Nagymértékben, rendszerszinten romlott a helyzet a jogállamiság és az alapvető jogok terén Magyarországon – áll abban az állásfoglalásban, melyet 327 igen és 293 ellenszavazat mellett fogadott el az Európai Parlament plenáris ülése szerdán.
Az állásfoglalást a szociáldemokraták, a liberálisok, a zöldek és a radikális baloldal kezdeményezte. Az elfogadott szövegből kikerült az a szakasz, amely arra szólította fel az EP-t, hogy kezdeményezze az Európai Tanácsnál az uniós szerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását hazánkkal szemben.
A magyarországi helyzet romlása a határozat szerint a véleménynyilvánítás és a tudományos élet szabadsága, a menedékkérők emberi jogai, a civil szervezetek tevékenységének akadályozása terén nyilvánul meg. Sérülnek a kisebbségekhez tartozó személyek, köztük a romák, zsidók, leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek jogai, gondok vannak az alkotmányos rendszer működésével, az igazságszolgáltatás és egyéb intézmények függetlensége terén, és számos aggasztó vád merül fel a korrupcióval és összeférhetetlenséggel kapcsolatban.
A határozat arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul kezdje meg a magyarországi demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok mélyreható vizsgálatát, beleértve több intézkedés együttes hatását, valamint értékelje, hogy rendszerszinten veszélybe kerülhetnek-e Magyarországon az említett értékek. Emellett az állásfoglalás bírálja a bizottság december 2-i értékelését, mondván, hogy az a jogszabályok marginális, technikai vonatkozásaival foglalkozik, figyelmen kívül hagyja a tendenciákat, és az intézkedések jogállamiságra, alapvető jogokra gyakorolt együttes hatását.
A menekültválság kapcsán hozott magyarországi intézkedésekkel kapcsolatban kifogásolták, hogy rendkívüli módon megnehezítették a nemzetközi védelemhez való hozzáférést, és indokolatlanul kriminalizálták a menekülteket. Emellett nyugtalanítja az EP-t az az idegengyűlölő kormányzati retorika, amely társadalmi problémaként és biztonsági kockázatként azonosítja a menedékkérőket. A testület szorgalmazza, hogy a magyar kormány térjen vissza a rendes eljárásokhoz és vonja vissza a válságintézkedéseket.
A Fidesz bosszút kiált, Ujhelyi nem szavazta meg
„Bosszú és nyílt támadás a kötelező menekültkvóták elutasítása miatt” – így értékelte a Fidesz-KDNP EP-frakciója az állásfoglalást. Hangsúlyozták, hogy Magyarország továbbra is ellenzi a kötelező kvótát, amely szerintük a hatályos uniós szerződések alapján jogtalan, fokozza a bevándorlást, növeli a terrorveszélyt és a bűnözést, valamint veszélyezteti kulturális identitásukat.
A szocialista Ujhelyi István közölte: tartózkodott, mert nem tud olyan javaslatot támogatni, ami Orbán Viktor bűnei miatt egész Magyarországot bünteti és megnyitja az utat az embereket is érdemben sújtó szankciók előtt.
A DK-s Niedermüller Péter azt mondta: az állásfoglalás nem Magyarország, hanem az Orbán-kormány ellen irányul. Emellett hangsúlyozta, hogy támogatja a mélyreható nyomon követési eljárást, és szorgalmazza a vizsgálatokat Magyarországon az uniós források átlátható felhasználását illetően.
