Nagyvilág
ENSZ BT (Array)

Nem fogják kitalálni, hogyan mondják az oroszok, hogy népirtás

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

újságíró. 2015. 07. 08. 07:00

Szerintük Srebrenicát egyébként nem szabad annak hívni, és ha az ENSZ BT esetleg szavazna ilyesmiről, akkor ők vétózni fognak.

Korábban a témában:

Elhalasztotta az eredetileg keddre tervezett szavazást az ENSZ Biztonsági Tanácsa a srebrenicai tömegmészárlást népirtásnak nevező brit határozatjavaslatról, miután Oroszország arról tájékoztatta a BT tagjait, hogy voksolás esetén megvétózza a dokumentumot.

Bosznia-Hercegovina ENSZ-nagykövete, Mirsada Colakovic az AP amerikai hírügynökségnek azt mondta, Moszkva kedden reggel tájékoztatta a BT többi tagját vétózási szándékáról.

Az AP diplomáciai forrásai szerint Samantha Power amerikai nagykövet – aki annak idején újságíróként maga is szemtanúja volt a boszniai háborúnak – , valamint Vitalij Csurkin orosz képviselő részvételével egyeztetések folynak a határozattervezet szövegével kapcsolatos nézeteltérések elsimítására.

A 20 éve történt srebrenciai mészárlásról megemlékező határozatjavaslat kapcsán egy hete alakult ki vita a BT tagjai között. A brit tervezet értesülések szerint a legsúlyosabb jelzőkkel ítéli el a Srebrenicában történteket, és emlékeztet arra, hogy a délszláv háborús bűnöket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék 2004-ben, az ENSZ Nemzetközi Bírósága pedig 2007-ben már kimondta, az 1995. júliusi vérengzés genocídium volt.

Oroszország ezzel szemben egy jóval visszafogottabb hangnemű rivális határozattervezetet köröztetett a BT-tagok között, amely nem használja a népirtás szót, csupán “a volt Jugoszlávia területén történt konfliktusokban különböző etnikai vagy vallási hátterű személyek ellen elkövetett, a nemzetközi közösség számára aggodalomra okot adó bűncselekményekről” beszél.

Az Oroszországhoz a közös vallás miatt közel álló Szerbia nem ismeri el, hogy népirtás történt volna Srebrenicában, a hivatalos belgrádi álláspont szerint a háborús bűncselekményeket “a szerbek nevében egyes konkrét személyek követték el”. Belgrád élesen kikelt a brit határozattervezet ellen, és a szerb vezetés diplomáciai úton próbálta megakadályozni annak elfogadását.

Srebrenica az 1992-1995-ös boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a békefenntartók szeme láttára mintegy nyolcezer férfit, köztük kiskorúakat hurcoltak el, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó:24.hu/Karancsi Rudolf
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.