Külföld

Csak a szavazata kell a határon túliaknak?

admin
admin

2010. 10. 21. 11:32

A határon túl élők választójogával kapcsolatban az egyik legsúlyosabb kérdésről még nem esett szó, vagyis hogy indíthatnak-e majd egyéni választókerületi listát a külföldön élő magyarok. A nemzetközi rendszer mind az aktív, mind a passzív választójog szabályozását megköveteli. Ha a határon túliak szavazataira szükségünk van, jelöltjeikre is igényt kell tartanunk.

A határon túl élők választójogával kapcsolatban nem ismerünk általános nemzetközi standardot, az EU-ban vagy akár Európában bárhol nem születtek mértékadó megoldások – nyilatkozta lapunknak Tóth Zoltán, az Európai Választási Szakértők Szövetségének főtitkára. Inkább egy történeti folyamatról van szó, amely során az országok választójogot adnak külföldön tartózkodó, de az anyaország területén lakóhellyel nem rendelkező állampolgárainak. Illetve előfordulhat a fordítottja is, ha valaki egy adott ország állampolgára, de mégsem adják meg neki a választójogot.

Nemzetközi standardok szempontjából két alapelvet kell figyelembe venni: a választójog általánosságát és a választójog egyenlőségét – hívta fel a figyelmet. A választójog általánosságának az elvét egyes országok már elkezdték felrúgni, Nagy-Britanniában a brit állampolgárság egy részéhez kapcsolódik választójog, a másik részéhez egyáltalán nem. Megint egy másik felfogás Franciaország, ahol minden francia állampolgárnak joga van gyakorolni a választójogát, függetlenül attól, hogy a tengerentúlon vagy Franciaország határain belül él.

A másik szempont, amit vizsgálni kell, az a választójog egyenlősége. Az egyenlőségnek a szavazatok súlyában is érvényesülnie kell, és ez igaz a határon túl élő magyarok szavazataira is – tette hozzá. Tóth Zoltán szerint leegyszerűsített politikusi megközelítés az, hogy csak a szavazati jog számít, hiszen a választójog más elemeiben is biztosítani kell az egyenlőséget. Például kérdéses, hogy ki biztosítja a jelölési jogot és hogy egyáltalán a határon túli magyar szervezetek is kapnak-e ilyet. Ennél súlyosabb kérdés, hogy indíthatnak-e saját, egyéni választókerületi listát a választásokon.

A nemzetközi rendszer mind az aktív, mind a passzív választójog szabályozását megköveteli. Nem lehet hallgatni az egyikről és azt mondani, hogy a határon túli magyarok szavazataira szükség van, de jelöltjeikre nincs.

Gulyás Gergely fideszes parlamenti képviselő egyelőre csak annyit árult el, hogy elképzelhető, hogy egy külön meghatározott mandátumszám állna rendelkezésre, ugyanúgy, ahogy most a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletével kapcsolatos törvényjavaslat ezt tartalmazza.

A kormány által tervezett kisebb parlament 200 fős lenne, egyelőre nem világos hogy ehhez adódna-e hozzá a Jobbik által felvetett 26 határon túli mandátum, és ehhez jönne-e még pluszban a határon belül élő magyar kisebbségek 12-13 képviselője.

Magyarország határain túl nagyjából három-négymillió magyar élhet, kérdés, közülük mennyien igényelnek majd magyar állampolgárságot és mennyien töltik be 2014-re a 18. életévüket. Egyes számítások szerint néhány százezren lesznek, akik elmehetnek majd szavazni.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.