Nagyvilág

Hét év börtönt kapott Timosenko

Azzal vádolták, hogy 200 millió dolláros kárt okozott Ukrajnának. Szerinte Janukovics elnök így akar megszabadulni tőle.


Fotó: Northfoto

“2009 januárjában Julija Timosenko miniszterelnökként hatáskörét és törvényes előjogait bűnös célokra felhasználva olyan cselekedeteket követett el, amelyek egyértelműen meghaladták a jogait és a hatáskörét” – jelentette ki a bíró. Kirejev hangsúlyozta, hogy a szerződések súlyos – 1,5 milliárd hrivnyás (188 millió dolláros) – kárt okoztak a Naftohaz ukrán kőolaj- és gázipari vállalatnak.

Timosenko kitalált bűnügynek nevezte az ellene folyó pert. “Janukovics (Viktor Janukovics elnök) 1937-be megy vissza” – hangsúlyozta az ellenzéki politikus a Sztálin által vezényelt tisztogatásokra utalva az ítélethirdetés rövid szünetében újságírók előtt. “A Janukovics által megrendelt per és az ítélet a hatóságok gyengeségét mutatja” – hangoztatta.

“Ez egy klasszikus lincsbíráskodás. Az ügyet meghamisították. Semmilyen bizonyíték nincs a bűnösségemre. Már meg kellett volna hozniuk a felmentő ítéletet, és véget kellett volna vetniük Ukrajna megalázásának. A show azonban folytatódik” – ezekkel a szavakkal fordult a bírósághoz Julija Timosenko szeptember végén, perének egyik utolsó tárgyalásán.

A kijevi Pecserszki kerületi bíróságon június végén kezdődött meg az ellenzéki vezető pere. A főügyészség azzal vádolja Timosenkót, hogy 2009-ben hivatali hatalmával visszaélve Ukrajna számára előnytelen feltételek mellett kötötte meg az orosz-ukrán gázszállítási szerződéseket, és ezzel több mint 1,5 milliárd hrivnya, vagyis mintegy 200 millió dollár kárt okozott az államnak. Az ügyész hétévi börtönbüntetés kiszabását kérte, és azt, hogy Timosenkót tiltsák el három évre bizonyos tisztségek betöltésétől, továbbá sürgette az okozott kár megtérítésének elrendelését.

Az augusztus 5-e óta őrizetben lévő volt kormányfő mindvégig tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el. Azzal vádolja politikai ellenlábasát, Viktor Janukovics ukrán elnököt, hogy így akar megszabadulni tőle (a tavalyi elnökválasztáson szoros versenyben győzött vele szemben Janukovics). “Ami itt történik, az az ukrajnai diktatúra tökéletes példája” – mondta Timosneko, azzal vádolva az ügyészeket, hogy “hóhérok, akik ellenzéki politikus meglincselésére és megkínzására kaptak utasítást”.

Hamisítványok a bizonyítékok között?
Julija Timosenko egyik védője kérte a bíróságot, ne vegyen figyelembe egy sor, a főügyészség által bizonyítékként benyújtott dokumentumot, közöttük egy nem létező napon keltezett jegyzőkönyvet. Az okmányok között van az egyik kormányülés napirendje, a kormánynak a Naftohaz ukrán állami gáz- és olajipari vállalat külgazdasági tevékenységével kapcsolatos rendelkezéseinek tervezete, a gázszállítási szerződések megkötésére vonatkozó irányelvek, valamint a kormány 2009. április 19-i üléséről készült jegyzőkönyv. “A vizsgálatról készült jegyzőkönyv nem megfelelő és elfogadhatatlan bizonyíték” – jelentette ki az ügyvéd, hozzátéve, hogy a jegyzőkönyv elkészítésének időpontja: 2011. április 31., “márpedig április hónapban csak 30 nap van”.

 

A per megosztotta a volt szovjetköztársaság közvéleményét, és Janukovics-ellenes tüntetéseket váltott ki. Az Egyesült Államok és az Európai Unió szerint a per politikai indíttatású. Felszólították Viktor Janukovicsot a politikus szabadon bocsátására.

Az Európai Unió csalódottan fogadta az ítéletet. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a tagállamok külügyminisztereinek luxembourgi tanácskozása közben kiadott állásfoglalásában megállapította, hogy a büntetőper lefolytatása során nem tartották tiszteletben a tisztességes, átlátható és független jogi eljárás nemzetközileg elfogadott normáit.

Viktor Janukovics ukrán elnök kedden kijelentette, hogy a Julija Timosenko ellen hozott, a volt kormányfőt hivatali hatalommal való visszaélés vádjával hétéves börtönnel sújtó ítélet nem végleges, és megérti a Európai Uniónak az üggyel kapcsolatos aggodalmait. “Ez nyugtalanítja az Európai Uniót, és mi megértjük, miért van ez így”- mondta az elnök újságíróknak.”Ma a bíróság a hatályos büntető törvényszék értelmében döntött. Ez nem végleges döntés” – tette hozzá.

Deák András, a Közép-Európai Egyetem kutatási igazgatója szerint az Európai Uniónak igazi kihívás, hogy miként kezeljen “egy, a demokratikus normákat legalábbis burkoltan megkérdőjelező partnerállamot”, amely nélkül azonban nincs keleti partnerség, Ukrajna ugyanis a kezdeményezésben érintett legnagyobb ország.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik