Külföld

Ide vezet az osztogatás

admin
admin

2010. 05. 21. 10:51

A jólétinek tűnő intézkedések mögött egy paternalista, osztogató állam áll, amely szavazatok reményében kegyeket gyakorol. Hiába vannak törvények, ha tele van az egész ország kivételekkel, és azok jelentik az igazi normát. Fokasz Nikosz szociológussal a görög társadalom lelkiállapotáról és a rossz hatásfokkal működő államok katasztrófájáról beszélgettünk a válság kapcsán.


Több mint 20 ezer tiltakozó vonult csütörtökön az athéni parlament elé, a kemény megszorító kormányintézkedések ellen szervezett, immár negyedik idei általános sztrájk keretében. Keresztül lehet vinni egy ilyen fájdalmas intézkedéssorozatot ebben a felfokozott közhangulatban?

A görög társadalmat nem is az zavarja elsősorban, hogy tényleg rendkívüli módon össze kell húzni a nadrágszíjakat, hanem, hogy azok, akik a gazdasági válságból komoly hasznot húztak, nem kerültek felelősségre vonásra. Könnyen elképzelhető, parlamenti vizsgálóbizottság alakul, de ha a tömegekben lévő méreg és feszültség nem csökken, akkor akár büntetőjogi értelemben is felelősségre vonásokra kerülhet sor.

Tehát a jóléti állam, ami eddig a társadalom alapját képezte, most megdőlni látszik?

A görög állam a mi fogalmaink szerint és főleg nem a nyugat-európai fogalmak szerint, nem tekinthető jóléti államnak. Jóléti államon valami olyasmit értünk, hogy az állam valamilyen típusú szolgáltatásokat nyújt, illetve garantálja a társadalom egészére bizonyos szolgáltatások színvonalát. Azokat, akik segítségre szorulnak, a legkülönfélébb módon szociálpolitikai eszközökkel és intézkedésekkel megpróbálja segíteni. A görög állam ettől jelentősen eltér. Egy paternalista, osztogató államról van szó. Azok az intézkedések, amelyek innen nagyon jólétinek látszanak, és amelyek jelentős részét most két lépcsőben, márciusban és májusban visszavonni kényszerültek, valójában nem egy jóléti szemléletnek a következményei, hanem különböző lobbicsoportok által elért gesztusok. Ezek a lobbicsoportok az államot erőforrások kinyerésére alkalmazzák. A politikai befolyásukat arra használják fel, hogy cserébe az államtól különféle járadék jellegű jövedelmekre tegyenek szert.


Milyen jellegű követelésekre kell gondolni?

Számtalan van, és a problémának rögtön két elemét említeném. Az egyik az, hogy az államot állandóan valamilyen módon le akarjuk szívni, a másik pedig, hogy az állam éppen emiatt igyekszik a források ellenőrzését megtartani, mert ez a politikai hatalmának az alapja.

Például meglehetősen bürokratikus módon szabályozva van, hogy a közalkalmazottaknak egy tesztet kell kitölteni, ahol különböző pontszámok járnak a képzettség szerint, szolgálati idő szerint. Pontok járnak például azért, ha valaki szolgálati időt vállalt vidéken, eldugott helyeken vagy eldugott szigeteken. Rendkívül formális eljárásról van szó, és a pontrendszer alapján az ember azt gondolná, hogy mindenfajta korrupció kiiktatható. Ehelyett a görögök azt csinálják, hogy évente néhány száz embert felvesznek közalkalmazottnak pályázat révén, ugyanakkor akár sok tízezret is alkalmazhatnak „rendkívüli idényjellegű munkákra” hivatkozva. Ha ezeknek a meghatározott időre foglalkoztatott embereknek a megbízatása lejár, akkor az esetek többségében maradnak a munkahelyükön, pedig nyilvánvalóan nincs már elvégzendő munkájuk. Ez a lobbicsoport például, amely akár több tízezer emberből is állhat, minden választási kampányban intenzíven kampányol azért, hogy véglegesítsék őket. A görög állam pedig rendre azt szokta mondani, hogy most az egyszer utoljára véglegesíti őket, aztán senkit soha többet. Az ember ezt hallja már három évtizede.

Jellemző, hogy mindenki tudja, hogy senki se tartja be a szabályokat, ezért megpróbálnak mindent a lehető legrigorózusabban ellenőrizni. Például ha valaki egy athéni postahivatalból át szeretne menni Krétára, az csakis hivatalos áthelyezéssel lehetséges. A hivatalos áthelyezés lassú és bürokratikus, ezért egy átlag görög ilyenkor megpróbál kihallgatást nyerni az illetékes miniszternél. Az ilyen ügyek az esetek jelentős részében tényleg eljutnak a miniszterig, aki általában ígéretet tesz arra, hogy a dolgot elrendezi. Úgy gondolja, hogy neki ilyen dolgokkal kell és érdemes foglalkoznia, mert személyes problémák megoldásán keresztül szavazatokat szerezhet. Egyrészt megpróbálják az államot leszívni, másrészt viszont az államot képviselő politikusok a legmagasabb szinten centralizálni próbálják a döntéseket, mert így tudják a választók szavazatait megszerezni.

Ez nyilván közrejátszott a válság kialakulásában

Szerintem a görög válság kialakulásának ez az egyik legfőbb okozója, háttere persze a 2008-ban kitört világválság, amely két dolgot eredményezett egyszerre. Egyrészt a piacokon nehezen lehet pénzhez jutni, másrészt a görög kormány a legtöbb európai kormányhoz hasonlóan a kirajzolódó recessziót megpróbálta hitelfelvétellel, a költségvetési hiány elengedésével ellensúlyozni. Ennek lett az ára az, hogy 2008-ról 2009-re 115%-ra ugrott egy év alatt a GDP-arányos államadósság. A görög válság az államok válsága, azoknak az államoknak a válsága, amelyek rendkívül rossz hatásfokkal dolgoznak.

A megszorító intézkedéseknek köszönhetően változhatnak ezek a berögzült bürokratikus szokások?

Én rendkívül szkeptikus vagyok, ilyen korlátozásokra már sor került, amikor annak idején Görögország bejutott az EU-ba. Akkor minden görög büszke volt arra, hogy az országnak sikerült az eurózónába bekerülni, de amint ez a nyomás megszűnt, megszabadultak az akkori miniszterelnöktől, mert az a típusú végrehajtó hatalom, ami nem kegyeket gyakorol, idegen a görög politikai kultúrában.

Az utcai harcoknak mennyire van nagy hagyománya az országban?

A görögök nagyon könnyen mennek az utcára, de az a tömeg, amelyet májusban láttunk, görögországi mércével is nagy volt és rendkívül elszánt

Számíthatunk további megmozdulásokra?

Az, hogy mi lesz a görögök további reakciója, kiszámíthatatlan. Úgy tűnik, hogy az Európai Uniónak, ha nehezen is és késlekedve is, de sikerült rendeznie a problémát. Ebben nem csak az játszik szerepet, hogy Görögország kapott egy 110 milliárdos hitelcsomagot, és most egy-két évig nem is kell a pénzpiacokhoz fordulnia, hogy finanszírozni tudja a gazdaságát. Szerintem az unió által elfogadott 750 milliárd eurós csomag, ami most már az összes esetleg bajba kerülő euróövezeti országot érinti, elég biztonságot adhat ahhoz, hogy Görögországnak ne kelljen újabb megszorító intézkedésekhez folyamodni és megnyugodjanak a kedélyek.

Mennyire lesz hosszú távú hatása a turizmusra a jelenlegi szituációnak?

A válság már tavaly is érintette a turizmust, ebben az értelemben Görögország úgy tűnik, hogy Magyarországhoz hasonlóan nagymértékben függ a német gazdaság állapotától. Az elmúlt hetek összetűzéseit látva a görög sajtó arról írt, hogy a zavargások elriaszthatják a turistákat, mert rettenetesen rossz képet nyújtunk magunkról. A turisták többsége persze nem Athén belvárosába megy, ahol ezek az összetűzések zajlottak, hanem a tengerpartra és a szigetekre, ott pedig nyilvánvalóan tárt karokkal fogják fogadni őket.

Ön szívesen utazna?

Én nyugodt szívvel mennék, de természetesen mindenki maga hozza meg ezt a döntést.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Németh Sándor: Előfordult, hogy a szocialisták zsaroltak

THE ASSASSINATION OF GIANNI VERSACE: AMERICAN CRIME STORY "The Man Who Would Be Vogue" Episode 1 (Airs Wednesday. January 17, 10:00 p.m. e/p) -- Pictured: Edgar Ramirez as Gianni Versace. CR: Jeff Daly/FX
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.