Lehallgatások: erre figyeltek a kémek

Az amerikaiak azt állítják: az ellenséges akciók meghiúsítása volt a lehallgatások és megfigyelések elsődleges célja. Az oroszok viszont azt kérdik: a bizalom megrendülése után ki fog hinni az amerikaiaknak?

Korábban a témában:

John Kerry – az elnökhöz, Barack Obamához hasonlóan – elismerte, hogy a lehallgatások során túl messzire mentek. „Ez nem fog megismétlődni” – hangsúlyozta. Az amerikai külügyminiszter ugyanakkor hozzátette: „Meghiúsítottuk repülőgépek lezuhanását, épületek felrobbantását és emberek megölését azzal, hogy jó előre tudtunk a gyilkos tervekről.”

Az NSA vezetője egy másik szemszögből világított rá a lehallgatásokra: „Amennyiben újra bekövetkezne egy, a szeptember 11-hez hasonló támadás, bennünket joggal hibáztatnának azért, hogy nem végeztük el munkánkat.”

Keith Alexander tábornok a lehallgatás technikáját is elmagyarázta: „Azt vizsgáljuk, hogy ki beszél a potenciális ellenséggel. Nem a beszélgetés vagy az e-mail tartalmát ellenőrizzük, hanem a beszélgetések hosszát, és a kommunikációs hálózatot térképezzük fel.”

A lehallgatási botrányt kirobbantó Snowden információi kétségtelenül csak szűrt orosz közvetítéssel láthattak napvilágot – Moszkva érdekeinek megfelelően. Erre utalnak Medvegyev miniszterelnök szavai is: „Ezek után ki fogja elhinni, hogy megszűnik a lehallgatás? Senki.”

Az internetes magánszférát is védenék

Pénteken a kémkedés elleni határozattervezetet terjesztett az ENSZ Közgyűlése elé az Egyesült Államok adatgyűjtési programjának két célpontja, Németország és Brazília pénteken – jelentette a Hír24 adását követően az MTI.

A határozattervezet emberi jogi elvekre hivatkozik, amelyek szerint tiltott az önkényes és törvénytelen beavatkozás a magánszférába. A tervezet szerint ugyanolyan védelemnek kell vonatkoznia az emberek magánszférájára az interneten, mint amilyennek a való világban is.

A határozattervezet nem említi konkrétan az NSA-t vagy az Egyesült Államokat, hanem általánosságban szól a kémkedésről. A ENSZ Titkárságához benyújtott dokumentum annak iktatását követően a Közgyűlés Emberi Jogi Bizottsága elé kerül, amely azt megtárgyalja, majd beterjeszti szavazásra.

A Közgyűlés határozatai – a Biztonsági Tanácséival ellentétben – nem kötelező érvényűek, de komoly politikai és erkölcsi súlyuk van, és ítéleteiben a Nemzetközi Bíróság is gyakran hivatkozik rájuk.

“A határozatnak vélhetően hatalmas támogatottsága lesz a Közgyűlésben, mivel senki sem szereti, hogy az NSA kémkedik utána” – mondta a Reuters brit hírügynökségnek korábban egy név nélkül nyilatkozó nyugati diplomata.

Ajánló logó (hír24 híradó, )

Tartsanak velünk minden este 7-től a STORY4-en!

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.