A 20. század kezdetén viszont minden megváltozott – széles körben felismerték, hogy ezek az anyagok függőséget, vagy épp halált okozhatnak, és az 1910-es években megszülettek a fejlett országok első komoly drogtörvényei.
Nehezen viseli a gyerek, hogy előbújnak a tejfogai? Nem akar este aludni? Van megoldás!
Fotó: Peach Ridge Glass
Ami Magyarországon a pálinkába áztatott kenyérkocka volt, az a XIX. század derekának Amerikájában Mrs. Winslow nyugtató szirupja – az 1849-ben a fent nevezett kedves néni által kifejlesztett formula alkotóelemeinek leírásától egy XXI. századi anyuka egészen biztosan frászt kapna, hiszen a keverék minden egyes deciliterje 220 mg morfin-szulfátot tartalmaz, de az összetevők közt szalmiákszesz, nátrium-karbonát és alkohol is szerepel.
A termék reklámja szerint ”bármilyen embert vagy állatot megnyugtat”, de leginkább a gyerekek fogzása során használták.
Széles körben elterjedt volt, hiszen az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is elég sokszor bukkant fel a neve az újságok hasábjain, naptárakban, sőt, külön receptkönyvvel is hirdették, amely itt végiglapozható.
Fáj a foga? Kokaint rá!
Fotó: Bonkers Institute
Az 1885-ben piacra dobott filléres cukorka nem csak egyszerű fogfájásra volt jó, de bizonyára jobb kedvre derítette a fogyasztóját is.
Köhögésre, asztmára és tüdőgyulladásra heroint
Fotó: Wikimedia Commons
Azt már ötezer évvel ezelőtt, Mezopotámiában felismerték, hogy a mákgubóból ópiumot lehet kivonni, de a heroin felfedezéséig egészen 1874-ig kellett várni, amikor C. R. Alder Wright-nak sikerült először előállítania, de ő nem találta elég érdekesnek, így nem dolgozott vele.
Két évtizeddel később a német Bayer gyógyszergyár egyik kutatójának, Felix Hoffmannak – aki az aszpirint is adta a világnak – sikerült újra szintetizálnia a vegyületet, a heroin térhódítása pedig villámgyorsan megindult.
Fotó: Catbull
Az első tesztek alapján a szer mindennél jobban csillapította a fájdalma amellett, hogy nem okozott függőséget.
Fotó: Naukas
1899-re ezt persze erősen megcáfolták, de a szer még további tizenöt évig szabadon, vény nélkül kapható volt a piacon.
A torok kéményseprője
Felejtsük el a Negro, Halls és más modern, a sarki boltban is kapható cukorkával folytatott küzdelmet, az igazi megoldást már egy évszázaddal ezelőtt megtalálták a britek – az Allenbury’s torokcukorkából több, jobbnál jobb ízesítés létezett, melyek közül a legjobb talán az eukaliptuszt, mentolt, káliumot, kokaint, formaldehidet, fahéjolajat, bórt és a gyógynövényként ismert ratániát vegyítő volt.
Fotó: Design Is Fine
Fotó: Herb Museum
A kender
Fotó: Herb Museum
A növényt az elmúlt évszázadok minden füveskönyve melegen ajánlotta minden bajra, de egészen a harmincas évig vény nélkül hozzá lehetett jutni a legtöbb országban. A modern orvos kutatások alapján egyre több helyen újra engedélyezik az orvosi célú felhasználását rákos, glaukómás , vagy épp sclerosis multiplexes betegek számára.
Fotó: Herb Museum
A századforduló embere még ennél is több dologra használta a kannabiszt – legtöbbször homeopátiás tinktúrák alkotóelemeként fogyasztotta, de tömegével léteznek feljegyzések arról is, hogy nőgyógyászati rendellenességek, migrén, álmatlanság, izomgörcsök, sztrichnin mérgezés, asztma, vérhas, kolera, szorongás, vagy ópiumfüggőség kezelésére is ajánlották.
Természetesen nem csak a britek és amerikaiak jeleskedtek a ma drognak számító anyagok gyógyszerészeti hasznosításában, ennek kiváló bizonyítéka ez az Argentínában gyártott, szájsebek és torokfájás ellen hatásos, kokaint tartalmazó tabletta.
Fotó: Vintage Ad Browser
Az Erőltetett Menet
Fotó: Shackleton
Az Erőltetett Menet (Forced March) névre hallgató kokaintabletták a kóladió és a kokalevelek aktív hatóanyagait tartalmazták, a londoni gyártó szerint ezek segítettek csillapítani az éhséget és szomjúságot, sőt, ideiglenesen az állóképességet is javították. Ajánlották felfedezők, hegymászók és utazók számára, de bármilyen sportban is jobban helyt állhattunk volna a segítségével.
Fotó: Wellcome Images
A szer leginkább azzal vonult be a történelembe, hogy két fontos felfedező, Ernest Shackleton és a Scott kapitányként ismert Robert Falcon Scott csapata is ennek segítségével feszegette a határait az 1909-ben (Shackleton) és 1910-ben (Scott) indult Déli-sarki expedíciójuk során.
Fotó: Wikimedia Commons
Shackleton végül 180 kilométerre fordult vissza a legdélibb ponttól, Scott viszont a világon másodikként, Roald Amundsentől harmincnégy nappal lemaradva 1912. január 17-18-án el érte a sarkot, de a visszaúton mindannyian életüket vesztették a kibírhatatlan hidegben.
Nem alszik a gyerek? A Stickney and Poor ópiummal dúsított, 46-os alkoholszázalékkal rendelkező ital öt cseppje egy öt napos csecsemőnek is segít átaludni az éjszakát.
Fotó: Department of Psychology/University at Buffalo
Fájdalomcsillapítás villámgyorsan: kodein, arzén, indiai kender, ópium
Fotó: Herb Museum
Az Örök Napfény
Fotó: ORAU
A reumás megbetegedésekre, gyulladásokra, gyomorrákra, impotenciára, és minden más bajra a tízes évek Amerikájában használt Örök Napfény receptje igen egyszerű: a szert 1918 és 1928 közt gyártó Bailey Radium Laboratories tridesztillált (háromszor desztillált) vízbe kevert legalább egy microcurie aktivitású rádium-226 és rádium-228 izotópot.
Fotó: Los Archivos del Bardo
A szert gyártója teljesen veszélytelenként hirdette, de ez természetesen nem volt igaz – legalább egy ember, Eben Byers halálát ugyanis egészen biztosan a Radithor okozta.
A világ egyik legnagyobb acélgyárának alapítójaként is ismert férfi 1928-as sérülése után orvosa javaslatára kezdte el használni a szert, két éven át legalább napi három üveggel fogyasztva belőle. Két évvel később elkezdtek kihullani a fogai, és állkapcsa jó részét is elvesztette. A helyzet a későbbiekben csak romlott, szervezete 1932-ben adta fel a harcot.
Orvosa szerint nem rádiummérgezés, hanem egy egyszerű vérrög okozta a halálát, sőt, a szert ő maga és további legalább egy tucatnyi páciense is használja, minden gond nélkül.
A legtöbb veszélyes összetevő egy szerben képzeletbeli díjának birtokosa, az Ascatco
Fotó: The National Museum of American History
Az Ascatco nevet viselő amerikai szer összetevői közt az arzén, sztrichnin, és ópium is megtalálható.
Fotó: Slightlywarped
Az energiát adó kúp
Fotó: ORAU
“Gyenge, elcsüggedt emberek! A rádiumos kúpok használatával túlcsordul majd Önökben az energia!” – ezzel a szöveggel hirdette a denveri Home Products Company a harmincas évek folyamán gyártott, rádiumot és kakaóvajat tartalmazó végbélkúpjait, amelyek egy tizenöt napos kúra keretein belül próbáltak meg segíteni a fáradt férfiakon. Valószínűleg kevés sikerrel.