Magyarország az uniós strukturális alapokat és a vidékfejlesztési pénzeket is igénybe veheti a vörösiszap-katasztrófa okozta károk enyhítésére, ha a kormány ezt prioritásnak tekinti – mondta az Európai Bizottság katasztrófavédelmi és humanitárius ügyekben illetékes biztosa.
Krisztalina Georgieva Strasbourgban, a magyarországi szerencsétlenség következményeiről folytatott EP-vitában ellentmondásosnak nevezte, hogy miközben Brüsszel a pakisztáni árvíz áldozatain segít, ilyen szerencsétlenségnél a szolidaritási alap nem használható fel. A biztos szerint valamilyen módon segítő kezet kell nyújtani a bajba jutottaknak, az uniós végrehajtó testület nem zárkózik el kategorikusan a módosítási elképzelésektől.
Az unió szolidaritási alapjával kapcsolatban többen elmondták: az kifejezetten csak természeti katasztrófáknál igényelhető, a kárnak meg kell haladnia az ország nemzeti össztermékének meghatározott hányadát, amely feltétel ebben az esetben nem teljesül.
Több zöldpárti EP-képviselő szükségesnek mondta, hogy “a felügyelőket is felügyelni kell”, azaz uniós szintű környezetvédelmi felügyeletet szorgalmaztak a nemzeti hatóságok felett. A biztos ezt elvetette, mert az ilyen jellegű felügyelet ellátása nemzeti hatáskörben van.
A vitában a néppárti Áder János megállapította, hogy az unió jelenleg “eszköztelen” az ilyen katasztrófahelyzetek kezelésére. Szerinte elérkezett az idő arra, hogy áttekintsék a veszélyes anyagok listáját, és a vörös iszapnak erre a listára vissza kell kerülnie. Fontosnak mondta, hogy új pénzügyi rendszert alkossanak, ami hatékonyan tud segíteni a károsult országoknak.
A szocialista Tabajdi Csaba szerint át kell alakítani az uniós szolidaritási alapot: célszerű lenne a támogatások körét az ipari katasztrófákra is kiterjeszteni, valamint a pénzben kifejezhető kár mértékére vonatkozó küszöbértéket csökkenteni. Az Európai Bizottságnak – hangsúlyozta – ellenőriznie kell a technológiai fegyelem betartását.
Kovács Béla (Jobbik) szerint egyre kevesebb a remény arra, hogy kiderüljön az igazság, és megtudhatjuk, kik a felelősek a katasztrófáért. Idézett azonban a képviselő olyan véleményeket, amelyek szerint a gátszakadás a gátlástalan nyerészkedésnek és a súlyos technológiai fegyelemsértéseknek tudható be.
A konzervatív EP-képviselők soraiban ülő Bokros Lajos szerint a szerencsétlenségben nem csak az érintett vállalatnak van felelőssége, hanem a hatóságoknak és az önkormányzatoknak is. Magyarországon a közigazgatás nem eléggé felkészült, hogy megelőzzön ilyen katasztrófahelyzeteket – vélekedett.
