William Hague a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában – arra a riporteri kérdésre, hogy Putyin „hazudik-e”, amikor azt mondja, hogy az orosz hadsereg nincs jelen a Krímben – kijelentette: „egyértelműen orosz katonák” vannak a térségben.
„Orosz (katonai) felszereléssel ellátott embereket látunk, akiken nincs feltétlenül (azonosító) jelzés, de minden bizonyíték arra vall, hogy orosz katonákról van szó” – mondta Hague.
Oroszország marad a G8-ban?
Hague kitérően válaszolt arra a kérdésre, hogy Oroszországot kizárhatják-e a legnagyobb ipari gazdaságok alkotta G8-csoportból. Kijelentette: a csoport hét nyugati tagja, vagyis a G7-országok „minden további nélkül” tarthatnak találkozókat egymás között is.
Felidézte, hogy a júniusra tervezett oroszországi G8-csúcs előkészületi tárgyalásait már felfüggesztették. Hague szerint, ha az ukrajnai válságban nem történik diplomáciai előrelépés, akkor „egyértelműen a lehetőségek között van” a csúcstalálkozó végleges lemondása is.
Putyin szerint rendben van a kírmi döntés
A nemzetközi jogon alapszik és a terület lakosságának törvényes érdekeit képviseli a Krími Autonóm Köztársaság vezetésének az a döntése, hogy a félsziget Oroszországhoz csatlakozásához – közölte az orosz államfő uniós vezetőkkel folytatott telefonbeszélgetése során, amelyről a Kreml sajtóosztálya vasárnap adott ki tájékoztatót.
Vlagyimir Putyin Angela Merkel német kancellárral és David Cameron brit kormányfővel vitatta meg a Krím félsziget parlamentjében csütörtökön hozott elvi határozatot. Az orosz államfő arra is felhívta Angela Merkel és David Cameron figyelmét, hogy a jelenlegi kijevi hatalom semmilyen intézkedést nem tesz a “szélsőségesen nacionalista és radikális erőknek a fővárosban és számos ukrajnai régióban tapasztalt tombolása ellen”.
A moszkvai tájékoztatás leszögezi, hogy “a történtek értékelésében meglévő különbségek ellenére, (az orosz államfő, a német kancellár és a brit kormányfő) kifejtették, hogy mindannyian érdekeltek a feszültség továbbterjedésének megakadályozásában és a helyzet mielőbbi rendezésében”.
Németország szerint a tervezett népszavazás a Krím félsziget hovatartozásáról ellentétes az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi joggal. A német kormány közleménye szerint Angela Merkel a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetésben sajnálatát fejezte ki azért, hogy továbbra sem sikerült előrelépni az ukrán válságban közvetítő nemzetközi összekötő csoporttal kapcsolatban. Merkel hangsúlyozta, hogy sürgősen érdemi eredményre kell jutni az összekötő csoport megalakításának ügyében.
Vasárnap este Andrij Descsicja ideiglenes ukrán külügyminiszter az 1+1 helyi televíziónak adott interjújában azt mondta: az ukrán kormány abban bízik, hogy március 17-én vagy 21-én aláírják az Ukrajna és az Európai Unió közötti társulási és szabadkereskedelmi megállapodás politikai részét.
1,1 milliárd rubelt küldenek a Krímnek
Moszkva mintegy 1,1 milliárd rubelt (6,7 milliárd forintot) folyósít az ukrajnai Krími Autonóm Köztársaságnak – közölte vasárnap egy orosz parlamenti képviselő Szimferopolban.
Az orosz kormány nagyszabású, nagyjából 40 milliárd rubeles (247,1 milliárd forint) keretet szándékozik biztosítani a Krím félsziget infrastrukturális és ipari fejlesztéseire – mondta Pavel Dorogyin, az orosz Állami Duma ipari bizottságának alelnöke az Interfax orosz hírügynökség szerint.
“Mindenekelőtt a védelmi ipar és a szerszámgépipar támogatásáról, valamint a tengeri flotta, az orosz Fekete-tengeri Flotta egységeinek karbantartásáról van szó. Ezek kézzelfogható intézkedések” – tette hozzá.
Washington nem fogja elismerni a Krím Oroszországhoz való csatlakozását
A többségében oroszok lakta Krímben március 16-án tartanak népszavazást arról, hogy az Ukrajnához tartozó félsziget Oroszország részévé váljon-e.
Tony Blinken helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó a CNN amerikai hírtelevízióban kijelentette, hogy Oroszország fokozott nemzetközi nyomás alá kerül majd a krími népszavazás eredményeképpen.
Vasárnap jelentette be a Fehár Ház, hogy az Egyesült Államokba látogat a jövő héten az ukrán miniszterelnök, hogy megvitassa az Ukrajna délkeleti részén fekvő Krím félsziget miatt Oroszországgal kialakult feszült helyzetet. Arszenyij Jacenyukkal szerdán találkozik Barack Obama amerikai elnök.
“Az Egyesült Államokba utazom, hogy magas szintű találkozókon vitassam meg a bilaterális és multilaterális kapcsolatainkban kibontakozó feszült helyzet megoldását” – mondta Jacenyuk ukrán kormányfő Kijevben, a vasárnapi kormányülés kezdetén. Hozzátette, hogy elutazása miatt a helyettese elnököl szerdán a minisztertanács ülésén.
Rasmussen követeli a csapatkivonást
A NATO főtitkára követeli az orosz csapatok visszavonását a Krím félszigetről. Anders Fogh Rasmussen a Bild című német lapnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy nem lehet megváltoztatni az európai határokat.
A NATO-főtitkár szokatlanul élesen bírálta Moszkvát a Krím félszigettel kapcsolatos politikája miatt. “Elvárjuk, hogy Oroszország teljesítse nemzetközi kötelezettségeit, vonja vissza csapatait (a Krímről) és ne ártsa bele magát az Ukrajna más régióiban zajló folyamatokba. A XXI. században senkinek sem szabad megpróbálni új határokat húzni Európa térképén” – mondta Anders Fogh Rasmussen.
Hozzátette, hogy Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel folytatott csütörtöki megbeszélésén biztosította partnerét arról, hogy “a NATO Ukrajna oldalán áll”. Az atlanti szövetség főtitkára nagyra értékelte, hogy a kijevi vezetés a válság békés megoldása mellett kötelezte el magát, és “az ukrán hadsereg a hatalmas nyomás ellenére visszafogott magatartást tanúsított”.
Kiemelte, hogy “a nemzetközi közösség latba veti diplomáciai és politikai súlyát a békés megoldásért. A NATO, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az Európai Unió és más szereplők közös erőfeszítéseket tesznek” a válság rendezéséért – mondta Anders Fogh Rasmussen.
Gáz van
Arra a kérdésre, hogy az ellenlépések közé tartozhat-e az orosz gázszállítási szerződések felmondása, illetve egy ilyen lépés nem okozna-e Nyugat-Európában is komoly fennakadásokat, William Hague azt mondta, hogy ez országról országra változó. Nagy-Britannia például földgázszükségletének hozzávetőleg egy százalékát vásárolja Oroszországtól, más országok azonban földgázigényük harmadát vagy még nagyobb hányadát szerzik be orosz forrásból, ezért jelenleg nem mondható ki, hogy „boldogulunk az orosz gáz nélkül is”.
Hague szerint ugyanakkor Moszkvának fel kell készülnie arra, hogy a beszerzési források bővítésére irányuló európai erőfeszítések nyomán „ez a helyzet változni fog”.
A brit külügyminiszter kizárta a külső katonai válaszlépés lehetőségét, hozzátette ugyanakkor, hogy Oroszország „súlyosan elszámította magát” a krími katonai akcióval.
Az ukrán hadsereg nem vonul a Krím felé, csak gyakorlatozik
Csupán gyakorlatoznak, de nincsenek olyan tervek, melyek az ország fegyveres erőit a Krím térségébe küldenék – idézte vasárnap Ihor Tenyuh ukrán védelmi minisztert az Interfax orosz hírügynökség.
A sajtónak az ukrán haderő mozgásait firtató kérdéseire – azzal összefüggésben, hogy Oroszország katonailag ellenőrzése alá vonta a Krímet – a miniszter azt felelte, hogy legfeljebb laktanyák és támaszpontok közötti mozgás érzékelhető, és azt is csupán a hadgyakorlatok indokolják.
„Nincs tervben a Krím felé vezénylés, a csapatok csak rutinfeladataikat végzik, ahogy fegyveres erők mindig is teszik” – mondta Tenyuh.
Elkergettek egy kelet-ukrajnai kormányzót
Több ezer oroszbarát tüntető rohamozta meg vasárnap a kelet-ukrajnai Luganszk városában a megyei adminisztráció székhelyét, majd elzavarták hivatalából a nemrég kinevezett kormányzót.
Mihajlo Bolotszkiht csupán egy hete helyezte a megyei adminisztráció élére Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán elnök. Vasárnap a kormányzó azonban a feldühödött tömeg szitkozódása közepette hagyta el a kormányzói hivatalt. A tiltakozók a tetőre kitűzték az orosz zászlót, és az épület előtt az orosz himnuszt énekelték.
Szintén az ország keleti részén fekvő Donyeckben, amely a Viktor Janukovics megbuktatott ukrán elnököt támogatók fellegvára, több ezer tüntető követelte az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló népszavazás kiírását. Emellett megakadályozták az ukrán egységért fellépők gyűlését, amelyen Vitalij Klicsko, az Ütés (Udar) párt vezetője is felszólalt volna.
Nincs több vonatjegy a Krím félszigetre
Meghatározatlan időre beszüntette a Krím félszigetre szóló vonatjegyek elővételi árusítását vasárnap az Ukrán Államvasutak (Ukrzaliznica), de az érvényes jeggyel rendelkező utasokat eljuttatja úti céljukba.
Az Ukrzaliznica sajtószolgálatának közlése szerint a Krím területére szóló vonatjegyek elővételben történő eladását a vasút „technikai okok” miatt szünetelteti. A krími célállomású vonatok menetrend szerint indulnak, és az érvényes jeggyel rendelkező utasokat elszállítják úti céljukba – áll a közleményben, amely szerint a vonatjegyek elővételi árusításának felújításáról a vasút előre értesíti az utazóközönséget.
Rusztam Tyemirgalijev krími miniszterelnök-helyettes vasárnap bejelentette, hogy a Krím és Oroszország közötti vasúti összeköttetés Ukrajna megkerülésével, az oroszországi Krasznodari területen át is megszervezhető. Mint mondta, arra készülnek, hogy a vonatszerelvényeket kompokkal Kubany-vidékre szállítják. Hozzátette, számítanak arra, hogy felgyorsul a Krímet a Kubany-vidékkel összekötő, a Kercsi-szoroson átívelő híd építése, és a krími lakosok kényelmesen utazhatnak Oroszországba.
Tyemirgalijev azt is közölte, hogy Kijev lekapcsolta az ukrán államkincstár krími részlegének számítógépes rendszerét, és zárolta az autonóm köztársaság számláit.
Az UkrStream.tv felvétele a Krímből:
Krími határőrposzt orosz kézen
Egy krími határőrposzt került orosz kézre, ráadásul egymás után építik ki az őrhelyeket a Perekopi-földszorosban – jelentette az Unian ukrán hírügynökség.
A forrás szerint egy oroszországi katonákból álló harmincfős csoport helyi idő szerint reggel hat órakor kerítette hatalmába az őrhelyet Csernomorszkoje faluban.
Ugyanez a hírügynökség arról is hírt adott, hogy a Krím félszigetet a szárazfölddel összekötő Perekopi-földszorosban az orosz katonák egymás után alakítják ki a határőrhelyeket.
Az interfax.ru hírportál vasárnap jelentette: a krími hatóságok a Krímet és Oroszországok közvetlenül összekötő vasútvonalakat akarják kiépíteni oly módon, hogy a sínek a Krím félszigetet a dél-oroszországi Krasznodari területtől elválasztó Kercsi-szoroson keresztül haladjanak, így azok a jövőben elkerülnék az ukrán területet.
Estére újabb katonai repülőteret zártak körbe oroszbarát, katonai egyenruhás fegyveresek – adta hírül az ukrán védelmi minisztérium. A 80 fős csapatot mintegy félszáz civil is támogatta. A repülőtér Szaki falu közelében van. Az egyenruhás megszállók elvágták a hozzá vezető utat, és a repülőtér leszállópályája mentén géppuskafészkeket alakítottak ki. A csupán botokkal felfegyverkezett civilek megpróbáltak betörni a légiirányítók épületébe – mondta az ukrán védelmi minisztérium szóvivője telefonon a Reuters brit hírügynökségnek.
Online webkamera a belbeki ukrán laktanya bejáratáról:
Ha harcoltok, az isten is megsegít!
Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő vasárnap kijelentette: “Ez a mi földünk, egy talpalatnyi sem fogunk átengedni belőle. Jobb, ha tudja ezt Oroszország és annak elnöke”. “Mindent megteszünk, hogy politikai és diplomáciai eszközökkel rendezzük a (krími) válságot” – mondta. Emlékeztetett: az Egyesült Államok és Nagy-Britannia garanciát vállalt Ukrajna területi épségéért, amikor 1994-ben ez a szovjet utódállam lemondott atomarzenáljáról. Kifejezte meggyőződését, hogy e két ország minden tőle telhetőt meg fog tenni Ukrajna függetlenségének megőrzéséért.
A Tarasz Sevcsenko ukrán költő és prózaíró születésének 200. évfordulójára összegyűlt tömeg előtt Olekszandr Turcsinov ideiglenes elnök Sevcsenko szavait idézte: „Harcoljatok – ha harcoltok, Isten is megsegít benneteket!” Az évforduló alkalmából több ezer ember gyűlt össze Kijevben Sevcsenko szobránál, ahol elénekelték nemzeti himnuszukat, majd egyperces néma csenddel adóztak a kijevi februári tüntetésekben életüket vesztők emlékének.
Az AFP szerint egyébként ugyanezen a napon Donyeckben Moszkva-barát tüntetők is egyperces néma csenddel emlékeztek meg a kijevi tüntetésekben meghalt – Viktor Janukovics volt elnök védelmét ellátni hivatott – rendfenntartókról. A Sevcsenko-évfordulóra Szevasztopolban utcára vonult mintegy kétszáz ukrán tüntető megemlékezését megzavarta mintegy száz Moszkva-barát aktivista, aki gumibotokkal felfegyverkezve megtámadta az ünneplők védelmére kirendelt rendfenntartó erőket.
