Külföld

A deszantos kutya az amerikaiak csodafegyvere

admin
admin

2011. 05. 11. 18:35

A repeszek ellen golyóálló mellényt hordanak, ha kitörik a foguk, 2 ezer dolláros titánium implantátummal pótolják, ha pedig ejtőernyős ugrásra kerül a sor, oxigénmaszkot viselnek. Az úgynevezett katonai kutyák az amerikai hadsereg szerves részét képezik. A sors fintora, hogy Oszamát is egy ilyen „G.I.” kutya cserkészte be, miközben az ember leghűségesebb társa az arab kultúrkörben kimondottan tisztátalan állatnak számít.

Mint ismert, a kutyák agyát a szaglószervi érzékük uralja. Orrukban több mint 225 millió speciális szaglóideg-végződést találunk, az agyuk szaglásra vonatkozó része pedig 40 százalékkal nagyobb, mint az emberé. Nem csoda, hogy tavaly David Petraeus tábornok, az akkori afganisztáni főparancsnok a következőképpen fogalmazott: azért van kutyákra szükség a hadseregben, mert olyan képességekkel rendelkeznek, amelyeket sem emberekkel, sem gépekkel nem lehet kiváltani.

Legutóbb az Oszama bin Laden elleni pakisztáni akcióban vett rész egy katonai kutya, amelyet az amerikai haditengerészet különlegesen kiképzett elitegysége vitt magával. A rajtaütés óta sem a Pentagon, sem a Fehér Ház nem nyilatkozott arról, hogy milyen szerepet töltött is be ez a négylábú a kommandósok társaságában. Azt mindenesetre leszögezhetjük, hogy ha az ebet a speciális alakulat vitte magával, akkor a Pentagon nem hivatalos, Katonai Kutyakiképzési Programjának a keretében részesült különleges oktatásban. Tehát egy olyan speciális kereső kutya segítette az elitalakulatot a pakisztáni Abbotábádban, amelynek a feladata az esetleges robbanószerek vagy az épületben elrejtőzött emberek kiszimatolása volt.

Egyre több

Az amerikai hadsereg már több mint 100 éve alkalmaz kutyákat (például az I. világháborúban), ám hivatalosan csak 1942-ben „sorozták be” őket, és körülbelül 50 éve küldik őket harctérre. Az amerikai hadsereg jelenleg 2800 harci kutyát tart állományban, a 9/11-es merénylet után mintegy 1800-zal emelték fel a számukat. Ezzel a létszámmal az USA a világ legnagyobb eb alakulatát vonultatta fel. A négylábúak különösen az iraki és az afganisztáni hadszíntereken állomásozó katonai erőkben töltenek be központi szerepet. A négylábúakat elsősorban speciális kereső ebeknek képezik ki, azaz szag alapján (lábnyomból, pár csepp vérből) képesek becserkészni a keresett személyt, valamint megtalálni az elrejtett bombát.

(forrás: slate.com)

A négylábút is golyóállómellény védi (forrás: slate.com)

A hadsereg szolgálatában álló ebek többsége német juhász, belga Malinois (főleg járőrözéshez), valamint labrador (elsősorban bombakereséshez). Az ebek többségét Európából szerzik be, ahol sokkal régebbi hagyományra tekint vissza a kutyák katonai, valamint rendőrségi feladatokra való alkalmazása. Az Amerikai Védelmi Minisztérium – mielőtt egy-egy négylábú kiképzésére áldozna – többszörös tesztnek veti alá: ellenőrzi a jószág agresszivitását, keresési hajlamait, valamint azt, hogy mennyire ijed meg a lövésektől. Mindezeken túl alapos fizikai vizsgálatoknak (beleértve a röntgenvizsgálatot) is aláveti, hogy meggyőződjön arról, megfelelő állapotban van-e. A katonai célra bevetett kutyák éves költségvetése, beleértve az ellátás és a kiképzés összegét, mintegy 20 ezer dollárra (átszámítva 3,7 millió forintra) rúg.

Nem minden katonai kutyát képeztek ki gyilkolásra. Az intenzív tréningen a „kontrollált agresszivitásra” oktatják, emellett pedig arra, hogy megtalálja a gyanús illetőt, az ellenséget egy épületben vagy a nyílt terepen, valamint parancs nélkül nekirontson annak, aki megtámadja a társát.

Az alapos kiképzés után a kutyák a légierő lacklandi bázisára kerülnek, ahol további, speciális felkészítést kapnak, immár a katonatársukkal közösen, mielőtt bevetésre kerülnének a világ bármely pontján. A katonai kutyák egyébként folyamatos tréninget igényelnek, mert 30 napos kihagyással a képességük is romlik.

Ugranak is, ha kell

A bevetések alkalmával a kutyákat speciális kütyükkel is felszerelik: szemüveggel (pl. a homokvihar ellen, a robbanáskor szétszóródó üvegszilánkok és repeszdarabok ellen), megfelelő szellőzést biztosító golyóálló mellénnyel (amely a szúrások ellen is védi az állatot), gázmaszkkal, GPS-mellénnyel, mentőmellénnyel, valamint ha ejtőernyős ugrásra kerülne a sor, akkor oxigénmaszkkal is. Sőt „cipőcskét” is kapnak, hogy ne sértsék meg a lábukat a repesz- és üvegdarabokkal.

A golyóálló mellényt, amelybe belebújtatják a speciális keresési feladatokra kiképzett négylábút, gyakran infrakamerával is felszerelik. Így akár élő közvetítést (videostreamet) is tudnak küldeni a kommandósoknak, a fülükhöz csatolt rádióban pedig hallják a katonatársuk parancsát.

(forrás: slate.com)

Deszantos kutya akcióban (forrás: slate.com)

Az amerikai hadsereg már évtizedek óta „ejtőernyőzteti” a kutyákat, ebben a szovjeteket követték, akik már az 1930-as években a levegőből is bevetették „harctéri kutyákat”. Az ebek legtöbbször a társukkal tandem ejtőernyős ugrással közelítik meg a célpontot, de amikor szükséges, akkor – megfelelő öltözékben – kisebb ugrásokra (pl. helikopterből a vízbe) egyedül is képesek.

Öngyilkos merénylőre is lecsap

Az elmúlt 2 évben jelentősen megnőtt a házi készítésű robbanószerek (IED) felkutatására alkalmazott kutyák száma Afganisztánban és Irakban. A haditengerészet jelenleg 170 bombakereső kutyát alkalmaz a közel-keleti hadszíntereken, de a tervek szerint további 600 négylábút vet be 2012 szeptemberéig. Sőt olykor az amerikai elnök biztonságát is óvja: amikor legutóbb Ázsiába utazott Obama, a biztonságára felügyelő elitcsapatban 30 bombakereső eb is helyet kapott, akiket 5 csillagos hotelben szállásoltak el, az utazáskor pedig a kényelmüknek megfelelő járművekben szállították.

Az Auburn-i Egyetem állatorvos szakemberei most arra igyekeznek kiképezni a speciális kereső kutyákat, hogy ne csak felkutassák a robbanószerkezeteket, hanem be is azonosítsák, még ha a „levegőben is mozog” (pl. ha egy öngyilkos merénylő átvág a tömegen, és robbantani készül), és figyelmeztessék a katonatársukat, aki így még az aktiválás előtt elfoghatja a terroristát.

(forrás: slate.com)

High-tech kütyükkel is fel vannak szerelve (forrás: slate.com)

Kitüntetés még nem jár

A kutyák a kiképzés során sem veszítik el legfontosabb tulajdonságukat: az emberhez való ragaszkodásukat. A társhoz való személyes kötődés pedig annyira nagy, hogy hetekbe telik, amíg egy kutya „feldolgozza” társa elvesztését, és képes újra együttdolgozni valakivel. Ezek az ebek ugyanis nemcsak halálos fegyverek, hanem hűséges őrző-védők is. Amikor Colton Rusk amerikai katonát egy tálib orvlövész idén februárban lelőtte, a kutyája, Eli mindenkit megtámadott – beleértve Rusk katonatársait is –, aki közeledni próbált a társához. Rusk sajnos a sebesülést nem élte túl, Eli viszont korai nyugdíjjal Rusk családjához kerülhetett.

A bin Ladent „felfedező” kutya, ahogy eb társai sem, nem kapnak semmiféle kitüntetést, elismerést. Az USA Katonai Kutyák Egyesületénél azonban kezdeményezik, hogy – akárcsak a katonák – a négylábú hősök is részesüljenek elismerésben. A szolgálatból kiöregedett ebeket egyébként egy adoptálási program keretében örökbe lehet fogadni, így a nyugdíjas éveiket – Elihez hasonlóan – egy szerető családnál tölthetik el.

kutyák a honvédségben

A Magyar Honvédség őrzésvédelemre (pl. katonai objektumok biztosításánál) és bombakeresésre tart kutyákat. Az MH tűzszerész alakulata 22 kutyával rendelkezik (2011. áprilisi adat). Erre a célra a német juhász kutyákon kívül a border-colliek és a malinois kutyafajták egyaránt beváltak. A robbanóanyagok felkutatására kiképzett kutyákat már Afganisztánban is bevetette a honvédség.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.