Nagyvilág
dna (dna)

Beelőzhet minket Románia

A korrupcióellenes ügyészségtől retteg a román politikai-üzleti elit. A vádhatóság rekordszámú vezető politikust juttatott börtönbe tavaly. Már a kormányfő és a volt elnök családját is utolérte az igazságszolgáltatás.

Korábban a témában:

Laura Codruta Kövesi nem szereti a felhajtást maga körül. A New York Times egy tavalyi riportjában csendes, visszafogott hölgynek festi le, aki munka után szeret moziba járni és kosárlabdázni. „Teljesen normális életet élek”- mondja a román korrupcióellenes hivatal (röviden DNA) sepsiszentgyörgyi születésű főügyésze, nyilvánvalóan szerénységből, hiszen az elmúlt évben a román közélet egyik főszereplőjévé vált. 2013-as kinevezése óta a DNA elszabadult ágyúgolyóként kezdte meg a román politikai-gazdasági elit korrupciós ügyeinek feltárását. Nem csoda, hogy Kövesit mindenhova testőrök kísérik, bukaresti irodája előtt pedig tv-stábok várják, hogy ki lesz a következő politikus, akit bevisznek kihallgatásra.

Laura Codruta Kövesi (Laura Codruta Kövesi)Laura Codruta Kövesi
Forrás: Facebook

Vannak, akik 1989-óta nem látott politikai földrengésről beszélnek Romániában, és ez a DNA 2014-es eredményei alapján nem tűnik túlzásnak. Soha nem indult még olyan sok magas rangú politikus és köztisztviselő ellen korrupciós eljárás, mint tavaly. 1138 személy, köztük 7 bíró, 13 ügyész, 24 polgármester, öt parlamenti képviselő, két ex-miniszter és egy volt miniszterelnök ellen ítélet is született, ami rekordnak számít. Több mint 300 millió eurót foglaltak le, amelyből a főügyész szerint egy évre fedezni lehetne a román orvosok fizetését.

Klaus Johannis, a tavaly novemberben megválasztott államfő szerint Románia a DNA tevékenységének köszönhetően lassan modellországgá válik Kelet-Európában a korrupcióellenes harc terén és ezzel a véleményével nincs egyedül. Az Európai Bizottság alelnöke, Frans Timmermans januárban biztatónak nevezte a román igazságszolgáltatás növekvő profizmusát, és leszögezte: Románia jó úton halad.

Senki sincs biztonságban

A román közvélemény egészen a közelmúltig úgy gondolta, van a politikai és üzleti elitnek egy rétege, amely érinthetetlen az igazságszolgáltatás számára. A legtöbben tehetetlennek érezték magukat a magas szintű korrupcióval szemben. Ez a hozzáállás kezd megváltozni, köszönhetően a DNA-nak.

Romániában már 13 éve létezik korrupcióellenes ügyészség, de csak a 2005-ös újraszervezésekor vértezték fel a magas szintű korrupció ellenes harchoz szükséges hatáskörökkel. Azóta a DNA kizárólag a 10 ezer euró feletti megvesztegetésekben, illetve a 200 ezer eurónál nagyobb kárt okozó ügyekben illetékes. Az Európai Bizottság szerint a reformnak köszönhetően 2007-től kezdve jelentősen megnőtt a magas rangú politikusok és bírók elleni eljárások száma. Az uniós végrehajtó szerv külön dicsérte a DNA-t, amiért politikai oldaltól függetlenül indította el a nyomozásokat. Egy 2012-es jelentésben már a korrupcióellenes ügyészség tevékenységét nevezték az egyik legjelentősebb előrelépésnek Romániában az ország EU-csatlakozása óta. A román közvélemény akkor kezdte igazán felkapni a fejét, amikor a DNA az igazi nagykutyákat vette a célkeresztjébe.

A sérthetetlenség mítosza azután kezdett eloszlani, hogy 2012-ben megszületetett az első bírósági ítélet a már hosszú ideje korrupcióval gyanúsított Adrian Nastase volt miniszterelnök ellen. A szociáldemokrata ex-kormányfő illegális kampányfinanszírozás miatt két év börtönt kapott, majd miután 2013 márciusán kiengedték, egy másik korrupciós ügyben újabb négy év szabadságvesztésre ítélték. Jó magaviselete miatt tavaly augusztusban szabadulhatott.

Nastase börtönbüntetése egyértelmű üzenet volt a román politikai elitnek: mostantól senki sincs biztonságban.

Talán még a Nastase-ügynél is nagyobb sajtóvisszhangot kapott, amikor Románia egyik leggazdagabb emberét, a médiamágnás-politikus Dan Voiculescut tavaly augusztusban 10 év börtönre ítélték törvénytelen privatizáció és pénzmosás miatt. A második legnagyobb román médiabirodalom tulajdonosa korábban szintén a sérthetetlenek közé tartozott, a DNA már 2007-óta nyomozott utána, de csak 2013-ban akadt a vádhatóság horgára.

Voiculescu válaszul médiaháborút indított a korrupcióellenes ügyészség hírnevének befeketítése érdekében. A tulajdonában lévő sajtótermékek egyszerre bélyegezték fasisztának és sztálinistának Kövesit, az egyik legnézettebb tv-adó, az Antena 3 pedig a Securitate-hoz, vagyis az egykori kommunista titkosszolgálathoz hasonlította a DNA-t. Az utolsó csepp az volt, amikor maffiakapcsolatokkal és kenőpénz elfogadásával is meggyanúsították a főügyészt, amiért Kövesi végül pert indított rágalmazás miatt.

A másfélmilliárd eurós vagyonnal rendelkező Voiculescu rács mögé zárása a korrupt román üzleti vezetőknek küldött erős üzenetet: nem számít mennyi pénzed és befolyásod van, az igazságszolgáltatás elől nem menekülhetsz.

2014-ben nyilvánvalóvá vált az is, hogy a korrupcióellenes hatóság nincs az épp regnáló kormány vagy államfő befolyása alatt. Ezt egyrészt onnan lehet tudni, hogy sorra követték egymást a volt és jelenlegi kormánytisztviselők elleni eljárások, függetlenül attól, hogy az illető szociáldemokrata, konzervatív-liberális vagy épp RMDSZ-es volt.

Tavaly összesen 12 hivatalban lévő, illetve ex-miniszter ellen indult nyomozás. Sokan közülük a nagy sajtóvisszhangot kapott Microsoft-ügyben érintettek. A MicrosoftGate néven elhíresült botrány egyik főszereplője a volt turisztikai miniszter, Elena Udrea, aki tavaly Traian Basescu volt államfő pártjának színeiben indult az elnöki posztért. A gyanú szerint a mindig feltűnően elegáns, Louis Vuitton táskákkal mutatkozó ex-miniszter volt férje, Dorin Cocos működtette azt a megvesztegetési hálózatot, amelyben volt kormánytagok kenőpénzért cserébe a piaci árhoz képest jelentősen magasabb összegért vettek állami iskolák számára szoftver licenszeket.

Elena Udrea (Elena Udrea)Elena Udrea
Fotó: Europress/AFP/Daniel Mihailescu

A DNA szerint a rendszer a Microsoft tudta nélkül működött, Elena Udrea viszont vastagon profitálhatott volt férje ügyleteiből. Erre utal, hogy az ügyészség szerint az ex-miniszter nem tud elszámolni a vagyonnyilatkozatában szereplő, 2009 és 2013-között vásárolt nagy értékű ingatlanjaival. Udrea ellen – akit korábban az egyik legbefolyásosabb román politikusként tartottak számon – közben egy másik közbeszerzési ügyben, illetve egy ökölvívógála szervezésével kapcsolatban is korrupciós eljárás indult.

Elena Udrea esete azért is érdekes, mert köztudottan Basescu bizalmasa volt. Korábban sokan ezt feltételezték Laura Kövesiről is, hiszen a volt államfő nevezte ki a korrupcióellenes hatóság élére. Aztán tavaly nyáron Basescu öccse is a DNA látókörébe került, és eloszlottak a főügyész függetlenségével kapcsolatos kételyek. Mircea Basescut azzal vádolta meg a korrupcióellenes ügyészség, hogy több százezer euró kenőpénzt fogadott el egy maffiafőnök családjától az igazságszolgáltatás befolyásolásáért cserébe. A volt államfő azzal védekezett, hogy nem tartozik felelősséggel testvére ballépéseiért.

Hasonló helyzetbe került a jelenlegi kormányfő, a szociáldemokrata Victor Ponta is – aki egyébként Basescu legnagyobb riválisa volt. A Kövesi vezette ügyészség a kormányfő sógora, Iulian Hertanu ellen indított eljárást, mert a gyanú szerint üzlettársaival együtt majdnem kétmillió euró uniós támogatást sikkasztott el egy közbeszerzésnél. Az ügyben Ponta édesanyját is beidézte a DNA, mivel az asszonynak öt százalékos részesedése van Hertanu egy másik cégében. Az elnöki ambíciókkal is rendelkező miniszterelnök – aki két éve már megúszott egy bűnvádi eljárást doktori disszertációjának plagizálása kapcsán – tagadja, hogy bármi köze lenne az ügyhöz, és politikai támadásról beszél.

DNA for president

Miközben a megvádolt köztisztviselők politikai boszorkányüldözésről beszélnek, a választók kezdik elhinni, hogy végre tényleg megkezdődött a hírhedten korrupt román közszféra megtisztítása. A DNA-t mára valódi kultusz övezi, különösen a román fiatalok körében. A tavalyi elnökválasztás előtti tüntetések egyik szlogenje például az volt, hogy „DNA-t az elnöki posztra”. Laura Kövesi jó eséllyel indulhatott volna a választáson: a korrupcióellenes ügyészség kétszer akkora népszerűségnek örvend, mint a kormány, és 55 százalékos támogatottságával a negyedik legnagyobb bizalommal övezett intézménnyé vált az egyház, a hadsereg és a biztonsági szolgálatok után.

Fotó: Europress

A korrupcióellenes hivatal olyannyira megkerülhetetlen tényezővé vált, hogy népszerűségéből azok is próbálnak profitálni, akik korábban a leghevesebb kritikusai közé tartoztak. Victor Ponta például, aki a kormánya elleni nyomásgyakorlás eszközének tartotta Kövesi kinevezését, néhány hete már a DNA eredményeivel házalt Washingtonban, hogy befektetőket vonzzon Romániába. A kormányfő egy interjúban még azt is kijelentette, hogy valójában ő javasolta Kövesit a főügyészi posztra.

Bár a DNA eredményei bizakodásra adnak okot, a külföldi befektetők, Brüsszel, Washington és nem utolsó sorban a román választók kételyeinek teljes eloszlatásához az kellene, hogy Kövesi ugyanolyan lendülettel és vakmerőséggel folytassa munkáját, mint tavaly. Ebben az esetben Romániának lehet esélye arra, hogy lemossa magáról az Európai Unió egyik legkorruptabb országa bélyeget. Ehhez persze az sem ártana, ha a korrupcióellenes ügyészség munkáját nem próbálná ellehetetleníteni a román politikai elit. Biztató jel, hogy a Ponta-féle amnesztiatörvény, amely lényegében mentőövet dobott volna a korrupt politikusoknak tavaly novemberben – vélhetően uniós és amerikai nyomásra – elbukott a bukaresti parlamentben.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

German-born rocket pioneer Dr Wernher von Braun (1912 - 1977).    (Photo by Evening Standard/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.