Nagyvilág
Prága (Array)

A csehek többsége igazságosnak tartja a németek kitelepítését

Kerner Zsolt
Kerner Zsolt

újságíró. 2015. 05. 20. 14:14

És ezért nem is akarnak bocsánatot kérni. Sőt, a vagyont sem adják vissza.

Elkerülhetetlennek és igazságosnak tartja a csehek többsége a szudétanémetek második világháború utáni kitelepítését Csehszlovákiából. A csehek emiatt nem szándékoznak bocsánatot kérni, és az akkor elkobzott német vagyont sem akarják visszaadni. Ugyanakkor a társadalom többsége elítéli azokat az erőszakos cselekményeket, amelyek a kitelepítést kísérték, derült ki egy országos felmérésből, amelynek eredményét szerdán hozták nyilvánosságra.

Az NMS Market Research ügynökség és a Nemzet Emlékezete (Pamet národa) társaság felméréséből kiderült, hogy a szudétanémetek kitelepítésének témája továbbra is élő a cseh társadalomban. A megkérdezettek kétharmada úgy véli, hogy a 70 éve kitelepített németek továbbra is azon vannak, hogy visszaszerezzék elveszett vagyonukat, és ezzel az igyekezetükkel a jövőben sem hagynak fel.

A felmérésben részt vevők 70 százaléka azt az álláspontot képviseli, hogy a németek háború utáni kitelepítése elkerülhetetlen volt, 61 százalékuk pedig igazságosnak minősítette az akciót. Valamiféle vagyoni kárpótlást az emberek 82 százaléka nem tart szükségesnek, és 60 százalék szerint a kitelepítésekért a cseheknek nem kell bocsánatot kérniük. Ennek ellenére a kitelepítések idején a németek ellen elkövetett erőszakot a csehek 78 százaléka igazságtalannak minősítette.

A Nemzet Emlékezete szerint ma mintegy 40 ezer német él Csehországban. “Nyilvánvaló, hogy a kitelepítés témája továbbra is megosztja a cseh társadalmat. Ugyanakkor felnövőben van az a generáció, amelynek számára a kitelepítés elfogadhatatlan” – mutatott rá Mikulás Kroupa, a Nemzet Emlékezete társaság alapítója.

A II. világháború befejezése után a korabeli csehszlovák vezetés a németeket és a magyarokat kollektív módon háborús bűnösnek nyilvánította, elvette állampolgárságukat, megfosztotta őket vagyonuktól, és ki akarta telepíteni az országból. Az 1945 augusztusában Potsdamban lezajlott nagyhatalmi konferencia azonban a csak a mintegy hárommillió német kitelepítését hagyta jóvá, a magyarokét nem. Ezt követően a korabeli csehszlovák vezetés a mintegy félmilliós szlovákiai magyarságot belső, csehországi kitelepítésekkel, reszlovakizációval, illetve csehszlovák-magyar lakosságcserével kívánta felbomlasztani.

Az 1989-es rendszerváltás óta a cseh politika csak a szudétanémetek kérdésével foglalkozik, a magyarokéval nem. Általános cseh vélemény szerint a magyarok háború utáni üldöztetésének kérdése ma, Csehszlovákia felbomlása után Pozsony hatáskörébe tartozik.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Bengaluru, 2018. április 18.
Gyertyás virrasztáson vesz részt egy nő egy csoportos nemi erőszak és gyilkosság áldozatául esett nyolcéves indiai lány emlékére Bengaluruban (korábban Bangalor) 2018. áprlilis 17-én. A nomád törzsben élő lány 2018 januárjában halt erőszakos halált az észak-indiai Dzsammu állam Kathua körzetében. (MTI/EPA/Dzsagadis Nv)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.