A népszavazásra bocsátandó szöveg – amely elindítójáról a Minder-kezdeményezés nevet kapta – jelentősen növelné a részvényesek jogát arra, hogy gátat szabjanak a túl nagy vezetői fizetéseknek és prémiumoknak.
Daniel Vasella, a Novartis gyógyszercég elnöke például 2011-ben 15 millió svájci frankot (12 millió euró) vett föl, Ernst Tanner, a Lindt és Sprüngli csokoládégyáré 10 milliót, Severin Schwan, a Roche gyógyszerkonszern feje 12,5 milliót, Paul Bulcke, a Nestlé élelmiszeripari cég főnöke pedig 11,2 milliót.
Ha a svájciak elfogadják a kezdeményezést – ami a felmérések alapján valószínű –, akkor az alpesi országnak lesz „a legmerevebb részvénytársasági joga a világon” – figyelmeztettek a javaslat ellenfelei, akik bizottságot is alakítottak az ellenkampány érdekében.
A névadó Thomas Minder szerint a nagy cégek főnökeinek extrém magas jövedelmei az igazgatótanácsok tétlenségével magyarázhatók. Az utóbbiak ugyanis képtelenek féken tartani a vezetői béreket. Ahelyett, hogy tartalékokat képeznének és – amint a törvény elő is írja – legalább 5 százalékos osztalékot juttatnának a részvényeseknek, csillagászati béreket ítéltek meg a vezetőknek mindenki más előtt.
Minder egyetlen megoldást lát e visszaélések megszüntetésére: a részvényesek dönthessenek a cégvezetés tagjainak javadalmazásáról.
