meghallgatást a jelölteknek, de a gyakorlatban döntő Biztonsági Tanácsot ez semmire nem kötelezi.

Az ENSZ fennállása óta először nyilvános a főtitkári tisztségre pályázók kiléte, kedden pedig – ugyancsak példa nélküli módon – nyilvános meghallgatásokat tartottak a 193 tagú Közgyűlés előtt.

Ban Ki Mun az idei év végén távozik, jövőre új vezetője lesz a világszervezetnek. Az ENSZ fennállása óta mindig a 15 tagú Biztonsági Tanács javasolt főtitkárjelöltet, akinek megválasztását a Közgyűlés hagyta jóvá, bár megfigyelők szerint jó ideje már a BT vétójoggal rendelkező tagjai – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kína, Franciaország és Oroszország – döntötték el, hogy ki legyen az új főtitkár.

A kedden kezdődött, csütörtökig tartó kétórás meghallgatásoknak ugyanakkor az a célja, hogy befolyásolják a BT döntését a jelöltállításról.

A szokásjog szerint a főtitkári posztra a világ egyes régióinak országai rotációs rendszerben jelölnek diplomatákat. Most a kelet-európai térség bvan soron.

Kedden a legfiatalabb induló, a 39 éves Igor Luksic, Montenegró külügyminisztere vázolta elképzeléseit a közgyűlés előtt. Ő láthatóan izgult, az aktuális témákról – terrorizmus, menekültek, fegyverek leszerelése – az angol és francia nyelvet váltogatva beszélt.

Luksic mellett még hét pályázó van, köztük a bolgár Irina Bokova jelenlegi UNESCO-főtitkár, Danilo Türk volt szlovén államfő, a macedón Srgjan Kerim, az ENSZ-közgyűlés korábbi elnöke, Vesna Pusic volt horvát külügyminiszter, valamint Natalia Gherman, Moldova ENSZ-nagykövete. De a kelet-európaiakon kívül elindult a tisztségért Helen Clark volt új-zélandi kormányfő, a világszervezet Fejlesztési Programjának elnöke, valamint a portugál Antonio Guterres, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának korábbi vezetője.

A Reuters hírügynökség megjegyezte: bár a meghallgatások a felszínen előrelépést jelentenek az ENSZ-főtitkári választás demokratizálódása felé, az ENSZ BT vétójoggal rendelkező tagjait semmi nem kötelezi arra, hogy figyelembe vegyék a Közgyűlés szimpátiáját. A végső döntés ugyanúgy zárt ajtók mögött születhet meg az öt nagyhatalom között.

Arra a kérdésre, hogy a meghallgatások hatással lehetnek-e az ENSZ BT állandó tagjaira, Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet annyit válaszolt: „lehet”. (MTI)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik