“Nem áll ellen a szerb delegáció a Koszovó felosztásáról szóló tárgyalásoknak” – idézte Borko Sztefanovics főtárgyalót a belgrádi Blic című bulvárlap. A két ország között március elején kezdődtek tárgyalások az Európai Unió közvetítésével. “Hajlandók vagyunk bármiről tárgyalni, tőlem soha nem hallanak olyat, hogy valami teljességgel elfogadhatatlan” – mondta a lap szerint Sztefanovics.
Belgrád már korábban tett célzásokat arra, hogy el tudná fogadni a területi felosztást, ha a többségében szerbek lakta Észak-Koszovó ismét Szerbiához tartozhat. A friss államalakulat mostanáig visszautasította mindezt, mert szerintük az országot jelenlegi határai között kell megtartani.
A kétmilliós Koszovó 2008 februárjában kiáltotta ki egyoldalúan függetlenségét Szerbiától. Belgrád azóta is egy déli tartományaként tekint a többségében albánok lakta államra. Pristina szerint viszont az elszakadás visszafordíthatatlan, miután hetvenöt ország – köztük az Egyesült Államok és az Európai Unió tagjainak többsége, így Magyarország is – önálló országnak elismerte el őket.
A kettéválás miatt számos gyakorlati nehézséggel küzdenek a határ mindkét oldalán. Szerbia például egyáltalán nem engedi be területére a koszovói árukat, a szerb termékek viszont vámmenetesen juthatnak be Koszovóba az ország szerb többségű északi részen keresztül. A vonatközlekedés már a szétválás előtt, 1999-ben megszűnt. Szerbia 2008 óta nem engedi be légterébe a Pristinába tartó repülőgépeket.
Bár a tárgyalások első három fordulója nem hozott áttörést, a két fél megegyezett arról, hogy hozzáférhetővé teszik egymásnak a föld és tulajdon nyilvántartásokat, és tovább tárgyalnak regionális kereskedelmi egyezményekről, illetve a távközlési eszközök és a légtér használatáról.
