Komoly össztűzre számíthat Orbán Viktor azzal, hogy meghívta Vlagyimir Putyint – írja a RIA Novosztyi egyk aloldalán található elemzés. Az orosz elnök látogatása választ adhat arra a kérdésre, hogy Magyarország létezhet-e önfenntartó gazdaságként.
A hírportál emlékeztet arra, hogy Orbán pályafutása nem éppen oroszbarátként indult: Soros György pénzén végezte tanulmányait, antikommunista szervezetben kezdett politizálni, nyilvánosan követelte az orosz csapatok kivonását.
Ehhez képest ma már az „oroszok útitársaként” hivatkozik rá a nyugati liberális sajtó. Az elemzés szerint mindez nem személyes szimpátiák miatt változott meg – Orbánnak több komoly oka is van, hogy így viselkedjék: ez a magyar nemzeti érdek, lévén, hogy az „erős országok gyengék feletti uralkodását biztosító Európai Unióban” Magyarország soha nem lesz jelentős politikai és gazdasági tényező; és akkor még nem is beszéltünk az energiahelyzetről.
Leállítani az ukránokat
A másik ok, hogy Ukrajnával szomszédos országról van szó, így az Orbán-kormány nem teheti meg, hogy nem vesz tudomást arról, ami a határ túloldalán történik.
A Novosztyi elemzése ezen a ponton kissé leegyszerűsíti az ukrán helyzetet, és átmegy a második világháború és a jelenkor ukrán nacionalistái közötti párhuzam ecsetelésébe. A szerző szerint anno a zsinagógák felgyújtása és az odesszai szakszervezeti székház 2014-es lángba borítása között nincs különbség; az ukrán nacionalistákat tehát le kell állítani, ez „összeurópai érdek”.
Idegen érdekeket kiszolgáló Európa
Az elemzés szerint Orbánnak személyes érdeke is fűződik a Putyin-látogatáshoz, hiszen Magyarországon – és Európában is – sokak számára az orosz elnök jelképezi a hatékony nemzeti vezetőt; és úgy vélik, ilyen erős kézre lenne szükség más országokban is; az európai politikusok „parazita osztálya” helyett olyan vezető kell, mint Putyin, „aki nem menekül a problémák elől, hanem igyekszik aktívan megoldani azokat”.
A cikk szerzője leszögezi: az orosz elnök látogatása nemcsak a pénzről és az energiaellátásról szól, hanem arról is, hogy a két vezető jóvoltából új erőre kaphat-e az európai politika, és egyben marad-e a kontinens, vagy sikerül új vasfüggönnyel elválasztani az országokat, és az „idegen érdekeket kiszolgáló” Európa végleg perifériára szorul.
