A stockholmi ügyészi hivatal megerősítette, hogy egy külföldi állampolgár ellen szexuális zaklatásért és nemi erőszakért elfogatóparancsot adtak ki, de nem közölte, hogy ki az illető.
Egy svéd bulvárlap ügyészi forrásokra hivatkozva azt írta, hogy Assange-ról van szó.
Időközben visszavonták az elfogatóparancsot
“Nem hiszem, hogy lenne ok annak feltételezésére, hogy nemi erőszakot követett el” – mondta Eva Finne főügyész a parancs visszavonásakor. Arról, hogy a szexuális zaklatás vádja, amelyért nem jár letartóztatás, helytálló-e, nem beszélt.
Maga Assange a Wikileaks Twitter-oldalán tagadta, megalapozatlannak nevezte a vádat. A Wikileaks alapítójának nincs állandó lakhelye, sokat utazik, s mindig máshol bukkan fel a nyilvánosság előtt.
A Wikileaks júliusban több ezer, az iraki és az afganisztáni katonai beavatkozásról szóló titkos dokumentumot tett közzé, és Assange egy hete bejelentette: néhány héten belül közzéteszi a még birtokában lévő 15 ezer, az afganisztáni háborúval kapcsolatos dokumentumot.
Bárki szivárogtathat
A Wikileaks egy svédek által működtetett oldal, melyet 2006 decemberében indítottak. Alapjául a névtelen bejelentkezők szolgálnak, akik információt szivárogtatnak ki kormányokról és szervezetekről, miközben megőrzik informátoraik inkognitóját. Az oldal üzemeltetője a Sunshine Press, melyet kínai disszidált újságírók, matematikusok hoztak létre.
A lap „alapítója” Julian Assange, egy ausztrál újságíró és internetes aktivista. Az oldal indulását követő januárban a rendelkezésre álló dokumentumok száma több mint 1,2 millió volt és ennek többségét ki is szivárogtatták. A Wikileaks csapata 2009 januárjában már 1200 önkéntest számlál.
Elsődleges céljuk az volt, hogy feltárják az Ázsiában garázdálkodó elnyomó rezsim körüli hivatalos titkokat, leleplezzék a Szaharától délre fekvő afrikai államok kormányait, az afganisztáni háború körülményeit és a kenyai korrupciót. Munkájukhoz segítségül hívták az érintett régiókban élőket, akiknek a hozzájárulását kérték ahhoz, hogy a kormányok etikátlan cselekedeteire fény derüljön.
Jutalmazták a leleplezőket
A weboldal számos jelentős díjat nyert már. 2008-ban az Economist magazin New Media díját, 2009 júniusában pedig a brit Amnesty International média-díját. Ez utóbbit a 2008-ban közzétett kenyai rendőrség által elkövetett gyilkosságokról szóló jelentéssel érdemelt ki.
A Wikileaks úgy jellemzi magát, mint egy cenzúrázatlan, de tömeges kiszivárgott információval és dokumentummal rendelkező rendszer. A működtető cég állítása szerint a rendelkezésre álló dokumentumokat és bizalmas információkat egy katonai biztonságú szerveren tartják.
A kínai kormány jelenleg igyekszik kiszűrni a Wikileaks oldalait és minden erejével azon van, hogy tűzfallal lehetetlenné tegye elérését. A website ennek ellenére még mindig elérhető az országban. 2009 márciusában az Ausztrál Kommunikációs és Médiahatóság szintén feketelistára tűzte a Wikileaks oldalát, miután már más országok is megtették ezt a lépést.
