A Tu–154-es szovjet, később orosz gyártmányú három sugárhajtóműves utasszállító repülőgép. A prototípus elkészülte óta mintegy 1000 ilyen gépet gyártottak, s jelenleg belföldi járatokon Oroszországban, a volt Szovjetunió tagállamaiban, néhány kelet-európai országban, továbbá Iránban és Észak-Koreában használják. Gyártását idén készülnek leállítani.
A Malév is használta
A Tu-154-est a Tu-104-es és az Il-18-as utasszállító repülőgépek leváltására tervezték a Tupoljev-tervezőirodában. A munka 1963-ban kezdődött Szergej Jeger főkonstruktőr vezetésével. Ez volt a Tupoljev-tervezőiroda első olyan sugárhajtású utasszállító repülőgépe, amelyet eleve polgári célra terveztek. Az első kísérleti példány 1966-ra készült el a moszkvai Opit gépgyárban (MMZ Opit), a gép első ízben 1968. október 3-án szállt fel.
Az első változat – az ötfős személyzetű Tu–154A sorozatgyártása 1970-ben kezdődött el Kujbisevben (ma: Szamara). Az Aeroflotnál 1971-ben állították szolgálatba, ahol az utasforgalomban első menetrend szerinti útját 1972. február 9-én tette meg. 1975-1988 között modernizálták. Első ilyen változata a Malév igényei szerint kialakított Tu-154B-2 volt. Legutolsó sorozatgyártású változata a Tu–154M. A magyar légitársaság 1973. szeptember 5-én állította forgalomba az első Tu–154B2 repülőgépet. A Malévnál közel három évtized alatt összesen 18 ilyen gép repült, mígnem 2001. március 31-én kivonták az utasforgalomból.
A Tu–154-es forgalomba állítása óta 63 gép semmisült meg balesetekben, ezek közül hatot eltérítettek, több a rossz leszállópálya-viszonyok miatt ment tönkre. A többi balesetet karbantartás hiánya, géphiba, emberi mulasztás, illetve a légiirányítók figyelmetlensége okozta. A Malév Tu-154B2 gépei közül egy szenvedett katasztrófát Bejrutnál, máig ismeretlen okból.
Tudtak a ködről
A szombati lengyelországi katasztrófa közvetlen kiváltó okát az orosz nyilatkozók elsősorban a rossz időben, a ködben látják, de vizsgálják esetleges műszaki hiba lehetőségét is. Emlékeztettek rá, hogy a pilótának a köd miatt javasolták: Moszkvában, vagy Minszkben szálljon le, de a lengyel elnök gépének személyzete úgy döntött, hogy Szmolenszkben száll le.
A negyedik leszállási kísérletnél a gép szárnya a fák koronájába akadt, a gép lezuhant és egészen kicsi darabokra tört. A sűrű ködöt szombat délelőttre már pénteken jelezték a meteorológusok, és reggel le is zárták a forgalom elől a Szevernij repülőteret, amelynek közelében a gép lezuhant. A lengyel elnök repülőgépe erdős területen csapódott a földhöz, a helyszíni közvetítésben házakat sehol nem látni, de a jelentések szerint a közelben egy családi házakból álló település van.
Orosz szakértők elmondták, hogy a Szevernij repülőteret katonai célokra is használják, továbbá egy közeli gyár új repülőgépeinek a kipróbálására is, és minden tekintetben kiváló állapotban van.
Nemrég nézték át
A Vesztyi 24 orosz hírtelevízió műsorában megszólaltatta a szamarai repülőgépgyár igazgatóját. Ő elmondta, hogy a lengyel államfő kilencvenes évek közepén gyártott repülőgépe tavaly esett át nagyjavításon a gyárban, korához képest viszonylag kevés órát repült – mint a kormánygépek általában -, és a következő nagyjavítás évek múlva lett volna esedékes, a rendszeres karbantartást Lengyelországban végezték.
Moszkvából a helyszínre küldtek nyomozókat, szakértőket és törvényszéki orvosokat, Dmitrij Medvegyev elnök utasítására a helyszínre utazott a közlekedési miniszter és a rendkívüli helyzetek minisztere, továbbá Alekszandr Basztrikin, a legfőbb ügyészség mellett működő nyomozati bizottság vezetője.
