A világszervezet emberi jogi bizottsága arra kérte a Biztonsági Tanácsot, hogy vitassa meg az észak-koreai emberi jogi visszaélésekről szóló beszámolókat és fontolja meg a felelősök nemzetközi bíróság elé állítását. A határozat azt is javasolja, hogy hozzanak szankciókat az emberiesség elleni bűnök elkövetői ellen.
A határozat ellen voksolt a Biztonsági Tanács két állandó tagja is, Kína és Oroszország. Kína azzal érvelt, hogy nem a Biztonsági Tanács a megfelelő fórum az emberi jogokkal kapcsolatos vitákra.
Az ENSZ-határozat kiindulópontja az a februári jelentés volt, mely fogolytáborok működtetéséről, százezres nagyságrendű bebörtönzöttről, módszeres kínzásról, éheztetésről, nemi erőszakról és gyilkosságokról szól. Ezeket olyan politika alapján követték el, melyek az állam legmagasabb szintjein folynak – írja az MTI.
Az észak-koreai ENSZ-nagykövet, Szin Szo Ho kiszámíthatatlan következményekkel fenyegetőzik. Azt mondta, hogy országának már nincs oka tartózkodni az atomkísérletektől, az emberi jogokról pedig nem akarnak párbeszédet folytatni az Európai Unióval, amit Amerika talpnyalójának nevezett.
A határozat egyébként inkább csak jelképes jelentőségű, mert növeli ugyan az országra nehezedő nyomást az emberi jogi helyzet javítása érdekében, de annak, hogy valós nemzetközi büntetőeljárás indulhasson, kicsi a valószínűsége.
