Nagyvilág

Nem sokáig bírta a svéd kormány

stefan löfven (stefan löfven)
stefan löfven (stefan löfven)

Előre hozott választásokat jelentett be márciusra a svéd miniszterelnök szerdán, miután a parlament elutasította mindössze két hónapja hivatalban lévő kisebbségi kormánykoalíciója költségvetési tervezetét.

A büdzsé leszavazása “alapvetően átrajzolta a politikai térképet”. Az előre hozott voksolás “lehetővé teszi a választók számára, hogy döntést hozzanak ezen új politikai helyzet tükrében” – mondta Stefan Löfven szociáldemokrata kormányfő.

Több mint 50 éve nem volt erre példa

A voksolás hivatalos elrendelésével Löfvennek december 29-ig várnia kell, miután a svéd alkotmány szerint nem lehet ennél hamarabb újabb választást kiírni. Legutoljára 1958-ban fordult elő Svédországban, hogy előre hozott választásokat tartottak.

A válságért Löfven a parlamenti mandátumok 10 százalékát birtokló szélsőjobboldali Svéd Demokraták pártot okolta, amely szerinte “ki akar ütni minden kormányt, amely nem úgy táncol, ahogy ők fütyülnek”. “Készek vagyunk számos párttal együttműködni. Egyetlen párt van, amellyel nem merülhet fel az együttműködés, ez pedig a Svéd Demokraták. Nem hagyhatom, hogy a Svéd Demokraták diktálják a feltételeket” – mondta a kormányfő.

Kormányozhatatlanná tennék az országot

A bevándorlásellenes Svéd Demokraták korábban azt ígérték, hogy kormányozhatatlanná teszik az országot, amíg nem teljesülnek követeléseik. Elsősorban a jelenlegi liberális bevándorlási törvények drákói szigorítását akarják elérni, és 90 százalékkal csökkenteni akarják a Svédországba érkező menekültek számát.

Jelenleg a 349 fős stockholmi törvényhozásban a 49 képviselővel bíró Svéd Demokraták számítanak a mérleg nyelvének. A szociáldemokraták és a zöldek kormánykoalíciója ugyanis csupán 138 mandátumot birtokol, és a kabinetet olykor kívülről támogató volt kommunista Baloldali Párttal együtt is csak 159 baloldali szavazatra számíthat. A négy jobbközép ellenzéki párt 141 hellyel bír.

Megfigyelők mindenesetre figyelmeztettek: nem valószínű, hogy a március 22-re kiírt voksolás stabil kormánytöbbséget hozhatna akár Löfven baloldali koalíciójának, akár a jobbközép ellenzéknek.

A Reuters hírügynökség értékelése szerint a legutóbbi választások azt jelezték: a svédek megosztottak, s egyrészt aggódnak a jóléti állam fenntarthatóságáért az utóbbi évek jobboldali adócsökkentései után, másrészt azonban nem hisznek a szociáldemokraták magasabb állami kiadásokat, egyúttal magasabb adókat ígérő politikájában. A hírügynökség szerint bár a mostani belpolitikai válság megtépázta az európai gazdasági nehézségek közepette a politikai és fiskális stabilitás mintaképének tartott Svédország képét, de az alacsony svéd államadósság és az erős gazdasági növekedés fényében vélhetően rövid távon nem fogja komolyabban éreztetni hatását a politikai bizonytalanság.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik