Az EU-tagországok külügyminiszterei hétfőn 21 főt – 13 oroszországi orosz, valamint 8 krími oroszbarát tisztségviselőt – helyeztek erre a feketelistára. Az új nevekről Herman Van Rompuy, a tagországok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács elnöke nem árult el többet, mindössze annyit mondott, hogy a tagállamok uniós nagykövetei pénteken öntik végső formába a jogszabályt, és az új nevek között vannak “igazán magas rangúak” is – írja az MTI
Van Rompuy azt is megerősítette, hogy az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői úgy döntöttek: lemondják a következő, júniusra tervezett EU-orosz csúcstalálkozót, és a tagállamok kétoldalú csúcstalálkozói is elmaradnak Oroszországgal.
Messzemenő következmények
“Ha a konfliktust nem sikerül békés eszközökkel rendezni, vagy ha Oroszország bármilyen lépést tesz Ukrajna destabilizálására, annak messzemenő következményei lesznek” – közölte a volt belga miniszterelnök, ám erről mindössze annyit árult el, hogy széles körű gazdasági büntetőintézkedésekről lesz szó, ahogyan arról két héttel ezelőtti rendkívüli csúcstalálkozójukon megállapodtak az uniós vezetők.
Az Európai Tanács elnöke nem árult el sokkal többet arról, minek kell történnie ahhoz, hogy az EU a vagyonbefagyasztások és beutazási tilalmakat követően e harmadik szakaszába léptesse a Moszkvával szembeni szankciókat. Mint fogalmazott, az Európai Unió nem fogja egyszerre minden lapját kiteríteni; bármi történik is, bármilyen incidensre kerül sor, meg fogják vizsgálni, hogy az kimeríti-e azt a mértéket, amely indokolja a széles körű gazdasági büntetőintézkedések alkalmazását.
Van Rompuy azt is bejelentette: a tagállamok vezetői hivatalosan felhatalmazást adtak az Európai Bizottságnak arra, hogy vizsgálja meg, a gazdaság mely területein milyen szankciókat lehet alkalmazni Oroszországgal szemben, és azok milyen hatást érnének el.
Nem öncélúak a szankciók
“A szankciók nem a megtorlást szolgálják, hanem a külpolitika eszközei, nem öncélúak, hanem valamilyen cél elérését szolgálják. A mi célunk, hogy feltartóztassuk Oroszország lépéseit Ukrajnával szemben, hogy helyreállítsuk Ukrajna szuverenitását, ehhez pedig tárgyalásos megoldásra van szükség” – fejtette ki az Európai Tanács elnöke.
Herman Van Rompuy egyúttal további alkotmányos reformot sürgetett Ukrajnában, s világossá tette, hogy a kijevi kormánynak minden érintett nézőpontját figyelembe kell vennie, mert Ukrajna “sokszínű nemzet”, továbbá tiszteletben kell tartani az országban élő összes nemzeti kisebbség jogait.
Az EU állam- és kormányfőinek testülete mielőbbi megállapodást sürget egy ukrajnai EBESZ-misszióról, egyúttal pedig felkéri az EU külügyi főképviselőjét, hogy dolgozza ki, az unió hogyan vehet részt ebben. Ha pedig nem sikerül egyezségre jutni egy EBESZ-misszióról, az EU saját küldöttséget indít majd Ukrajnába – tudatta Van Rompuy.
“Mindannyiunknak meg kell őriznünk a hidegvérünket. A cél a konfliktus enyhítése és a politikai megoldás a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett” – hangoztatta.
Világos megfogalmazás
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke arra az álláspontra helyezkedett, hogy a tagállamok vezetői nagyon világosan fogalmaztak az este folyamán elfogadott zárónyilatkozatban: arra kérik a bizottságot, hogy vizsgálja meg a Krím annektálásának jogi következményeit és “tegyen javaslatot gyorsan alkalmazható gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi korlátozásokra a Krím vonatkozásában”.
A bizottság elnöke arra is kitért, hogy a végrehajtó testület lehetséges célzott intézkedéseket készít elő arra az esetre, ha “Oroszország bármilyen további lépést tesz Ukrajna destabilizálására, ami további messzemenő következményekkel lenne a kétoldalú kapcsolatokra a gazdaság területeinek széles skáláján az Európai Unió és az Oroszországi Föderáció között”. Ezek a célzott intézkedések Barroso szerint világossá tehetik Moszkva számára, hogy lépései elfogadhatatlanok.
