“A mohóság, a spekuláció és az átláthatóság hiánya a jelenlegi világproblémák fő okai közé tartozik… Szomorú, de tovább nő a távolság a gazdagok és a szegények között” – mondta, de hozzátette, hogy bizakodóan néz a jövőbe, mert “az emberek tanulnak a hibáikból”.
“Ha visszaemlékezünk a XX. század elejére és a végére, látjuk, hogy az emberiség sokat változott” – fejtegette Tallinn főterén a több ezer fős hallgatóság előtt, és példaként a szovjet típusú totalitarizmus megjelenését és végét említette.
Beszélt Tibet és Kína konfliktusáról is, és elmesélte, hogy amikor 1954-ben találkozott a kommunista Kína megalapítójával, Mao Ce-tunggal, az engedélyezte, hogy Tibetnek saját lobogója legyen. A mai kínai vezetőkre utalva megjegyezte, hogy “ha gondjuk akad, mondhatják, hogy számolnak Mao engedélyével”. Kijelentette, hogy Tibet célja nem a szétválás, hanem a tibeti kultúra fejlesztése.
A legfőbb tibeti vallási vezető a “Felhívás az egyetemes felelősségre” című beszédben felszólította az emberiséget, hogy a gondjai megoldása során tartózkodjék az erő alkalmazásától.
A lámát, aki augusztus elején lemondott politikai hatalmáról, Peking tiltakozása ellenére most harmadszor fogadták látogatáson Észtországban 1991 és 2001 után. Szerdán nem hivatalos találkozót tartott Toomas Hendrik Ilves észt elnökkel. Ez utóbbi megerősítette, hogy az “egy Kína” elvét támogatja, de a hivatalos közlemény szerint azt is hozzátette, hogy Tibet történelme, vallása és kultúrája gazdagítja a Kínai Népköztársaságot.
